A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.11.29.
Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Mohammed bin Abdulrahman Ál Táni sejket, Katar Állam miniszterelnökét.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a miniszterelnökség társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt többek között a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatairól.
A Givati-dandár felderítő egységének csapatai szerdára virradóra rajtaütöttek egy korábban iskolaként szolgáló létesítményen az észak-gázai Dzsabaliában.
Georgiában a parlament csütörtökön bizalmat szavazott az Irakli Kobahidze ügyvezető miniszterelnök vezette kormánynak.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Karmelita kolostorban fogadta Mohammed bin Abdulrahman Ál Táni sejket, Katar Állam miniszterelnökét, külügyminiszterét, akivel a gazdasági és energetikai együttműködésről valamint a békepárti politika esélyeiről tárgyaltak – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Magyarország és Katar 2023. augusztusában, a katari emír budapesti látogatása során stratégiai szintre emelte kapcsolatait. Katar 2024-2030-as időszakra szóló nemzeti fejlesztési stratégiája széles befektetési lehetőségeket nyit meg a gyártás, a logisztika, az informatika, a pénzügyek, az egészségügy, és az oktatás területén, és hazánk érdekelt abban, hogy magyar cégek is kihasználják a bővülő üzleti lehetőségeket. A két miniszterelnök tárgyalt arról is, hogy Katar a világ második legnagyobb LNG-, és harmadik legnagyobb földgáz-exportőre, így a jövőben komoly esély nyílik az energetikai együttműködésünk fokozására – közölte Havasi Bertalan, hozzátéve: Orbán Viktor köszönetet mondott vendégének a Hamasz által fogvatartott magyar túszok kiszabadítása érdekében tett katari erőfeszítésekért.
Újabb hat hónappal meghosszabbítják a magánszemélyekre vonatkozó lakossági kamatstopot – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely kiemelte, az intézkedés biztosítja, hogy a családok kamatterhei ne növekedjenek. Ha ez nem lenne, a családoknak több száz milliárd forintot kellett volna kifizetniük, de így a bankszektor vállalja ennek a költségeit – jegyezte meg. Hozzátette, a kormány úgy gondolja, hogy a jelenlegi kamathelyzetben még nem indokolt ennek az intézkedésnek az eltörlése.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a miniszterelnökség társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt többek között a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatairól. A politikus elsőként megerősítette a magyar kormány álláspontját a hágai Nemzetközi Bíróság döntésével kapcsolatban, melynek értelmében nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki az izraeli miniszterelnök ellen. Az államtitkár hozzátette, ez egy elhibázott döntés volt, hiszen itt nem két ország háborús konfliktusáról van szó. Szalay-Bobrovniczky Vince beszélt a NEA által kiírt civil szervezeti pályázatokról. Felhívta minden pályázó figyelmét arra, hogy alaposan nézzék át a kiírásokat, éljenek a lehetőséggel, valamint azt is hangsúlyozta, egyszerűsödött az elszámolási rendszer. A politikus fontosnak tartotta megjegyezni, a civil pályázati rendszer egy igazi sikertörténet, hiszen évről évre több pénz áll rendelkezésre. Végezetül az államtitkár értékelte a Holokauszt 80. évfordulóján megvalósított civil pályázatokat. Mint megjegyezte, ezek nagyon sikeresek voltak.
Az ellenzéki szavazók elárulásának nevezte a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke, hogy a Tisza párt azt javasolja a választóknak, január 12-én ne vegyenek részt a dombóvári időközi országgyűlési választáson. Molnár Csaba azt mondta, hogy Tolna megye 2. számú választókerülete az ország egyik leginkább kormánypárti körzete, de a tét országos jelentőségű. Minél magasabb az ellenzéki részvétel ebben a választókerületben 2025-ben, annál nagyobb esélyt látnak majd az emberek a Fidesz legyőzésére 2026-ban – jelentette ki.
