A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.06.30.
A kormány ingyenesen biztosítja a gazdák számára az öntözővizet azzal, hogy mintegy 10 milliárd forintnyi összegben átvállalja a vízdíj árának megfizetését a gazdálkodóktól – mondta Nagy István agrárminiszter.
A főpolgármester azt a világos álláspontot képviseli a kormánnyal folytatott tárgyalásokon, hogy „Budapest kéri vissza a pénzét” – közölte a Főpolgármesteri Hivatal.
Donald Trump amerikai elnök újfent éles bírálattal illette Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korrupciós perét, amely szerinte komolyan veszélyezteti az Iránnal és a Hamásszal folyó stratégiai tárgyalásokat.
Az európai szövetségesek egységesek abban, hogy a legsúlyosabb érv, amely béketárgyalásokra kényszerítené az Ukrajnát megtámadó Oroszországot, a gazdaság és a pénzügy, nem pedig katonai eszközök – jelentette ki Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
Belföldi hírek:
A kormány ingyenesen biztosítja a gazdák számára az öntözővizet azzal, hogy mintegy 10 milliárd forintnyi összegben átvállalja a vízdíj árának megfizetését a gazdálkodóktól – mondta Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás okozta kihívás következményeit minden erővel mérsékelni kell, és az összes lehetséges eszközt fel kell használni ahhoz, hogy víz jusson a tájba. A szárazsággal egész Európa küzd, a Tisza medrébe 60 százalékkal, a Dunáéba 40 százalékkal kevesebb víz érkezik, és nincs kizárólagos válasz a vízhiányra, mindenütt egyedi megoldásokat kell kidolgozni – tette hozzá. A vízhiányos térségekben a gazdálkodókkal és a vízügyi szakemberekkel együttműködve sürgősen meg kell találni a legjobb megoldásokat, de Magyarországról ma már nem folyik ki több víz, mint amennyi beérkezik – hangsúlyozta. Elmondta: az előrejelzések szerint az idei lesz Európa legforróbb nyara, a kormány ezért megelőzésképp létrehozta az aszályvédelmi operatív törzset, és forrásokat csoportosított át annak érdekében, hogy minden csatorna újra tele legyen, amiben valaha víz volt.
Az amerikai kormányzat feloldotta a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos szankciókat, amelyeket még a Magyarországra ellenségként tekintő, Joe Biden vezette előző adminisztráció léptetett életbe – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető kiemelte, hogy Donald Trump elnökségét megelőzően az Egyesült Államok számos olyan döntést hozott politikai alapon, amely rendkívül nehéz helyzet elé állította hazánkat, így volt ez azokkal a korlátozásokkal is, amelyeket már a Demokrata Párt tavalyi vereségét követően hoztak meg. „Az egyik ilyen szankciós intézkedésükkel igyekeztek ellehetetleníteni Magyarország hosszú távú biztonságos energiaellátását azzal, hogy a paksi atomerőmű építésével kapcsolatban olyan korlátozásokat léptettek életbe, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné tették az építkezés folytatását” – mondta. „Szerencsére január óta olyan elnök van Washingtonban a Fehér Házban, aki barátként tekint Magyarországra. Ennek jegyében az amerikai kormányzat feloldotta a paksi atomerőmű beruházásával kapcsolatos szankciókat” – folytatta.
A főpolgármester azt a világos álláspontot képviseli a kormánnyal folytatott tárgyalásokon, hogy „Budapest kéri vissza a pénzét” – közölte a Főpolgármesteri Hivatal, miután Karácsony Gergely és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megbeszélést folytatott a főváros helyzetéről. A hivatal tájékoztatása szerint a főpolgármester és a miniszter „a kormányzati elvonások miatt” kritikussá vált fővárosi pénzügyi helyzet hosszú távú és fenntartható rendezéséről, a közösségi közlekedés igazságos finanszírozásának lehetőségeiről, a teljes magyar önkormányzati rendszert is kedvezően szolgáló megoldásokról tárgyalt. Azt írták: eddig minden, a kormányzati elvonással kapcsolatos bírósági eljárás Budapestet igazolja. A Fővárosi Törvényszék minapi végzését a várost sújtó, immár finanszírozási problémákat okozó kormányzati elvonások jogellenessége sokadik bizonyítékának nevezték.
