A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.02.11.
A 2022-ben elkezdett és idén is folytatódó béremelésnek köszönhetően 2025-ben a pedagógusok átlagbére eléri majd a 844 ezer forintot – jelentette be Balatoni Katalin.
A magyar Országgyűlés a parlamenti diplomácia eszközeivel, politikai és hivatali szinten egyaránt támogatta, és a jövőben is támogatni fogja az EU bővítési folyamatában részt vevő déli és keleti szomszédait – mondta Kövér László.
A Hamász fegyveres szárnya bejelentette, hogy határozatlan időre elhalasztja az izraeli túszok további szabadon bocsátását.
Bezalel Smotrich izraeli pénzügyminiszter ellenzi, hogy a Hamásszal kötött tűzszüneti megállapodás következő szakaszába lépjen.
Belföldi hírek:
A 2022-ben elkezdett és idén is folytatódó béremelésnek köszönhetően 2025-ben a pedagógusok átlagbére eléri majd a 844 ezer forintot – jelentette be a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára. Balatoni Katalin elmondta, idén 21,2 százalékkal folytatódik az emelés, a januári bérek pedig már meg is érkeztek a számlákra. A béremelés magyar és uniós forrásból valósul meg: mintegy 10 százalékát uniós pénzből, 90 százalékát pedig kormányzati forrásból finanszírozzák, a kormány erre idén 339 milliárd forintot különített el – ismertette a helyettes államtitkár. Balatoni Katalin közölte, 2025-ben egy pedagógus átlagbére eléri a 844 ezer forintot, az egyetemi végzettségű pályakezdők bére 653 ezer forint, a legjobban kereső igazgató bére pedig eléri az 1,7 millió forintot.
Brüsszellel szemben mi a magyar nyugdíjasok érdekeit képviseljük – hangsúlyozta a kultúráért és innovációért felelős miniszter az Idősek Tanácsa konzultációs ülését követő sajtótájékoztatóján hétfőn Budapesten. Hankó Balázs közölte: ezen a héten február 12-én dupla nyugdíjat kapnak az idősek. Szerdán már a február havi mellett a 13. havi nyugdíj is rendelkezésre fog állni – mondta. „Az idei költségvetésben 536 milliárd forintot biztosítunk a 13. havi nyugdíjra, így 2,5 millió idős honfitársunk jut hozzá” – ismertette a miniszter, hozzátéve: 2021 óta ez összességében 1994 milliárd forintot jelent.
A magyar Országgyűlés a parlamenti diplomácia eszközeivel, politikai és hivatali szinten egyaránt támogatta, és a jövőben is támogatni fogja az EU bővítési folyamatában részt vevő déli és keleti szomszédait – mondta az Országgyűlés elnöke hétfőn Budapesten. Kövér László az Európai Unió parlamenti hivatalvezetőinek és főtitkárainak találkozóján kiemelte: Magyarország a bővítéspolitikát az EU stratégiailag egyik legfontosabb politikájának tartja, és a magyar elnökség célkitűzése az volt, hogy a bővítés objektív, hiteles és érdemalapú folyamat maradjon. A Nyugat-Balkánt már több mint 20 éve európai uniós tagsággal kecsegtető, két és fél éve befagyott folyamatot sikerült újraindítani, kiemelten Albániával, Montenegróval és Szerbiával – mutatott rá. Kövér László a magyar uniós elnökség eredményei közül kiemelte a budapesti nyilatkozat elfogadását, amely az Európai Unió versenyképességének erősítéséről szól, és történelmi léptékű eredményként értékelte Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságát 2025. január 1-jétől, amely egy több mint tízéves folyamat lezárása.
Üzemanyagárak, infláció és munkaerőpiac – Palóc André volt Breuer Péter vendége a Pirkadatban. A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője az üzemanyagárakról, az infláció csökkenéséről és a munkaerőpiaci helyzetről adott tájékoztatást. Az elmúlt időszakban az üzemanyagárak újra a figyelem középpontjába kerültek. Palóc André szerint a kormány célja, hogy az árak ne haladják meg a régiós átlagot. „Ez egy teljesen elvárható kérés, hiszen a magyar emberek számára is fontos, hogy elfogadható árszínvonalon vásárolhassanak” – fogalmazott. A beszélgetés egyik központi témája az infláció volt. A szóvivő szerint az infláció csökkenése már érzékelhető, de az árszínvonal továbbra is lényeges kérdés marad. A kormány az árfigyelő rendszer bevezetésével is próbálja csökkenteni az árakat, amely néhány héttel ezelőtt 100 termékkategóriára bővült. A beszélgetés végén a munkaerőpiaci helyzete is szóba került. A miniszterelnök korábban kijelentette, hogy Magyarországon csak annyi külföldi munkavállalót engednek be, amennyi nem veszélyezteti a hazai munkanélküliségi adatokat. A szóvivő szerint a kormány minden évben felülvizsgálja a külföldi munkaerőre vonatkozó kvótákat, és biztosítani szeretné, hogy a magyar munkavállalók ne kerüljenek hátrányba.
