A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.05.21.
Az Országgyűlés megszavazta Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A parlament elfogadta az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényjavaslatot.
Az ENSZ azt az ígéretet kapta Izraeltől, hogy további száz, segélyekkel megrakott teherautót beengednek a Gázai övezetbe.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta tizenhetedik szankciós csomagját Oroszország ellen.
Belföldi hírek:
Az Országgyűlés megszavazta Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), és ennek nyomán a kormány hamarosan értesíti is a döntésről az ENSZ főtitkárát – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben a nemzetközi politikai térben jelentős vitákat váltott ki az ICC működése, miután a bírói testület olyan „nonszensz dolgokat csinált”, mint hogy halott Hamász-vezetők ellen adtak ki körözést, ezzel próbálva kiegyensúlyozni azt a „politikailag vállalhatatlan” döntésüket, amelynek keretében Izrael miniszterelnökét is felvették erre a listára. „Nyilvánvalóan ezzel ez nemcsak egy komolytalan, hanem egy politikailag motivált bírósági szervezetté is vált, és számunkra az elfogadhatatlan, ha egy bíróság munkáját a politika motiválja” – hangsúlyozta. „Ezért nyilvánvaló, hogy Magyarországnak nincsen keresnivalója ebben a szervezetben.” – jelentette ki.
A parlament 135 igennel, 51 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényjavaslatot. A javaslat indoklása felidézi, az ukrajnai háború következményeinek elhárítása és kezelése érdekében a kormány Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki 2022. november 1-jén, az Országgyűlés pedig több alkalommal hozzájárult a veszélyhelyzet meghosszabbításához. Időközben olyan események következtek be, amelyek valószínűvé teszik, hogy az orosz és az ukrán fél tűzszünetben állapodik meg – áll az indoklásban, amely szerint a veszélyhelyzet során számos olyan, belügyi kormányrendelet született, amelyek áttekintése, indokolt esetben egyes szabályok törvényi szintre emelése, illetve törvényi szintű átmeneti szabályok megalkotása szükséges.
Alkotmánybírónak választotta az Országgyűlés kedden Polt Péter leköszönő legfőbb ügyészt és Hende Csabát, az Országgyűlés eddigi törvényalkotásért felelős alelnökét.Az Országgyűlés – a kormánypártok jelölése és az igazságügyi bizottság javaslata alapján – titkos szavazással döntött. Polt Péter 2025. június 10-i hatállyal történő megválasztását 136 igen és 13 nem szavazattal, tartózkodás nélkül hagyták jóvá. Hende Csaba 2025. június 1-jei hatállyal történő megválasztását 136 igen és 13 nem szavazattal, tartózkodás nélkül támogatták a képviselők. Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja meg az összes képviselő kétharmadának szavazatával, tizenkét évre. A két új alkotmánybíró megválasztásával 14 főre emelkedik a testület létszáma.
Ezernyolcszáz falusi egyesület, alapítvány összesen mintegy ötmilliárd forint támogatást nyert el a Magyar falu program keretében meghirdetett Falusi civil alap pályázaton – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a közösségi-oldalán. Gyopáros Alpár azt mondta, a civil szervezetek pályázhattak rendezvényeik megszervezésére, kisebb értékű eszközök beszerzésére, gépjárművásárlásra, ingatlanjaik felújítására, fejlesztésére. Ezzel a Magyar falu program meghirdetése óta már csaknem tízezer civil szervezetet támogattak a Falusi civil alap keretében.
Külföldi hírek:
Az ENSZ azt az ígéretet kapta Izraeltől, hogy további száz, segélyekkel megrakott teherautót beengednek a Gázai övezetbe. A világszervezet – amellett, hogy ezt a mennyiséget nagyon kevésnek tartja – azt reméli, hogy a szállítmányok még kedden vagy legkésőbb szerdán megérkezhetnek – közölte Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) szóvivője Genfben. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn elrendelte „minimális élelmiszer- és gyógyszersegély” beengedését a Gázai övezetbe. Videoüzenetében a kormányfő ezt azzal indokolta, hogy csökken Izrael nemzetközi támogatása a Gázában tapasztalható éhezésről szóló hírek miatt. Az izraeli hadsereg humanitárius egysége, a COGAT azt közölte, hogy hétfőn az ENSZ öt teherautója jutott be a palesztin területre a Kerem Salom-i határátkelőn keresztül. Az ENSZ szóvivője szerint ezeket a szállítmányokat kedden elkezdik szétosztani. A teherautókon bébiétel érkezett. Laerke szerint a Gázai övezetben sok csecsemő élete múlik azon, hogy eljutnak-e hozzájuk ezek a csomagok.
A szaúdi Al-Arabiya csatorna forrásai szerint az amerikai kormány jelentős nyomást gyakorol Izraelre a megállapodás elérése érdekében. Az amerikai nyomás hátterében az Öböl-menti államok „példátlan” nyomása áll. A csatorna arról is beszámolt, hogy Dohában a tárgyalócsoportok közötti megbeszélésekkel párhuzamosan továbbra is közvetlen tárgyalások folynak az amerikai kormány és a Hamász terrorszervezet képviselői között.
Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada vezetői kijelentették, hogy ellenzik Izrael folyamatos katonai jelenlétét Gázában és a telepek bővítését Júdea és Szamáriában, és ezek intézkedésekhez vezethetnek részükről. „Ha Izrael nem állítja le az újraindított katonai offenzívát és nem oldja fel a humanitárius segélyekre vonatkozó korlátozásokat, további konkrét lépéseket teszünk válaszul” – áll a közleményükben. „Ellenzünk minden olyan kísérletet, amely a ciszjordániai telepek bővítésére irányul. Nem fogunk habozni további lépéseket tenni, beleértve a célzott szankciókat is” – tette hozzá a közlemény. A három nyugati vezető azt is kijelentette, hogy mindig is támogatták Izrael jogát a terrorizmus elleni önvédelemhez, de a jelenlegi eszkalációt aránytalannak tartják.
A katari miniszterelnök szerint „normális dolog” az ajándékozás szövetségesek között, nevezetesen hogy Doha Donald Trump amerikai elnöknek felajánlott egy Boeing 747-8 típusú repülőgépet. Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni egy dohai gazdasági fórumon mondta ezt kedden. Visszautasította azt a vádat, hogy Katar így próbál meg befolyást szerezni legfontosabb szövetségesénél, miután Chuck Schumer, az amerikai szenátus demokrata párti vezetője előterjesztett hétfőn egy törvényjavaslatot, amely megakadályozná, hogy bármilyen külföldi repülőgép az amerikai elnököt szállító különgépként üzemeljen. „Remélem, hogy az Egyesült Államok megbízható diplomáciai partnerként tekint Katarra, amely nem próbál befolyást vásárolni” – mondta Száni.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta tizenhetedik szankciós csomagját, mely egyebek mellett az orosz energiaipart, ezen belül az eddigi szankciókat megkerülő úgynevezett orosz „árnyékflotta” tartályhajóit, valamint az orosz erőket fegyverekkel ellátó vállalatokat és vezetőiket célozza. A brüsszeli közlemény szerint az „eddigi legszélesebb körű” szankciós csomag, mely vízumtilalmat és vagyonbefagyasztást tartalmaz magas rangú orosz politikai és üzleti vezetőkkel szemben, az orosz gazdaság létfontosságú ágazatait érinti. Többek között az orosz olajexportjára vonatkozó korlátozások kijátszásáért felelős szállítmányozási társaságokat és vezetőit célozza, illetve olyan vállalatokat és illetékeseit, akik drónokkal, fegyverekkel, lőszerekkel, katonai felszerelésekkel, fontos alkatrészekkel és logisztikai támogatással látják el az orosz hadsereget.
A román elnökválasztásokon elszenvedett sorozatos kudarcok után lemondott a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöki tisztségéről is Marcel Ciolacu volt miniszterelnök. Ciolacu a párt országos politikai tanácsának ülésén jelentette be távozását, döntését pedig közösségi-oldalán is közzétette, még az ülés vége előtt. Médiajelentések szerint a testület Sorin Grindeanu első alelnököt, ügyvivő szállítási minisztert bízta meg a párt ideiglenes vezetésével a hamarosan megtartandó rendkívüli tisztújító kongresszusig.
Fontos, hogy teljes és feltétel nélküli tűzszünet szülessen Ukrajnában, és ha Moszkva ezzel nem ért egyet, még nagyobb nyomást fogunk gyakorolni Oroszországra – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozását megelőzően. Kaja Kallas a védelmi tanács ülésére érkezve közölte, a szakminiszterek megállapodnak az Oroszország elleni 17. szankciós csomagról, és már meg is kezdik a munkát a megszorító intézkedések következő erős csomagján, hogy az EU nagyobb nyomást gyakoroljon Moszkvára annak érdekében, „hogy ők is békét akarjanak”. A szankciók ártani fognak Oroszország gazdaságának, hatásuk a korábbinál még nagyobb lesz – jelentette ki.
Donald Trump amerikai elnök aláírta a „Take It Down” elnevezésű törvényt, amely az online zsarolás és kizsákmányolás ellen lép fel, megerősíti az áldozatok védelmét és növeli a technológiai cégek elszámoltathatóságát. A Fehér Ház közleménye szerint az új kétpárti törvény a gyermekek és a családok védelmére összpontosít, és határozottan fellép majd az online zsarolás és kizsákmányolás ellen. A jogszabály illegálissá teszi a nem kölcsönös beleegyezésen alapuló, intim képek – legyenek azok valódiak vagy mesterségesen generáltak – online megosztását, és előírja az internetes platformokat üzemeltető techcégek számára, hogy az ilyen tartalmakat az értesítést követő 48 órán belül távolítsák el.
Időjárás:
Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos, heléyenként záporokkal tarkított időre készülhetünk. Este is esőkre lehet számítani. A hőmérséklet jellemzően 18 – 23 fok körül alakul.