Külföldi hírek:
A Givati-dandár felderítő egységének csapatai szerdára virradóra rajtaütöttek egy korábban iskolaként szolgáló létesítményen az észak-gázai Dzsabaliában, ahol hírszerzési információk szerint Hamász-operatívok barikádozták el magukat. A katonaság szerint sok fegyveres terrorista meghalt a közelharcban és légicsapások következkeztében az al-Harthani Iskolában végrehajtott hadművelet során. Az egykori iskola menedékként szolgált a kitelepített palesztinok számára. A hadsereg továbbá közölte, hogy a Hamász terroristái páncéltörő rakétákat lőttek ki az Indonéz Kórház területéről, Beit Lahijában. A 162. hadosztály kiterjesztette műveleteit az övezet északi részén. Ezzel egyidejűleg a katonák lehetővé tették, hogy az elmúlt nap folyamán civilek ezrei meneküljenek el a harci zónákból. A távozók közülük a csapatok több terroristát azonosítottak, akiket őrizetbe vettek, és kihallgatásra Izraelbe vittek.
Libanoni biztonsági források és médiajelentések szerint Izrael három délkelet-libanoni települést vett tűz alá csütörtökön az izraeli határ közelében annak ellenére, hogy előző nap tűzszünet lépett hatályba a harcoló felek között. Mindhárom falu a Libanon és Izrael közötti demarkációs vonaltól, az úgynevezett kék vonaltól két kilométeren belüli távolságban van. Egy biztonsági forrás szerint két ember megsebesült az egyik településen. Az izraeli hadsereg és a libanoni Hezbollah síita mozgalom között szerdán lépett hatályba tűzszünet, amelyről amerikai és francia közvetítéssel állapodtak meg a felek. Az izraeli hadsereg csütörtökön azt közölte: Dél-Libanon több részén is gyanús személyek érkezését észlelték, és úgy ítélték meg, hogy a Hezbollah megsértette a tűzszünetet.
Az Izraeli Védelmi Erők szóvivője, Daniel Hagari ellentengernagy világossá tette, hogy a tűzszüneti megállapodás bármilyen megsértésére a Hezbollah részéről nem marad válasz nélkül. ,,Az Izraeli Védelmi Erők küldetése a megállapodás betartatása. Az izraeli hadsereg eltökélt, és minden kihágásra tűzzel válaszol” – mondta Hagari. A szóvivő szerint az izraeli csapatok továbbra is Libanon déli részén állomásoznak ,,azokban a falvakban és területeken, ahonnan a megállapodásnak megfelelően fokozatosan kivonulnak”. ,,A légierő gépei folytatják a repülést Libanon felett, hírszerzési információkat gyűjtenek, és készen állnak a bevetésre, ahol szükséges”. Hagari szerint a következő hetekben a hadsereg ,,formálni” fogja a védelmét az északi határon, és ,,végrehajtja a múltból levont tanulságokat”. A csapatok dolgoztak a megállapodás betartatásán. A katonák ,,azonosították azokat a gyanúsítottakat, akik megközelítették a tiltott zónákat, őrizetbe vették őket, és figyelmeztető lövéseket adtak le. Ma terroristákat is öltünk” – jegyezte meg Hagari.
Franciaország ragaszkodik globális kötelezettségeihez, de úgy értelmezi a Római Statútumot, hogy az „teljes körű együttműködést” követel a Nemzetközi Büntetőbírósággal, és kimondja, hogy „egy állam nem kötelezhető arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságban nem részes államok mentességei tekintetében a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeivel ellentétesen járjon el” – közölte a francia Európa- és Külügyminisztérium. „Ezek a mentességek Netanjahu miniszterelnökre és a többi érintett miniszterre vonatkoznak, és figyelembe kell venni őket, ha az ICC kérné tőlünk letartóztatásukat és átadásukat” – közölte a francia minisztérium Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökről és Joáv Gallant volt védelmi miniszterről.
