A BreuerPress és a HetiTV hírei 2026.03.23.
A nyugdíjasok helyzete a kormány számára becsületbeli ügy, amíg Orbán Viktor vezeti az országot, a nyugdíjasok számíthatnak biztonságra és megbecsülésre – fogalmazott Nyitrai Zsolt.
Az ukránok hatalomba akarják segíteni a Tiszát, ezért vannak itt nagy erővel, ezért zárták el a kőolajvezetéket, ezért fenyegetik a miniszterelnököt – sorolta Kocsis Máté.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök az Arad városában történt rakétatámadás helyszínét meglátogatva arra szólította fel a világ vezetőit, hogy országuk csatlakozzon az Irán elleni izraeli–amerikai közös katonai hadjárathoz.
Kubában a hétvégén egy héten belül már a harmadik országos áramkimaradás volt.
Belföldi hírek:
A nyugdíjasok helyzete a kormány számára becsületbeli ügy, amíg Orbán Viktor vezeti az országot, a nyugdíjasok számíthatnak biztonságra és megbecsülésre – fogalmazott Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója a közösségi-oldalán közzétett videójában. A főtanácsadó emlékeztetett, februárban a szépkorúak dupla nyugdíjat kaptak, és megérkezett a 14. havi nyugdíj első részlete is. A januári rendkívüli hideg idején rezsivédelemmel segített a kormány, az iráni konfliktus miatti helyzet enyhítésére bevezetett védett üzemanyagárból pedig a nyugdíjasok is részesülnek – sorolta. Nyitrai Zsolt leszögezte: a nyugdíjakat nem csökkenteni vagy megadóztatni kell, hanem növelni.
Az ukránok számára sorskérdés, hogy a Tisza Párt nyerje a választást – közölte a külgazdasági és külügyminiszter az ukrán külügyi szóvivő Heorhij Tikhij interjújában elhangzottakra reagálva. Szijjártó Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrán Külügyminisztérium nyilatkozata szerint aggódnak a magyar parlamenti választás átláthatóságáért, és szívesen küldenének megfigyelőket, ukrán megfigyelőket a magyar választásokra. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az ukránok nem az átláthatóság miatt aggódnak igazából, hanem azért, mert látják, hogy mi a helyzet Magyarországon. Látják a tömeget Orbán Viktor vidéki nagyvárosokban tartott gyűlésein, látták a történelmi tömeget a Békemeneten, és valószínűleg most már képesek voltak arra, hogy feldolgozzák a korábbi két időközi önkormányzati választás eredményét, amelyet mindkét esetben „bravúrosan megnyertünk” – mondta.
Az ukránok hatalomba akarják segíteni a Tiszát, ezért vannak itt nagy erővel, ezért zárták el a kőolajvezetéket, ezért fenyegetik a miniszterelnököt – sorolta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője hozzátéve, cserébe pedig a Tisza majd mindent megszavaz, ami Ukrajnának fontos. Kocsis Máté szerint az április 12-i választás nagy tétje tehát az, hogy ukránbarát kormány lesz Magyarországon, vagy maradunk a magyar nemzeti szuverenitás útján. A kormánypárti politikus annak apropóján, hogy a szombati CPAC Hungary 2026 konferencián az álhírekről beszélt, kijelentette, Magyar Péter maga is „egy óriási nagy álhírgyáros, tehát az a mennyiségű hazugság, amit ő az elmúlt két évben bemutatott, az utánozhatatlan”, amivel az a fő baj, hogy mindezt egy ukránbarát politikának a kiteljesítésére használja fel – mondta Kocsis Máté.
