A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.11.05.
November 4. üzenete az a magyaroknak, hogy a szabadság törékeny, nem magától értetődik – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A kultúráért és innovációért felelős miniszter kedden közzétett közösségi-videójában közölte, hogy feljelenti Dobrev Klárát, a DK elnökét.
A Trump-kormány arra kéri Izraelt, hogy engedje be a külföldi újságírókat Gázába, most, hogy tűzszünet van érvényben, nyilatkozta két amerikai tisztviselő.
Az olaszországi városokban alig egy éve kijelölt „vörös zónákban”, amelyekre rendkívüli biztonsági intézkedések vonatkoznak, csökkent a közterületen elkövetett bűncselekmények száma – nyilatkozta Matteo Piantedosi belügyminiszter.
Belföldi hírek:
November 4. üzenete az a magyaroknak, hogy a szabadság törékeny, nem magától értetődik – jelentette ki a nemzeti gyásznap alkalmából megfogalmazott keddi közösségi-videónyilatkozatában a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint 1956 hősei megmutatták, hogy a szabadságvágy nem törölhető el, azért bármekkora túlerővel „szembe kell állni”. „Ma, amikor hazánk szuverenitása a tét, emlékeztessen minket: a szabadságért nem elég egyszer megküzdeni, minden nemzedéknek újra meg kell védenie azt” – zárta nyilatkozatát a politikus.
A teljes bírósági ágazat, több mint 10 ezer ember kaphat 13. havi illetményt idén – közölte Tuzson Bence igazságügyi miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságában. A miniszter elmondta: az Országos Bírósági Hivatal elnöke (OBH) terjesztette elő a javaslatot, amelyet az Országos Bírósági Tanács (OBT) szerdán tárgyal meg, és reményei szerint hozzájárul, hogy az ágazat dolgozói idén 13. havi illetményben részesüljenek. Jelezte: a szükséges költségvetési fedezet rendelkezésre áll. Tuzson Bence a bírák javadalmazását prioritásnak nevezte, emlékeztetve, tavaly megállapodást kötöttek a bírósági szervezettel, amelynek eredményeképpen három lépésben emelik a bírák, bírósági titkárok és fogalmazók, valamint a bírósági dolgozók bérét. Hozzátette: a bírák havi átlagilletménye 48 százalékkal növekszik a 2024-es szinthez képest, a fogalmazók és a titkárok 89 százalékos növekedéssel számolhatnak, a bírósági tisztviselők javadalmazása pedig duplájára nő. Nem kell Magyarországnak ezen a területen sem szégyenkeznie, jól halad előre a bírák illetményének emelése – összegzett.
A kultúráért és innovációért felelős miniszter kedden közzétett közösségi-videójában közölte, hogy feljelenti Dobrev Klárát, a DK elnökét. Hankó Balázs a videóban azt mondta, „Állj, ne tovább! Feljelentést teszek Dobrev Klára ellen, mert hazug és aljas módon vádol „. Idézte a DK elnökét, aki azt kérdezte, „Hány pedofil pap kapott még tízmilliókat az államtól szexuáledukációs felvilágosító képzésre? Válaszokat követelünk Hankó Balázstól”. „Az aljas vádat visszautasítom. Állj, és ne tovább! Feljelentést teszek Dobrev Klára ellen. Kíváncsian várom, hogy az Európai Parlament mentelmi jogát felfüggeszti-e” – mondta a miniszter.
A rezsicsökkentésnek köszönhetően továbbra is a magyar családok fizetik Európa messze legkisebb rezsiszámláit, nálunk a legolcsóbb a háztartási gáz és áram ára – írta a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos a közösségi oldalán. Németh Szilárd bejegyzésében úgy fogalmazott: Brüsszel olyan bábkormányt szeretne Magyarországon, amely azonnal megszüntetné a rezsicsökkentést. Ki akarják vezetni a kormány által támogatott árakat, s azt akarják, hogy minden háztartás ismét a „drágább piaci áron” vásárolja az energiát – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: e célra Magyar Pétert és a Tisza Pártot szemelték ki. „Velük hajtatnák végre a Von der Leyen–Zelenszkij-tervet, az orosz energiahordozók Európába, így Magyarországra való behozatalának teljes tilalmát. Ezt nem engedhetjük meg, védjük meg a rezsicsökkentés vívmányait: a biztonságos és megfizethető energiaellátást” – hangsúlyozta a kormánybiztos. Németh Szilárd úgy folytatta: Orbán Viktor Washingtonban el fogja magyarázni Donald Trumpnak, hogy miért életbevágóan fontos, és miért földrajzi, fizikai kényszerűség az orosz kőolaj és földgáz behozatala a magyar energiabiztonság szempontjából. „A magyar miniszterelnök ki fog állni a magyar érdek mellett, és meg fogja védeni a rezsicsökkentés politikáját” – jelentette ki.
Külföldi hírek:
Az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint megöltek egy terroristát, aki átlépte a hadsereg kivonulását kijelölő sárga vonalat, és a csapatokhoz közeledett a Gázai övezet északi részén. A terrorista „közvetlen veszélyt” jelentett a térségben állomásozó erőkre. Az azonosítás után az izraeli légierő csapást mért rá és megölte, „hogy megszüntesse a fenyegetést”.
