Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és az Egyesült Államok légiereje a közelmúltban jelentős közös légi gyakorlatot hajtott végre.

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.03.07.Szalay-Bobrovniczky Vince, a miniszterelnökség társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a nemzetközi eseményekről valamint a magyarországi Élet Menete Alapítvány történéseiről.

A francia-magyar kapcsolatok jó állapotban vannak, ma kiemelkedően szoros együttműködésünk van Franciaországgal – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és az Egyesült Államok légiereje a közelmúltban jelentős közös légi gyakorlatot hajtott végre.

Ejal Zamir altábornagy vezérkari főnökként végzett első lépésként két vezető kinevezést jelentette be a hadseregben.

Belföldi hírek:

Szalay-Bobrovniczky Vince, a miniszterelnökség társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a nemzetközi eseményekről valamint a magyarországi Élet Menete Alapítvány történéseiről. A politikus elsőként az elmúlt időszak nemzetközi eseményeit értékelte, elsősorban az ukrán elnök és Donald Trump találkozását. Mint elmondta, a tudósítások megmutatták, hogy Zelenszkij a megbeszélésen hibázott, és az amerikai elnök jogosan tette szóvá a tisztelet hiányát. Az államtitkár szerint látni kell, az új washingtoni vezetésnek határozott elképzelései vannak, ahogy azt is, Amerika nélkül sem a békének sem a tűzszünetnek nincs semmi esélye. Az is érzékelhető, hogy míg az EU külügyi főképviselőjét nem fogadta az amerikai külügyminiszter, addig magyar kollégáját már igen. Mindez pontosan mutatja azt is, hogy az amerikai és a magyar álláspont közel van egymáshoz, és a háború és béke kérdésében az EU véleménye ettől messze áll. A politikus szerint mindezeknek köszönhetően belátható időn belül sor kerülhet Donald Trump és Orbán Viktor találkozójára is. Szalay-Bobrovniczky Vince szerint Izrael kapcsán is közel van egymáshoz a magyar és az amerikai álláspont. Végezetül az államtitkár beszélt a magyarországi Élet Menete Alapítvány körül zajló történésekről. Mint elmondta, a kuratórium eddigi elnökét visszahívták, az Alapítványnak új vezetése lett. Azonban sajnálattal lehet látni, hogy az előző vezetés nem tudja, vagy nehezen tudja elfogadni ezt a döntést. Hozzátette, az állam nem kíván beavatkozni az Alapítvány belső ügyeibe, ugyanakkor az is tény, hogy az Élet Menete Alapítvány külön költségvetési soron szerepel, azaz évről évre jelentős összegű támogatást, 70 millió forintot kap az adófizetők pénzéből. Szalay-Bobrovniczky Vince felhívta a figyelmet arra, hogy a Városi Civil Alap és a Falusi Civil Alap pályázatai még egy ideig elérhetőek, azaz a civil szervezetek még jelentkezhetnek pályázataikkal.

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény egyetlen kisebbséghez tartozó népcsoportot sem diszkriminálhat, a készülő jogszabály célja a népesség egyensúlyának védelme – hangsúlyozta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a törvényjavaslatról folytatott konzultációsorozat veszprémi állomásán. Navracsics Tibor, a Veszprém Vármegyei Önkormányzat épületében a Veszprém vármegyei polgármesterek részvételével zajló konzultációt megelőző előadásában azt hangsúlyozta, hogy a készülő sarkalatos törvény csupán lehetőséget jelent majd az önkormányzatok és a képviselő-testületek számára. A törvény adta keretek között szabályozhatják az újonnan betelepülők arányát amennyiben úgy érzik, hogy a betelepülés hátrányosan befolyásolja a helyiek életét – húzta alá. Elmondta, öt korlátozó eszközt vezetnek be, amelyek a betelepülést szabályozzák majd, ezek az ingatlanszerzés kizárása, a helyiek elővásárlási joga, az ingatlanszerzés és a lakcímlétesítés feltételhez kötése, valamint adózási kötelezettség előírása. A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy senkit nem lehet diszkriminálni a törvény eszközeivel.

A francia-magyar kapcsolatok jó állapotban vannak, ez nem volt mindig így a történelem során, de ma kiemelkedően szoros együttműködésünk van Franciaországgal, nemcsak politikai kérdésekben, hanem gazdasági kérdésekben is – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Bohár Dániel riporter közösségi oldalára felöltött videóban. Orbán Viktor, miután Párizsban tárgyalt Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel, Marine Le Pennel, a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjével és Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnökkel, a riporternek azt mondta: arra számít, hogy Franciaország továbbra is komoly befektetőként lesz jelen Magyarországon. Hozzátette, hogy mind a három elnök – a volt elnök, a mostani meg a jövendőbeli elnök is – egy pontban egyetértenek, hogy nem akarnak európai egyesült államokat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint soha nem látott profitot termeltek 2024-ben a bankok – mondta Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja. Rónai Sándor úgy folytatta, eközben a DK azt a választ kapta az OTP-től, hogy annak a családnak sem engedik el a babaváró hitel hátralévő részét, ahol valamelyik szülő meghalt. Kizárólag a DK emelte fel a szavát a „bankárkormány” és a kormánnyal, a Fidesszel mára „teljesen összemosódott oligarchavilág és bankszektor” ellen – mondta az ellenzéki politikus.