Külföldi hírek:
Benjamin Netanjahu miniszterelnök az Arad városában történt rakétatámadás helyszínét meglátogatva arra szólította fel a világ vezetőit, hogy országuk csatlakozzon az Irán elleni izraeli–amerikai közös katonai hadjárathoz, hivatkozva Teherán hétvégi rakétakilövésére, amely az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok Diego Garcia nevű indiai-óceáni katonai bázisát vette célba. A sikertelen támadás megmutatta, hogy Iránnak vannak olyan rakétái, amelyek messzebb repülnek, mint korábban gondolták. „Az elmúlt 48 órában Irán egy polgári területet vett célba” – jegyezte meg Netanjahu, miközben a körülötte lévő romokra mutat. „Ezt tömeggyilkos fegyverként használják. Szerencsére senki sem halt meg, de ez csak a szerencsének köszönhető. „Interkontinentális ballisztikus rakétát lőttek ki Diego Garcia felé. Az 4000 kilométer. „Mindig is figyelmeztettem, hogy most már képesek mélyen behatolni Európába” – mondta. „Mindenkit célkeresztjükbe vesznek. És [megakadályozzák] egy nemzetközi tengeri útvonal, egy energiaútvonal működését, és megpróbálják zsarolni az egész világot” – teszi hozzá, utalva arra, hogy Irán blokkolja a Hormuzi-szorosot, egy kulcsfontosságú olajáramlási útvonalat.
Izrael Katz védelmi miniszter kijelentette, hogy Izrael az iráni támadásokra úgy fog reagálni, hogy Irán fejlődését évtizedekkel visszaveti, és azzal vádolta az országot, hogy szándékosan civileket vesz célba. „Ha ez így folytatódik, biztosan olyan súlyos csapást mérünk Iránra, hogy az évtizedekkel visszavetődik” – mondta Katz, miközben meglátogatta azt a helyszínt, ahol szombat este egy rakéta csapódott be a déli városban, Aradban, és több tucat embert megsebesített – olvasható a Times of Israel oldalán. Katz szerint az iráni Iszlám Forradalmi Gárda „szándékosan lő a lakott területekre”, ami szerinte arra szolgál, hogy belső nyomást gyakoroljon Izrael kormányára a háború leállítása érdekében. „Ez nem fog megtörténni” – mondja Katz. „A hazai front erős.”
Sorozatos légiriadók jellemzték az izraeliek vasárnapját az Iránból és Libanonból indított rakéták és drónok miatt. Vasárnap páncéltörő rakétát lőttek Libanonból két, a határhoz közeli úton, a Miszgav Ám nevű falunál elhaladó terepjáróra. A járművek kigyulladtak, az egyik vezetője a roncsok közé szorult és életét vesztette. A hadsereg vizsgálja az esetet, amelyben két ház és több másik jármű is megrongálódott. Szombat este óta Izrael északi részén mintegy félóránként szólaltak meg egész éjjel a légvédelmi szirénák. Vasárnap reggeltől az ország különböző részein vannak szinte folyamatosan légiriadók az Iránból indított rakéták miatt. Az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap közölte, hogy a légierő újabb támadási hullámot indított az iráni rezsim infrastruktúrája ellen Teheránban. A szombat esti dimónai és aradi közvetlen találatok százhetvenöt ember sérüléséhez vezettek, közülük több tucatnyian vasárnap is kórházban voltak.
Irán este is ballisztikus rakétákat lőtt ki Izrael középső és déli részére, miközben északon a Hezbollah terrorszervezet fokozta a támadásokat. Közép-Izraelben a mentőszolgálatok jelentése szerint Bat Jam (lenti kép) és Holon városaiban kazettás muníció okozott károkat. Sérültekről nem érkezett jelentés. Dél Izraelben egy háromórás szünetet követően folytatódott a rakétázás. A katonai becslések szerint a dél-izraeli célpont ellen indított rakétát elfogták. Ez volt a nyolcadik iráni támadás vasárnap. Libanon felől a Hezbollah indított rakétatámadást Nyugat-Galilea ellen, míg Felső-Galilea több közösségében ellenséges drón behatolására figyelmeztető szirénák szólaltak meg. Az Izraeli Védelmi Erők az éjszaka folyamán több hullámban mért csapást iráni fegyvergyártó helyszínekre és katonai parancsnokságokra. A vadászgépek több tucat bombát dobtak le stratégiai fontosságú teheráni létesítményekre. A hadsereg közlése szerint a támadás célja az ,,iráni terrorrezsim alaprendszereinek és bázisainak mélyreható károsítása” volt.