Külföldi hírek:
Izrael továbbra is aktívan dolgozik egy túszszabadítási/tűzszüneti megállapodáson a Gázai övezetben – közölte egy magas rangú izraeli tisztviselő a The Times of Israel című izraeli napilappal. „Folyamatos a kapcsolat a közvetítő országokon keresztül, és folyamatos kapcsolatban vagyunk az amerikaiakkal” – mondta a tisztviselő. Az éjszaka folyamán Donald Trump amerikai elnök felszólította Izraelt, hogy „kössön alkut Gázában” a tűzszünet közvetítésére és a háború befejezésére irányuló újbóli erőfeszítések közepette.
A 162. hadosztály parancsnoksága alatt álló Givati Dandár csapatai a Gázai övezet északi részén található Dzsabalia térségében vannak bevetve a Gideon szekerei hadművelet részeként. Az elmúlt hetekben az erők számos terroristát likvidáltak, föld feletti és alatti katonai infrastruktúrát romboltak le, valamint fegyvereket találtak és koboztak el, amelyek közül néhányat civil épületekben rejtettek el. Az egyik akció során a harcosok egy robbanószerkezetekkel teli területet találták. A földi erők általi gyors azonosítást követően a légierő és a tüzérség megsemmisítette a robbanószerkezeteket.
Donald Trump amerikai elnök újfent éles bírálattal illette Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök korrupciós perét, amely szerinte komolyan veszélyezteti az Iránnal és a Hamásszal folyó stratégiai tárgyalásokat. A volt elnök szerint az ügyészek túlkapásai nemcsak Izrael belügyeit ássák alá, hanem az egész térség biztonságát is. Alig néhány nappal azután, hogy először fejezte ki nyilvánosan felháborodását a Netanjahu elleni eljárással kapcsolatban, Trump vasárnap újra megszólalt. A Truth Social nevű közösségi oldalán közzétett bejegyzésében egyenesen azt írta: „Szörnyű, amit Izraelben művelnek Bibi Netanjahuval.” A korábbi amerikai elnök hangsúlyozta, hogy Netanjahu háborús hős, és „rendkívüli eredményeket ért el” az Egyesült Államokkal való együttműködés során, különösen az iráni nukleáris fenyegetés visszaszorításában. „Fantasztikus munkát végzett. Az ő vezetésével történtek meg azok az áttörések, amelyek biztonságosabbá tették a Közel-Keletet” – írta Trump.
Teherán néhány hónapon belül újrakezdheti az urándúsítást – nyilatkozta Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója az amerikai CBS News televíziónak. „A kapacitásuk megvan. Mondhatnám, hogy néhány hónapon belül több centrífuga-kaszkád is működhet és dúsított uránt termelhet” – mondta Grossi a pénteken rögzített és vasárnap műsorba került interjúban. A múlt héten három iráni nukleáris létesítmény ellen végrehajtott amerikai légitámadás okozta károk mértéke továbbra sem tisztázott. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az iráni állami televíziónak, az IRIB-nek azt mondta: a támadások „jelentős” károkat okoztak az ország nukleáris infrastruktúrájában. Donald Trump nyilatkozata szerint az amerikai bombázások évekkel visszavetették Irán nukleáris fegyverprogramját. Grossi az interjúban azonban úgy fogalmazott, hogy „őszintén szólva nem lehet azt állítani, hogy minden eltűnt és nincs ott semmi”.