Külföldi hírek:
Az övezetet kettészelő Netzarim-folyosóról való teljes kivonulás után az Izraeli Védelmi Erők csökkenti a tartalékos erők bevetését Gázában. A katonai rádió szerint a 99. tartalékos hadosztály és a Harel tartalékos dandár csapatai befejezték küldetésüket a Netzarim-folyosó térségében és távoztak az övezetből. A hadsereg a Gázai övezet térségében mindössze két hadosztállyal van jelen, a háború kezdete óta nem volt ilyen kevés hadosztály Gázában. A 162. hadosztály a pufferzóna északi területét foglalja el, és védi a határ északi része melletti izraeli településeket – Zikimtől Be’eriig. A Gáza Hadosztály a pufferzóna déli területét foglalja el, és védi a határ déli része melletti izraeli településeket – Be’eritől Kerem Salomig, valamint a Philadelph-folyosót. A megállapodás értelmében a tűzszünet 50. napján Izraelnek be kell fejeznie a kivonulást a Philadelphi-folyosóról is.
A Hamász fegyveres szárnya bejelentette, hogy határozatlan időre elhalasztja az izraeli túszok további szabadon bocsátását. Az eredeti tervek szerint szombaton újabb három izraeli foglyot engedtek volna el. A terrorszervezet közleményében arra hivatkozott, hogy Izrael késlelteti a kitelepítettek visszatérését Észak-Gázába, a célzott támadások sem maradtak abba és a humanitárius segélyek is késlekednek. Mint közölték, addig elhalasztják a február 15-re tervezett izraeli foglyok szabadon bocsátását, amíg Izrael teljes mértékben be nem tartja a megállapodást és visszamenőlegesen nem teljesíti az elmúlt hetekben vállalt kötelezettségeit. Izrael vereségének titulálta egyébként a Hamász az IDF kivonulását a Necarim-tengelyről. Izrael védelmi minisztere, Israel Katz válaszul utasította az izraeli hadsereget, hogy a legmagasabb készültségi szinten készüljenek fel bármilyen lehetséges forgatókönyvre Gázában, valamint a közösségek védelmére. Az újabb feszültség miatt kérdőjelessé vált, hogy a jövőben hogyan folytatódik a fogolycsere.
Vallásos Cionizmus pártja heti frakcióülése előtt a Knesszetben Bezalel Smotrich pénzügyminiszter azt mondta, hogy bár „nincs olyan zsidó, aki ne örülne annak, hogy testvéreink hazatérnek”, mégis ellenzi, hogy a Hamásszal kötött tűzszüneti megállapodás következő szakaszába lépjünk. „A legnépszerűbb és legegyszerűbb dolog az lett volna számunkra, ha csatlakozunk a kórushoz, és a természetes emberi és zsidó érzelmekhez kapcsolódva támogatjuk a megállapodást” – mondja Smotrich az újságíróknak. De azzal érvel, hogy nemzeti vezetői felelőssége „megköveteli tőlem, hogy ellenezzem Izrael Állam polgárainak millióinak és a világ zsidóságának cserbenhagyását, akik az alku folytatásának súlyos és szörnyű árát fogják megfizetni” – írta a Times of Israel. „Az alku elleni álláspontom miatt tűz alá vesznek, beleértve a túszok családjainak és másoknak a fájdalmas és kemény kijelentéseit is. De nemzeti felelősségből határozottan ellenzem” – mondta.