A Hezbollah döntése, hogy új frontot nyitott Izrael ellen, Libanont egy „háború a háborúban” helyzetbe sodorta, miközben az ország már így is mély belső válságokkal küzd. A konfliktus nemcsak Izrael és a síita terrorszervezet között zajlik, hanem egyre inkább Libanon jövőjét is fenyegeti. A harcok akkor kezdődtek, amikor az Irán által támogatott Hezbollah rakétákat és drónokat indított Izrael felé március elején, válaszul az iráni vezetés elleni csapásokra. Azóta a konfliktus gyorsan eszkalálódott, és mára az egész országot érinti. Egy libanoni újságíró így fogalmazott: „Már nincs biztonságos hely.” A mondat jól tükrözi a helyzet súlyosságát: dél-libanoni és bejrúti menekültek ezrei árasztották el a parkokat, tengerparti sétányokat és ideiglenes menedékhelyeket. Izrael válaszul fokozta katonai műveleteit: célzott csapásokat hajt végre a Hezbollah vezetői és infrastruktúrája ellen, miközben egyre több pozíciót foglal el Dél-Libanonban.
A Hormuzi-szoros továbbra is nyitva áll minden hajó előtt, kivéve az „Irán ellenségeihez” kapcsolódó hajókat – jelentette be Irán ENSZ-tengerészeti ügynökségének képviselője. Ali Muszavi elmondta, hogy Teherán kész együttműködni a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO) a tengeri biztonság javítása és a Perzsa-öbölben tartózkodó tengerészek védelme érdekében, hozzátéve, hogy az „Irán ellenségeihez” nem kapcsolódó hajók átkelhetnek a szoroson, ha biztonsági intézkedéseiket Teheránnal egyeztetik. „A diplomácia továbbra is Irán prioritása. Azonban az agresszió teljes beszüntetése, valamint a kölcsönös bizalom és biztonság még fontosabbak” – jelentette ki Muszavi. Hozzátette egyben: az Izrael és az Egyesült Államok által Irán ellen indított támadások „állnak a Hormuzi-szorosban kialakult helyzet hátterében”. Donald Trump amerikai elnök szombat este azzal fenyegetett, megtámadják Irán erőműveit, ha a Hormuzi-szoros 48 órán belül nem nyílik meg újra.
Szaúd-Arábia nemkívánatos személynek nyilvánította az iráni nagykövetség katonai attaséját és négy munkatársát, és kiutasította őket az országból. A szaúdi külügyminisztérium által kiadott nyilatkozat szerint az iráni képviselőknek 24 órát adtak a királyság elhagyására. Irán Szaúd-Arábia „szuverenitását, polgári célpontjait, civiljeit, gazdasági érdekeit és a királyságon belüli diplomáciai képviseleteket” vette célba – derült ki a nyilatkozatból, amely ezt az ENSZ-határozatok, a nemzetközi jog és a „jószomszédi elvek” megsértésének nevezte. Irán az Egyesült Államok és Izrael által február 28-án indított háború kezdete óta többször is rakétákkal és drónokkal támadta Szaúd-Arábiát és az öböl-menti országokat.
Kubában a hétvégén egy héten belül már a harmadik országos áramkimaradás volt – jelentette be az amerikai olajembargó alatt álló sziget energiaügyi minisztériuma. „A nemzeti villamosenergia-hálózat teljes áramkimaradást szenvedett. A helyreállítási eljárások már folyamatban vannak” – írta a tárca az X közösségi oldalon. Ez a kimaradás a hetedik az elmúlt másfél évben. Az ország villamosenergia-szolgáltatója szerint a Kuba középső részén lévő Nuevita hőerőmű egyik blokkjának leállása dominóhatást váltott ki, ami a nemzeti villamosenergia-hálózat lekapcsolódásához vezetett. A jelentések szerint este a főváros, Havanna sötétségbe borult. Az utcákon a járókelők zseblámpákkal vagy mobiltelefonjaikkal világítottak maguknak. Az óváros turisztikai negyedében néhány étterem generátorok segítségével maradt nyitva, más vendéglátóhelyek napnyugtakor bezártak.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp felhős időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 13 – 15 fok körül alakul.