Magyarország és Marokkó hasonlóan látja a globális kihívások szinte mindegyikét, ez nem csoda, hiszen két patrióta, szuverenista vezetésű államról van szó, amelyek nem fogadnak el külső nyomásgyakorlást – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Rabatban. A tárcavezető a marokkói kollégájával, Nászer Buritával közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy ma a világ a veszélyek korát éli, Magyarország is mintegy ezer napja kénytelen közvetlenül szembesülni az ukrajnai háború kihívásaival, ezért örvendetes fejlemény, hogy a békepárti Donald Trump nyerte meg nemrég az amerikai elnökválasztást, így minden eddiginél nagyobb az esély arra, hogy a béke visszatér Közép-Európába. „Viszont azt látjuk, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján megtalálható háborúpárti erők nem tisztelik a népakaratot, és mindent elkövetnek annak az érdekében, hogy ellehetetlenítsék a béketörekvéseket Ukrajnában ” – figyelmeztetett.
Georgiában a parlament csütörtökön bizalmat szavazott az Irakli Kobahidze ügyvezető miniszterelnök vezette kormánynak, illetve jóváhagyták a következő négy évre szóló programját. Az ülést – amelyen az ellenzék nem volt jelen – a parlament honlapján élőben közvetítették. A szavazásnál a 150 tagú parlament jelenlévő képviselői közül 84-en támogatták az indítványt. Ellenszavazat nem volt. Az ülésen csupán a kormányzó Georgiai Álom-Demokratikus Georgia párt képviselői vettek részt. Az ellenzék vitatja a parlamenti választások eredményét, és nem vesz részt az üléseken. Korábban Kobahidze három új miniszterjelöltet mutatott be. A külügyminiszteri posztot Maka Bocsorisvili tölti be, aki a tisztségben Ilia Darcsiasvilit váltja. Az előző parlamentben az európai integrációval foglalkozó parlamenti bizottságot vezette. Az igazságügyi tárca élére Anri Ohanasvili került, aki a parlament jogi bizottságát vezette. A környezetvédelmi és mezőgazdasági minisztérium élére David Szongulasvili került, aki korábban a törvényhozás gazdasági bizottságának élén állt.
A román alkotmánybíróság csütörtökön bejelentette, hogy elhalasztotta az elnökválasztás első fordulójában született eredmények érvényesítését, és elrendelte a november 24-én leadott csaknem 9,5 millió szavazat újraszámolását. A taláros testülettől a 9. és a 12., helyen végzett elnökjelölt – Cristian Terhes és Sebastian Constantin Popescu – kérte a választási eredmények érvénytelenítését. Óvásukban mindketten illegális kampányfinanszírozással vádolták az első helyen végzett, kampányát közösségi oldalakon folytató Calin Georgescu független jelöltet. Terhes a második fordulóba szintén bejutott – a harmadik helyezett Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfőt mindössze 2740 szavazattal megelőző – Elena Lasconi, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjének eredményét is megóvta kampánycsendsértésre hivatkozva.
Vészhelyzeti áramszüneteket rendeltek el csütörtökön az Ukrajnát ért újabb masszív orosz rakéta- és dróntámadás miatt több régióban – közölte Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter. Csütörtökre virradó éjjel az orosz hadsereg drónokat indított, kora reggel pedig hét Tu-95MSZ stratégiai bombázóról, illetve a Fekete-tengerről rakétákkal támadta Ukrajnát – közölték egybehangzóan ukrán illetékesek és hírforrások. Herman Haluscsenko a bejegyzésében megerősítette, hogy országszerte támadások érik az energetikai létesítményeket. „Amint a biztonsági helyzet lehetővé teszi, tisztázni fogjuk a következményeket” – közölte. A rakétatámadás Ukrajna nyugati régióit is érintette. Ihor Poliscsuk lucki polgármester a Telegramon arról tájékoztatott, hogy Luckban leállt a trolibuszok közlekedése, a víz- és fűtési rendszereket pedig alternatív energiaforrásokra kapcsolják – közölte Ihor Poliscsuk polgármester. A városban november 28-án távoktatást vezettek be.
Időjárás:
Ma főképp szeles, felhős lesz az idő. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 5 – 8 fok körül alakul.