Külföldi hírek:

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és az Egyesült Államok légiereje a közelmúltban jelentős közös légi gyakorlatot hajtott végre, amelyen a két hadsereg korszerű repülőgépei összehangolt manővereket hajtottak végre. A gyakorlaton izraeli F-35i és F-15i vadászgépek repültek egy amerikai B-52-es stratégiai bombázó mellett, feltehetően azzal a céllal, hogy üzenetet küldjenek Iránnak, hogy Izrael regionális támogatást élvez Teherán és megbízottjai ellen – írta az Israel Hayom. Egyes jelentések szerint Izrael az elkövetkező hónapokban csapást készül mérni Irán nukleáris létesítményeire, Irán pedig fokozza e létesítmények védelmét. Katonai tisztviselők szerint a gyakorlat a két szövetséges erő közötti operatív koordinációra összpontosított, különös hangsúlyt fektetve a különböző regionális biztonsági kihívások kezelésére szolgáló együttes képességeik fokozására. A közös gyakorlat újabb mérföldkövet jelent az IDF és az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) között folyamatban lévő stratégiai partnerségben. Védelmi elemzők megjegyzik, hogy ez a kapcsolat az idők során folyamatosan fejlődött és erősödött a rendszeres közös gyakorlatok és a stratégiai koordináció révén – olvasható a lapban.

Izrael befejezte a szükséges előkészületeket, hogy lehetővé tegye a gázai lakosok migrációját, feltéve, hogy találnak olyan országokat, amelyek hajlandóak befogadni őket. Az elmúlt hetekben Izrael Katz védelmi miniszter irányításával létrehoztak egy olyan mechanizmust, amelynek célja, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy naponta 2500 gázai lakos hagyja el az övezetet. Jelenleg több mint 2 millió palesztin él a Gázai övezetben. Biztonsági források az Izrael Hayomnak elmondták, hogy egy ország már kifejezte érdeklődését a gázai építőipari munkások befogadása iránt, de a kérdés körüli nemzetközi viták miatt egyelőre befagyasztotta az ügyben való részvételét. A célországokba történő migráció a tengeren keresztül történhetne, Izraelen keresztül, az asdódi kikötőben történő áthaladással. Egy további útvonal légi úton az eilati Ramon repülőtéren keresztül vezetne. Egy másik távozási útvonal a rafahi átkelő. Ezen az átkelőn keresztül az Izrael rendelkezésére álló információk szerint a háború kezdete óta mintegy 35 000 ember evakuált az övezetből Egyiptomba.

Ejal Zamir altábornagy vezérkari főnökként végzett első lépésként két vezető kinevezést jelentette be a hadseregben. A Déli Parancsnokság következő vezetőjévé Janiv Aszor vezérőrnagyot, a Személyzeti Igazgatóság korábbi vezetőjét nevezte ki. Járon Finkelman vezérőrnagyot fogja váltani, aki október 7 kudarcai miatt lemondott posztjáról. A Hadműveleti Igazgatóság következő vezetőjévé Iccik Cohen dandártábornokot, a 162. hadosztály parancsnokát nevezi ki. Vezérőrnagyi rangra emelik, és a kudarcok miatt szintén távozó Oded Basziuk vezérőrnagyot váltja. A kinevezéseket Iszrael Katz védelmi miniszter jóváhagyta. Zamir altábornagy megtartotta az első helyzetértékelését a Vezérkari Fórummal, és számos döntést hozott, beleértve egy külső szakértői testület kinevezését a hadsereg október 7-i vizsgálatainak értékelésére, az Iránnal foglalkozó igazgatóság bezárását és egy új harckocsidandár megalakítását.