A 13-as csatorna veterán haditudósítója arról számolt be, hogy a védelmi szervezetek értékelése szerint az iráni háború befejezése után az Izraeli Védelmi Erők hamarosan kiterjeszti a hútik elleni hadjáratot Jemenben, miközben alkalmazzák az izraeli légierő iráni légi hadjáratának tanulságait. A hétvégén ballisztikus rakétát lőttek ki Jemenből Izrael felé, aktiválva a szirénákat a déli Beerseván és környékén. Az Izraeli Védelmi Erők közölte, a rakéta elfogása valószínűleg sikeres volt. Sérülésről nem érkezett jelentés. A hútik katonai szóvivője a támadás kapcsán kijelentette: Zolfaghar ballisztikus rakétát lőttek ki egy érzékeny célpontra Beerseva térségében. „Addig folytatjuk a segélyakcióinkat, amíg a Gázában zajló agresszió meg nem szűnik, és az ostromot fel nem oldják.”
Az európai szövetségesek egységesek abban, hogy a legsúlyosabb érv, amely béketárgyalásokra kényszerítené az Ukrajnát megtámadó Oroszországot, a gazdaság és a pénzügy, nem pedig katonai eszközök – jelentette ki Petr Pavel cseh köztársasági elnök egy tévéműsorban. Az Oroszország elleni jelenlegi szankciók nem elég erősek, ráadásul Oroszország már megtanulta kijátszani őket. „Ezért nem tekinthetők olyan eszköznek, amely (Vlagyimir) Putyint a tárgyalóasztalhoz kényszerítené” – mutatott rá a cseh államfő a CNN Prima News cseh kereskedelmi hírtelevízió vitaműsorában. Az Európai Unió és az Egyesült Államok Petr Pavel szerint rendelkeznek a szankciók megerősítéséhez szükséges gazdasági eszközökkel, és az Oroszország elleni gazdasági szankciók megerősítése a NATO múlt heti hágai csúcstalálkozóján is téma volt.
Az orosz haderő folytatta offenzív műveleteit, és elfoglalta Zirka települést. Ennek következtében a térképkészítők orosz uralom alá sorolták a falucskát. Ez azt jelenti, hogy a Komar térségét védő ukrán haderőt lényegében bekerítették. Komar helyzetét tovább nehezíti, hogy a Mokri Jali folyó keleti partján fekszik, míg a nyugati part (Perebudova egy része) már orosz kézen van. A folyón átvezető híd átellenében is orosz csapatok állomásoznak. A térképek szerint ukrán erőknek így már csak a Piddubne mellett futó út marad kiútként, igaz, ez az útvonal is már kevesebb, mint egy kilométerre van az orosz erőktől.
Több tucat tiltakozót állított elő a szerb rendőrség Belgrádban az előző éjszaka folyamán miután a hétvégi, kormányellenes tiltakozás összetűzésekhez vezetett, amelyek során hat rendőr és két civil sérült meg. Több tízezren tüntettek a szerb fővárosban Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök távozását és előrehozott választásokat követelve. Rendőrségi beszámolók szerint 36 ezren, más források szerint 140 ezren vettek részt a belgrádi tüntetésen. A rendőrség nagy számban vonult fel a kormányzati épületek, a parlament, illetve az ellentüntetés helyszíne környékén. A hallgatói tiltakozás és a kormánypárti ellentüntetés helyszíne között több száz méter volt, az este folyamán azonban a kormány ellen tüntetők elindultak a parlament épülete és az elnöki palota között kialakított sátortábor felé, és összetűzésbe kerültek a helyszíneket biztosító rendőrökkel. A tiltakozók pálcákkal, flakonokkal, kövekkel támadtak a rendőrökre, akik könnygázt vetettek be a tömeg feloszlatása érdekében. Aleksandar Vucic többször is visszautasította az előrehozott választás ötletét. Az államfő szombaton azt állította, hogy „külföldi hatalmak” állnak a tömegtüntetések hátterében.
Időjárás:
Ma is mindenütt főképp szikrázóan napos időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 30 – 35 fok körül alakul.
