„Az amerikaiak ott vannak mind a két oldalon” – Holoda Attila az olajpiacról, Katarról és a Hormuzi-szorosról
A Pirkadat július 7-i adásában Breuer Péter dr. Holoda Attila energiaszakértővel beszélgetett a globális energiapiac politikai összefüggéseiről. A rövidített beszélgetésben szóba került Törökország, az Egyesült Államok szerepe a földgáz- és olajkereskedelemben, a palagázforradalom hatása, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság, valamint Katar különleges közvetítői pozíciója is.
Törökország, NATO és nagyhatalmi játszmák
Breuer Péter a beszélgetést Törökország helyzetével vezette fel: egy olyan NATO-tagállamról beszélt, amely nem tagja az Európai Uniónak, miközben évtizedek óta napirenden van a csatlakozás kérdése. A felvezetésben az is elhangzott, hogy Ankara a menekültügy kezelésében is jelentős európai pénzekhez jutott, miközben a török elnök saját nagyhatalmi szerepét építi.
A műsorvezető ironikusan utalt arra is, hogy a közel-keleti és amerikai vezetők között nemcsak politikai, hanem látványos gesztusokban is megjelenő kapcsolatok vannak. Innen kanyarodott át a beszélgetés az energia és a katonai-technológiai érdekek világába, különösen az amerikai F–35-ös vadászgépek és a közel-keleti kapcsolatrendszer kérdésére.
„Drill, baby, drill” – Amerika már nem gázimportőr
Holoda Attila Donald Trump ismert kampányszlogenjét idézte fel: „Drill, baby, drill.” Az energiaszakértő szerint ez a mondat bizonyos ismerethiányról is árulkodik, mert az Egyesült Államok már ma is a világ legnagyobb földgáztermelője.
Elmagyarázta, hogy a 2010-es évek elejétől az amerikai palagázforradalom alapjaiban változtatta meg az ország energiapiaci helyzetét. Az Egyesült Államok korábban nettó földgázimportőr volt, majd előbb önellátóvá vált, később pedig egyre nagyobb mennyiségben tudott részt venni a nemzetközi szénhidrogén-kereskedelemben.
Holoda Attila szerint 2010 és 2020 között 67 százalékkal nőtt az amerikai földgáztermelés. A kőolaj esetében is jelentős a termelés, de arányaiban más a helyzet: az Egyesült Államok napi 13,6 millió hordó körüli termelése komoly mennyiség, miközben a világ napi olajkereskedelme körülbelül 100 millió hordós nagyságrendben mozog.
Hormuzi-szoros: bizonytalanság és piaci lehetőség
A műsorvezető felvetette, hogy a Hormuzi-szoros körüli feszültségek az amerikai energiahordozók iránti keresletet is növelhetik. Holoda Attila szerint az Egyesült Államok valóban növelni tudta részesedését a világkereskedelemben, de a helyzet ennél összetettebb.
Az energiaszakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság az utóbbi időben csitulni látszik, részben a tárgyalásoknak, részben annak köszönhetően, hogy az arab országok olajvállalataiban az amerikai vállalatok részesedése nem elhanyagolható tényező.
Breuer Péter erre úgy reagált, hogy sok néző számára meglepő lehet: az amerikai szereplők gyakran „mind a két oldalon ott vannak”. Holoda Attila ezt történelmi példával is alátámasztotta.
Amerikai technológia az orosz és arab olajiparban
Holoda Attila felidézte, hogy a Szovjetunió felbomlása után az orosz olajipar korszerűsítésében és privatizációjában jelentős nyugati vállalatok vettek részt. Ezek a cégek olyan technológiákat és technikákat hoztak be, amelyekkel az orosz termelés látványosan növekedni tudott, miközben a használt eszközök is sokkal korszerűbbé váltak.
„Milyen érdekes, hogy egyik oldalon támogatják, másik oldalon támadják” – jegyezte meg Holoda Attila. Szerinte hasonló logika érvényesül az Arab-öböl térségében is. Az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában és más térségbeli országokban az olaj- és gázipar magas szintű fejlettségében amerikai indíttatású, amerikai tulajdonrészű szolgáltató és egyéb vállalatok is fontos szerepet játszottak.
Katar különleges helyzete
A beszélgetés egyik legérdekesebb része Katar szerepéről szólt. Breuer Péter úgy fogalmazott, Katar „megvásárolta azt, hogy ő közvetítő lehessen”. Holoda Attila szerint Katar valóban különleges ország az Arab-öböl térségében.
Mint mondta, Katar földrajzilag is közel van Iránhoz, de ennél fontosabb, hogy közös gázmezőjük is van. Ez a gázmező adja Katar LNG-termelésének alapját, vagyis az ország gazdasági és energetikai súlyának egyik legfontosabb forrását.
Holoda Attila szerint Katar sok szálon kötődik Iránhoz, miközben a térségben amerikai érdekek és katonai jelenlét is erősen jelen vannak. Ez magyarázza, hogy az ország miért tudott sajátos közvetítői szerepet kialakítani olyan konfliktusokban, ahol első látásra ellentétes oldalak között kellene mozognia.
Gyógyfürdők és energiahasznosítás
A beszélgetés végén Breuer Péter jelezte, hogy a következő vendég Borosné Szűcs Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója lesz, és megkérdezte Holoda Attilát, milyen energetikai szempontot érdemes felvetni a gyógyfürdőkkel kapcsolatban.
Holoda Attila szerint a balneológiai célú vízfelhasználás mentességet kapott a visszasajtolási kötelezettség alól, vagyis a használt gyógyvizet nem ugyanúgy kell kezelni, mint más termálvizeket. Arra is figyelmeztetett, hogy a gyógyvizekben különböző sók és egyéb anyagok vannak, ezért ezek felszíni vizekbe engedése vagy öntözési célú használata nem magától értetődő.
Ugyanakkor fontos lehetőségnek nevezte a maradékhő hasznosítását. Szerinte a gyógyfürdők esetében nem feltétlenül a víz újrafelhasználása, hanem „a hőoldali rész” lehet az, amelyben nagyobb energetikai potenciál rejlik.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