Donald Trump elnök a Fehér Házban fogadta a gázai fogságból legutóbb kiszabadított túszok egy csoportját. Aviva és Keith Siegel, Omer Sem Tov, Eli Sarabi, Doron Steinbacher, Naama Levi és Iair Horn mellett, a találkozón részt vett Steve Witkoff különmegbízott, illetve Noa Argamani, akit az izraeli hadsereg hónapokkal korábban egy művelet során mentett ki az övezetből. A delegáció Trump meghívására érkezett Washingtonba, hogy az 59 még mindig fogvatartott – életben lévő, és elesett fogoly kiszabadítása érdekében szólaljanak fel, és miközben köszönetet mondtak „I-n küldöttjének” nevezték az elnököt, aki elégedetten hallgatta, amint kérdésére mindannyian elismerik, hogy a fogságban kizárólag benne bíztak. Ezt követően, az ajándékként átadott aranytáblán „aki egy életet megment, az egy egész világot menti meg” talmudi felirattal köszönték meg az elnök erőfeszítéseit. Trump világossá tette, hogy szabadulásuk annak a fenyegetésnek köszönhető, amelyet személyesen intézett a Hamász felé, hozzátéve, hogy – „nagyon keményen dolgozunk, és a lehető legjobbat tesszük. Szörnyű történeteket meséltetek, szinte hihetetleneket. Ki fogjuk hozni őket,” – ígérte, miközben a korábbi fenyegetésre utalva Sarabi arra, hogy kérte -„tedd meg újra, kérlek.”

A Szíriában aktív kurd milíciák ellen török műveletek folytatását jelentette be csütörtökön a török védelmi minisztérium, hozzátéve, hogy a hadsereg 26 kurd harcossal végzett Irakban és Szíriában a héten. A közleményben egyúttal sürgették a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), tegyen eleget bebörtönzött vezetője a lázadás beszüntetéséről szóló felszólításának. A tárca nem tért ki arra, pontosan hol zajlottak a műveletek, azonban leszögezte, hogy a hadsereg folytatni fogja műveleteit a térségben, az akciókat pedig Törökország „túlélésével és biztonságával” indokolta. „(A hadsereg) eltökélt a terrorizmus elleni harcban” – hangsúlyozta a tárca, kiemelve, hogy a PKK-nak „és minden, vele kapcsolatban álló csoportnak sürgősen fel kell hagynia a terroristatevékenységgel és le kell tennie a fegyvert”. Abdullah Öcalan, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Törökországban bebörtönzött vezetője a múlt héten a lázadás beszüntetésére és önfeloszlatásra szólította fel a Törökországban betiltott és más országokban is terrorcsoportnak minősített szervezetét, a PKK-t.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elfogadhatatlannak nyilvánította, ezzel véglegesen elutasította Calin Georgescu volt román elnökjelölt Románia ellen benyújtott keresetét – tájékoztatott a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság csütörtökön. A strasbourgi közleményben a bíróság emlékeztetett, hogy Calin Georgescu beadványa a 2024-es elnökválasztás Románia alkotmánybírósága általi megsemmisítésére vonatkozik. Georgescu kifogásolta, hogy az alkotmánybíróság „megalapozatlan vádak alapján” a teljes elnökválasztási folyamatot megsemmisítette, ami véleménye szerint jogellenes és aránytalan volt. Az emberi jogi bíróságnak az ügyben eljáró háromtagú bírói testülete határozatában egyhangúlag elfogadhatatlannak és megalapozatlannak minősítette Georgescu panaszát. A döntés végleges – tájékoztattak.

Emmanuel Macron francia elnök nagyon-nagyon konfrontatív beszéde azt a benyomást kelti, hogy Franciaország a háború folytatására törekszik, ráadásul megjelent nála a nukleáris retorika – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. „Macron beszédét olvasva az az érzésünk, hogy Franciaország valóban a háború folytatását keresi. Ráadásul Franciaország már kész arra, hogy nukleáris fegyvereit a biztonság ügyében felhasználja. Ez már nukleáris retorika, igény a nukleáris vezető szerepre Európában, ami nagyon-nagyon konfrontatív” – mondta Peszkov. Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Oroszország ugyanúgy fog tekinteni európai csapatok ukrán területen való jelenlétére, mint a NATO potenciális jelenlétére Ukrajnában. „Ez természetesen Oroszországgal szembeni fenyegetés. Ha fenyegetésnek tekint bennünket, ha összehívja az európai országok és Nagy-Britannia vezérkari főnökeinek találkozóját, és azt mondja, hogy szükség van atomfegyverek alkalmazására, készül atomfegyverek bevetésére Oroszország ellen, akkor ez természetesen fenyegetés” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Reményt kelt az amerikai-ukrán tárgyalások megújítása, az orosz-ukrajnai háborúban minél jobb megoldást kell keresni – jelentette ki Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter Varsóban, a Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszterrel közösen. „Erősen hisszük, hogy Ukrajnának és az Egyesült Államoknak a tárgyalásokhoz, a tárgyalóasztalhoz történő visszatérése reményt és esélyt ad az igazságos békére” – fogalmazott Wladyslaw Kosiniak-Kamysz a kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián. Hozzátette: Lengyelország támogatja a transzatlanti kapcsolatokat és az európai védelmi képességek növelését. „Mindebben rendkívül fontos, hogy a tárgyalóasztal (…) a minél jobb megoldás keresésének helye legyen” – jelentette ki a lengyel politikus.

Időjárás:

Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 15 – 20 fok körül alakul.