„A függőségüket egy az egyben amerikai függésre cserélték” – Hortay Olivér az üzemanyagárstopról és az energiapiaci versenyfutásról
A Pirkadat május 21-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Hortay Olivér, a Századvég üzletág-igazgatója volt. A beszélgetés az új kormány energia- és klímapolitikai mozgásteréről, az üzemanyagárstop fenntartásáról, a stratégiai készletek felszabadításáról, valamint arról szólt, milyen áron lehet kiváltani az orosz energiahordozókat. Szóba került Lengyelország példája, az amerikai LNG szerepe, Magyarország regionális gázelosztó pozíciója és a Mol szerbiai terjeszkedésének bizonytalansága is.
Új minisztériumi struktúra, még nyitott irányok
Breuer Péter a beszélgetés elején arra kérdezett rá, hogy az új kormányzati felállásban milyen helyet kap a klímapolitika és a környezetvédelem. Hortay Olivér szerint szervezeti szinten már látható változás: „a környezetvédelem egy különálló tárcát kapott”. Tartalmi fordulatról azonban szerinte még korai beszélni, mert a kormányzati struktúra kialakítása még zajlik.
Úgy fogalmazott: egyelőre az államtitkári kinevezések, a minisztériumi működés felállítása és a belső munkarend kialakítása történik. A szakpolitikai irányokról, a konkrét stratégiai célokról később lehet érdemben beszélni.
Üzemanyagárstop: júliusig tarthat ki a mostani döntés
A beszélgetés egyik központi témája az üzemanyagárak védelme volt. Hortay szerint az új kormány már hozott döntést: a stratégiai készletek egy részét a kiskereskedők rendelkezésére bocsátották.
A szakértő felidézte, hogy februárban még 90 napnyi készletszint állt rendelkezésre, március végére azonban ez 30 nap körüli mélypontra csökkent. Május közepére ismét javult a helyzet, ekkor nagyjából 70 napra nőtt a készletszint. Most ennek körülbelül a felét ajánlották fel az üzemanyagpiac stabilizálására.
„Az július 1-jéig tart ki, tehát addig vélhetően a védett üzemanyagár megmarad” – mondta Hortay. Hozzátette: a folytatás kormányzati döntés kérdése, de kulcskérdés, hogy a magas világpiaci árak mellett miként lehet majd újratölteni a készleteket.
Ki fizeti az árstop árát?
Hortay Olivér szerint az árstop fenntartásánál a legfontosabb kérdés az, hogy az értéklánc melyik szereplője viseli a költségeket. Jelenleg a nagykereskedelmi árrések szűkültek, ezért a költségek jelentős részét a nagykereskedők, elsősorban a Mol vállalja július 1-jéig.
A beszélgetésből az is kirajzolódott, hogy az iráni háború és az emiatt magasabb világpiaci árszint tovább nehezíti a magyar mozgásteret. A készletek felszabadítása rövid távon stabilizáló lépés lehet, de tartós megoldást csak akkor jelent, ha az utánpótlás is biztosítható.
Lengyelország példája: orosz gáz helyett amerikai LNG
Breuer Péter a lengyel példát hozta fel: Varsó az orosz energiafüggőség mérséklését gyorsan és látványosan végrehajtotta. Hortay szerint Lengyelország tudatosan készült erre, több infrastrukturális beruházással is.
A szakértő emlékeztetett: a lengyelek korábban évi nagyjából 20 milliárd köbméter gázt fogyasztottak, ebből 10 milliárd köbmétert hosszú távú szerződéssel Oroszországból, a Jamal-vezetéken keresztül szereztek be. A 2022-es háború után ez a kapcsolat megszakadt, a kieső mennyiséget pedig amerikai cseppfolyósított földgázzal pótolták.
Hortay ezt így értékelte: „a függőségüket, a korábbi orosz függőségüket lényegében egy az egyben amerikai függésre cserélték”.
Az amerikai gázfüggés is problémává válhat
A szakértő szerint az Európai Unióban már nemcsak az orosz, hanem az amerikai energiafüggés kérdése is napirendre került. Mint mondta, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa továbbra is tartja magát ahhoz, hogy a jövőben csökkenteni kell az amerikai LNG arányát is.
A gondot az okozza, hogy egyelőre nem látszik világosan, honnan lehetne ezeket a mennyiségeket kiváltani. A közel-keleti háború tovább bonyolítja a helyzetet, Katarból pedig Hortay szerint jó ideig nem várható érdemi cseppfolyósított földgáz-növekedés.
Magyarország regionális gázelosztó szerepe
Breuer arra is rákérdezett, hogy Lengyelország felől érkezhet-e energia Magyarországra. Hortay válasza szerint igen, bár nem akkora mennyiségben, mint déli irányból. Hangsúlyozta: az európai gáz- és villamosenergia-piac szorosan integrált rendszerként működik.
Magyarország az elmúlt években szerinte tudatosan épített ki egy új pozíciót: egy korábbi gázpiaci „zsákfaluból” regionális gázelosztó központtá vált. Ma már Szlovákia is jelentős mennyiséget vásárol Magyarországon keresztül, és korábban Ukrajna felé is ment tovább gáz.
Hortay szerint ha Magyarország teljesen lemondana a déli irányból érkező, főként orosz gázról, és lengyel útvonalon keresztül próbálná pótolni, akkor drágábban jutna energiához, miközben elveszíthetné ezt a regionális elosztó szerepet is.
Bizonytalanság a Mol szerbiai tervei körül
A beszélgetés végén a Mol regionális szerepe is szóba került. Hortay felhívta a figyelmet a NIS felvásárlásának ügyére, amely a Mol balkáni terjeszkedése szempontjából meghatározó lehetne.
A szakértő szerint a szerb elnök legutóbbi megszólalása alapján „nem mennek jól a tárgyalások”, és a hangnem is látványosan megváltozott. Egyre több jel utal arra, hogy veszélybe kerülhet a tranzakció, amely a magyar olajvállalat regionális pozícióját erősíthetné.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