Jair Lapid ellenzéki vezető bejelentette, hogy petíciós kampányt indít, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra, hogy hozzon létre állami vizsgálóbizottságot a 2023. október 7-i támadások ügyében, és azzal vádolja a Netanjahu-kormányt, hogy el akarja titkolni a katasztrófáért való felelősségét. „Az izraeli kormány vasárnap mindent megtett, hogy eltemesse az állami vizsgálóbizottságot. További három hónappal elhalasztották azt. Az ő szemszögükből nézve politikai szinten senki sem bűnös vagy felelős azért, ami október 7-én történt” – mondta Lapid újságíróknak a Jesh Atid pártja heti frakcióülése előtt a Knesszetben – derült ki a Times of Israel tudósításából.
Benny Gantz, a Nemzeti Egység elnöke is kifogásolja a kormány döntését, miszerint elhalasztja a Hamász 2023. október 7-i támadása körüli kudarcok kivizsgálására létrehozott állami vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló határozatot. „Az ötlet, hogy nem hoznak létre állami vizsgálóbizottságot a holokauszt óta bekövetkezett legnagyobb katasztrófával kapcsolatban, a teljes elzárkózás jele. Ez hihetetlen” – mondta Gantz újságíróknak pártja heti frakcióülése előtt a Knesszetben.
Teherán nem enged a külső nyomásnak, azonban nem akar háborút sem – jelentette ki az iráni elnök az 1979-es iráni iszlám forradalom 46. évfordulója alkalmából elmondott, az iráni televízió által élőben közvetített beszédében, és Izraelt vádolta azzal, hogy – az Egyesült Államok támogatásával – destabilizálja a közel-keleti térséget.Maszúd Peszeskján egyúttal megkérdőjelezte az Egyesült Államok őszinteségét a Teheránnal folytatandó megbeszélések ügyében, rámutatva arra, hogy Washington mindeközben továbbra is ragaszkodik szankciós politikájához. „Trump azt mondja, tárgyalni akar velünk, ugyanakkor aláír minden olyan fondorlatot, amellyel térdre akarja kényszeríteni forradalmunkat” – jelentette ki az államfő, az amerikai elnök által aláírt újabb szankciós intézkedésre célozva. Az amerikai pénzügyminisztérium a múlt héten újabb, az iráni olajszektort célzó szankciót jelentett be. Az intézkedés olyan nemzetközi hálózatokat érint, amelyeket a tárca szerint több millió hordó iráni olaj Kínába szállítását teszik lehetővé.
Donald Trump amerikai elnök egy hétfőn közzétett interjúkivonatban azt állítja, hogy az Egyesült Államoknak a terület átvételére vonatkozó terve értelmében a palesztinoknak nem lenne joga visszatérni a Gázai övezetbe. „Nem, nem lenne, mert sokkal jobb lakhatásuk lesz” – mondta Trump a Fox News Channel műsorvezetőjének, Bret Baiernek, amikor arról kérdezték, hogy a palesztinoknak lenne-e joguk visszatérni. „Más szóval, én egy állandó hely építéséről beszélek számukra”. Tervének múlt heti bemutatásakor Trump kezdetben azt mondta, hogy a palesztinokat véglegesen áttelepítenék, bár sajtótitkára, Karoline Leavitt gyorsan visszavonta ezt az állítást, és ehelyett azt mondta, hogy a gázaiakat inkább „ideiglenesen kellene áttelepíteni” az újjáépítési folyamat idejére. Benjamin Netanjahu miniszterelnök pedig egy hétvégén sugárzott interjúsorozatban azt mondta, hogy Trump gázaiak áttelepítésére vonatkozó terve szerint a palesztinok végül is hazatérhetnek majd az átvilágítás után.
Bejelentette lemondását hétfőn Klaus Iohannis román államfő, miután a parlament jóváhagyta az elnök felfüggesztéséről szóló ellenzéki kezdeményezés napirendre tűzését. Iohannis rövid sajtónyilatkozatában úgy értékelte, hogy a felfüggesztési eljárás, illetve annak megszavazása esetén az elnök leváltásáról szervezendő népszavazás példátlan válságba sodorná az amúgy is elnökválasztásra készülő Romániát, az ország nevetségessé tenné magát, elveszítené szövetségesei bizalmát. Hozzátette: a felfüggesztési procedúra és a várható népszavazás megosztaná a társadalmat, és olyan negatív töltetet hordoz, amely beárnyékolná a közelgő elnökválasztást, és ilyen körülmények között az elnökjelöltek be sem tudnák mutatni programjukat, elképzeléseiket. Iohannis közölte: lemondása szerdán lép hatályba.
Időjárás:
Ma is változóan napos-felhős időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 3 – 7 fok körül alakul.
