„Ki az a hülye, aki egy baloldali pártot meg fog finanszírozni a tőkések közül?”
A Pirkadat július 6-i adásában M. Kende Péter Szanyi Tiborral, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom vezetőjével beszélgetett a baloldal újraszervezésének lehetőségeiről, a pártok közötti régi ellentétekről, a politikai finanszírozás nehézségeiről és a nyári programok hiányáról. A beszélgetés végén szóba került a lakhatási válság is, amely Szanyi szerint az egyik legfontosabb baloldali ügy lehet a következő időszakban.
Egységes baloldal: álom és akadályok
M. Kende Péter a beszélgetés elején Szekeres Imre korábbi kijelentésére utalt, miszerint a baloldalnak a választási vereség után újra kell gondolnia saját működését, és minél szélesebb politikai palettát kellene összeraknia. Arra kérdezett rá, hogy ilyen helyzetben félretehetők-e a korábbi ellenérzések.
Szanyi Tibor erre úgy válaszolt: „Nekem nagy álmom, hogy valaha létrejöjjön egy egységes baloldal Magyarországon.” Saját értelmezésük szerint jelenleg négy baloldali pártot tartanak számon: az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalmat, a Munkáspártot, az Európai Baloldal néven futó formációt, valamint a Szolidaritás Pártot.
Az MSZP-t Szanyi nem sorolta ebbe a körbe. Szerinte a párt legfeljebb lehetőségében baloldali, de az elmúlt évtizedek teljesítménye alapján inkább liberális szociáldemokrata pártként írható le. Ugyanakkor hozzátette: az MSZP-n belüli baloldali tömörülésben sok jó gondolkodású baloldali embert lát, akikkel személyesen jó kapcsolatokat ápolnak.
Régi sérelmek és pénzügyi ügyek
Szanyi szerint az összefogás útjában nemcsak ideológiai különbségek állnak, hanem komoly személyi és szervezeti ellentétek is. Úgy fogalmazott, a baloldal történetét jelentős részben a pénzügyi konfliktusok roncsolták szét.
A volt szocialista politikus élesen bírálta az MSZP korábbi működését. Azt mondta, húsz éven át magyarázta a párton belül, hogy a pénzeket mozgalmi célokra kellene fordítani, miközben szerinte a mozgalmi kiadás „majdnem nulla volt”. Állítása szerint ezzel szemben több pártvezető személyes gyarapodása vált láthatóvá.
Ezt a gyakorlatot a Fidesz működésével is párhuzamba állította: szerinte ami pártformációban korábban megtörtént, az országos szinten ismerhető fel a mai hatalmi működésben. Úgy látja, az MSZP mára nagyrészt kifogyott a pénzből, ezért könnyebb lehet velük tárgyalni, bár pénz nélkül politikát építeni rendkívül nehéz.
Balblokk vagy magyar baloldali párt?
Szanyi Tibor elmondta, hogy korábban „balblokknak” nevezte volna az egységesülő formációt, vállalva a történelmi áthallást is. A közösségi médiából azonban érkezett egy másik javaslat: egyszerűen magyar baloldali pártnak kellene nevezni.
Szerinte ebben van logika, mivel az európai pártcsalád neve is Európai Baloldali Párt, az Európai Parlamentben pedig The Left néven működik a frakciójuk. Szanyi úgy látja, az új kormány megalakulása akár lehetőséget is teremthet egy egységes baloldali front létrehozására.
A jelenlegi kormányt „Fidesz 2.0”-nak nevezte, és bírálta a jogállamisághoz való viszonyát, valamint az erőből politizálást. Külön kifogásolta, hogy szerinte a szociális ígéretekből is visszalépések látszanak.
Szociális ígéretek: iskolakezdés és családi pótlék
Szanyi példaként az iskolakezdési támogatást említette. Szerinte eredetileg 700 ezer gyerekről volt szó, majd 400 ezerre szűkült a kör, de a feltételek alapján végül ennél is kevesebben juthatnak hozzá. Úgy fogalmazott, ha egy intézkedés a célcsoportnak csak nagyon kis részét éri el, akkor azt nem tekinti valódi támogatásnak.
A családi pótlék azonnali emelését is hiányolta. M. Kende Péter erre megjegyezte, hogy lesz pótköltségvetés és jövő évi költségvetési tervezés, de Szanyi szerint ezeket a korlátokat már a kampányban is lehetett volna világosabban kommunikálni.
Tagság helyett közösségi finanszírozás
A műsorvezető arra is rákérdezett, hogy egy új baloldali formáció mögé hogyan lehetne társadalmi támogatást és pénzügyi hátteret szervezni. Szanyi szerint a párttagság száma önmagában csalóka mutató: a Tisza Pártot például nagyon szűk tagságú szervezetként írta le, az MSZP korábbi taglétszámát pedig saját becslése alapján jóval alacsonyabbra tette, mint amiről nyilvánosan beszélnek.
Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom taglétszámát nagyjából száz főre becsülte. A klasszikus tagdíjas, téglajegyes modellben nem igazán hisz, mert szerinte fennáll a veszélye annak, hogy a pénz nem mozgalmi célokra megy.
A közösségi finanszírozásban viszont lát lehetőséget. „Vagy a melósok megértik, hogy önként pár száz forinttal szakszervezetet és pártot kell támogatni, akkor lesz baloldal. Ha ezt nem értik meg, akkor nem lesz baloldal Magyarországon” – mondta.
Nyári szünet után lakhatási ügyek
A nyári programokról Szanyi Tibor azt mondta, saját mozgalmuk nem tervez szabadegyetemet vagy nagyobb rendezvényt a kánikulában. Szerinte a baloldali rendezvények többsége szeptember elejére tolódik, elsősorban klimatikus okok miatt.
Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom őszre a lakhatás ügyében tervez komolyabb rendezvényt. Szanyi külön megemlítette, hogy a stúdióban Baranyi Krisztinával is beszélt a szociális bérlakásépítésről, amelyet fontos baloldali feladatnak tart. Úgy látja, ma egy 18 éves fiatalnak szinte esélye sincs saját lakáshoz jutni, ezért kell bérlakásokat és szociális bérlakásokat építeni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