A Trump-kormány arra kéri Izraelt, hogy engedje be a külföldi újságírókat Gázába, most, hogy tűzszünet van érvényben, nyilatkozta két amerikai tisztviselő a The Times of Israelnek. Washington idén már előállt ezzel a kéréssel, és maga Trump is azt mondta az újságíróknak, amikor augusztusban kérdezték tőle, hogy szeretné, ha beengednének a külföldi újságírókat Gázába, megjegyezve ugyanakkor, hogy az övezet nem biztonságos. Gáza egyes részei veszélyesebbek, mint mások, és mivel Izrael ellenőrzi az övezet keleti felét a tűzszünet életbe lépése óta, a Trump-kormány megújította kérését, hogy újságírók is beléphessenek Gázába – mondta az egyik amerikai tisztviselő, elismerve ugyanakkor, hogy a kérdés nem kiemelt prioritás Washington számára. Október 23-án a Legfelsőbb Bíróság további 30 napot adott az államnak, hogy benyújtsa az újságírók Gázai övezetbe való független belépésével kapcsolatos álláspontjának frissítését, válaszul a Külföldi Sajtószövetség petíciójára. A petíciót 2024-ben nyújtották be, az állam pedig idén júniusban nyújtotta be válaszát.
Több különböző hírügynökség értesülései szerint Mohammed bin Szalmán november 18-án találkozik Donald Trumppal Washingtonban. A látogatást a Fehér Ház hétfőn erősítette meg, a jelentés szerint „munkamegbeszélést” fognak tartani. A találkozó célja, hogy új lendületet adjon az Ábrahám-megállapodások kiterjesztésének, vagyis annak a békefolyamatnak, amelyet Trump még 2020-ban indított el. Az Ábrahám-megállapodások révén négy arab ország – az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Szudán és Marokkó – normalizálta kapcsolatait Izraellel. Trump célja most az, hogy Szaúd-Arábiát is a csatlakozók közé vonja. Rijád eddig következetesen azt hangoztatta, hogy csak egy független palesztin állam létrejötte után hajlandó hivatalosan elismerni Izraelt. A két ország közötti közeledés 2023 őszén ígéretesen haladt, ám a Hamász október 7-i terrortámadása után Szaúd-Arábia „jegelte” a normalizációs tárgyalásokat.
A libanoni média szerint tegnap délután izraeli dróntámadás célpontja volt egy autó a Nabatieh közelében található Kfar Dadzsal faluban. Joseph Aoun libanoni elnök ismét felszólította Izraelt, hogy teljesítse a tűzszüneti megállapodás szerinti kötelezettségeit, mivel Libanon „teljesítette minden kötelezettségvállalását, és továbbra is elkötelezett a megállapodás mellett a szüntelen izraeli támadások ellenére”. Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke szerint Izrael megakadályozza a libanoni hadsereg teljes körű bevetését az ország déli határa mentén, mivel az izraeli erők csapatai még jelen vannak öt stratégiai helyszínen.
Alapvető fontosságú, hogy megvédjük a magyar családokat a genderideológia terjedésétől – hangsúlyozta László András, a Fidesz európai parlamenti képviselője Brüsszelben. A képviselő az MCC brüsszeli tudásközpontjával együtt az Európai Unió genderideológiájával kapcsolatos konferenciát szervezett az Európai Parlamentben. Elmondta, hogy a konferencián két meghívott előadó – Ashley Frawley kanadai kutató és Kellie-Jay Keen brit nőjogi aktivista – ismerteti tapasztalatait arról, milyen társadalmi következményekkel jár a genderideológia az angolszász országokban. „Ott lehet leginkább látni, milyen pusztító hatással van ez az ideológia a gyermekekre, a nőkre és a családokra” – mondta. A politikus közölte: az Európai Bizottság nemrég tette közzé a 2025 és 2030 közötti időszakra vonatkozó LMBTQ-stratégiáját, amely véleménye szerint számos olyan elemet tartalmaz, amely sérti a tagállamok szuverenitását, és beavatkozik a családpolitikai döntésekbe.
Az olaszországi városokban alig egy éve kijelölt „vörös zónákban”, amelyekre rendkívüli biztonsági intézkedések vonatkoznak, csökkent a közterületen elkövetett bűncselekmények száma – nyilatkozta Matteo Piantedosi belügyminiszter. Az idei év elejétől közel öt százalékkal csökkent az utcákon elkövetett bűncselekmények száma 2023 ugyanezen időszakához képest. A közbiztonság javulását Matteo Piantedosi az olaszországi nagyvárosokban tavaly decemberben kijelölt úgynevezett vörös zónákkal magyarázta. Többek között Milánó, Róma, Nápoly legforgalmasabb részein szigorították a biztonsági intézkedéseket: a kerületek egy részébe például nem léphetnek be bizonyos bűncselekményekért korábban elítélt személyek. A belügyminiszter hangoztatta, hogy a vörös zónákban az utóbbi kevesebb mint egy év alatt több mint egymillió embert azonosítottak.
A legfontosabb az Oroszország és Ukrajna közötti háború megállítása, nem folytathatjuk még ötven évig pénzt és fegyvereket küldve Kijevnek – jelentette ki Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes, a Liga párt vezetője, miközben a római külügyminisztériumba kérették az orosz nagykövetet az orosz külügyi szóvivő egy nyilatkozata miatt. A külügyminisztériumba keddre hívták be Alekszej Paramonov orosz nagykövetet Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kommentjét követően. Róma központjában hétfőn leomlott egy középkori torony, és a mentési munkálatok közepette Zaharova közösségi oldalán úgy reagált, hogy „amíg a római kormány adófizetői pénzét feleslegesen Ukrajnára fordítja, Olaszország össze fog dőlni, a gazdaság éppúgy, mint a tornyok”. Matteo Salvini, a Liga jobboldali kormánypárt vezetője hétfő este a RAI1 közmédiának azt mondta, hogy vannak pillanatok, amikor a politikát felülmúlja a csend és a mások iránti tisztelet. Arra utalt, hogy a torony romjai alatt egy munkás életét veszítette.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 12 – 16 fok körül alakul.
