Benjámin Netanjahu miniszterelnök valószínűleg hamarosan Washingtonban fog találkozni Joe Biden amerikai elnökkel

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.07.04.Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő, Kijevben a háborúról és számos kétoldalú kérdésről is tárgyalt.

Megkötötték a szerződést június 21-én a Mohácsi Duna-híd és a kapcsolódó úthálózat megépítéséről.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök valószínűleg hamarosan Washingtonban fog találkozni Joe Biden amerikai elnökkel.

A vártnál alacsonyabb volt a részvétel az elnökválasztáson Iránban – jelentette ki Ali Hamenei, az ország legfőbb vallási és politikai vezetője.

Belföldi hírek:

Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő, Kijevben a háborúról és számos kétoldalú kérdésről is tárgyalt – erről beszélt a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója, kiemelve, hogy „Orbán Viktor egy nap alatt többet tett a békéért, mint a brüsszeli bürokraták és politikusok két év alatt!” Hozzátette: ennek oka egyrészt az, hogy Orbán Viktor valóban békét akar, másrészt, hogy – ellentétben számos brüsszeli politikussal – a magyar miniszterelnöknek „van gondolata”. Az általa javasolt, határidőhöz kötött tűzszünetről a kommunikációs igazgató azt mondta, az nagyon logikus, reményei szerint mindenki számára elfogadható, de legalábbis megfontolásra érdemes javaslat. Menczer Tamás közölte: mivel a diplomáciai tárgyalások nehézkesek, hosszadalmasok és legfőképpen eredménytelenek, a magyar javaslat az, hogy előbb legyen tűzszünet és utána tárgyalás. A határidőhöz kötés pedig válasz azoknak, akik azért nem akarnak tűzszünetet, mert az szerintük befagyasztja a jelenlegi helyzetet és Oroszországnak kedvez. Ha ugyanis a tárgyalás eredménytelen és a felek ragaszkodnak hozzá, akkor a háború folytatható, de „legalább próbáljuk meg!” – hangoztatta.

Egy héten belül el kell távolítani a közterületekről a választási plakátokat, csak ott maradhatnak kint, ahol meg kell ismételni a június 9-ei önkormányzati választás szavazását; ezeken a helyeken nem érvényes a plakáteltávolításra vonatkozó szabályozás, mivel még tart a kampányidőszak. Az európai parlamenti (EP-) választáson induló pártoknak, valamint az önkormányzati és nemzetiségi választáson induló jelölteknek és jelölőszervezeteknek július 9-éig – tehát a szavazásnap utáni 30 napon belül – kell leszedniük a kampány időszakában közterületeken elhelyezett plakátjaikat. Ez az előírás nem vonatkozik azonban azokra a településekre, ahol jogszabálysértés miatt meg kell ismételni a szavazást. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint kilenc település érintett valamilyen (képviselői, polgármesteri vagy nemzetiségi) megismételt önkormányzati választásban. A megismételt szavazásokat július 7-én tartják. Ezeken a településeken így jelenleg is tart a kampányidőszak, egészen a szavazás napjáig. A többi településen azonban – azokon is, ahol időközi választást kell tartani – a választási plakátokat el kell távolítani július 9-éig. A választási törvény szerint a plakátokat azoknak kell leszedniük, akik azokat kihelyezték vagy akinek az érdekében elhelyezték.

Megkötötték a szerződést június 21-én a Mohácsi Duna-híd és a kapcsolódó úthálózat megépítéséről a legfrissebb európai közbeszerzési lapszámban megjelent tájékoztatódokumentum szerint – vette észre a Világgazdaság. Mint írták, mérföldkőhöz ért a projekt, mivel ez alapján nagyon úgy tűnik, hogy megvan a szükséges forrás a kivitelezéshez. Nagy horderejű beruházásról van szó, hiszen ez lehet a 21. Duna-híd Magyarországon, továbbá ez lesz minden idők legnagyobb összegű hídépítése. A 20. Duna-híd, a Paksot Kalocsával összekötő Tomori Pál híd június eleji avatásán Orbán Viktor megüzente a hídépítőknek: lehet tovább délre menni a Dunán, felkészül Mohács, a következő híd ott fog megépülni. A nyertest még április 23-án választották ki, a szerződés odaítélése pedig keretmegállapodáson belül történik, a vevő az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). A nyílt, uniós közbeszerzési eljárásban három ajánlat érkezett be, amik közül a legolcsóbb ajánlat nyert, amit a Duna Aszfalt tett. A nettó 294,96 milliárdos összeg kedvezőbb a várakozásokhoz képest, mivel Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly decemberben még 300-320 milliárd forintra becsülte az új Duna-híd építési költségeit.

Külföldi hírek:

Benjámin Netanjahu miniszterelnök valószínűleg találkozni fog Joe Biden amerikai elnökkel, amikor az izraeli miniszterelnök a hónap vége felé Washingtonban lesz, hogy beszédet mondjon a Kongresszus közös ülésén, erősítette meg a Fehér Ház. „Az elnök három évtizede ismeri Netanjahu miniszterelnököt. Valószínűleg találkozni fognak, amikor a miniszterelnök itt lesz azon a héten, de jelenleg nincs mit bejelentenünk”. Netanjahu július 24-én szólal fel a Kongresszus előtt. Ez lesz a miniszterelnök első washingtoni útja, amióta 2022 decemberében visszatért a hatalomba.

A The New York Times arról számolt be, hogy Biden azzal fenyegetőzött, hogy megvonja Izrael támogatását, ha jelentős megtorlást hajt végre Irán ellen. „Hadd fejezzem ki magam kristálytisztán… Ha nagy támadást indítasz Irán ellen, akkor magadra maradsz” – idézte a Times Biden Netanjahunak mondott szavait a telefonhívás során, amelyet a lap „leckéztetésnek” minősített a sikeresen meghiúsított április 14-i támadást követően. Netanjahu állítólag keményen visszavágott Bidennek, hangsúlyozva, hogy vissza kell ütni Iránnak, elkerülve a gyengének látszódást. „Csináld ezt, és én kiszállok” – mondta Biden Netanjahunak. ,,Elégedj meg a győzelemmel” – jelentette ki.

Az izraeli hadsereg (IDF) dróntámadással megölt négy, út menti pokolgépet telepítő palesztin fegyverest Ciszjordániában. A Ciszjordánia északi részén végrehajtott dróntámadás száz méterre történt attól a helytől, ahol hétfőn egy hasonló robbanószerkezet megölt egy izraeli katonát. A szóvivő szerint az IDF nyomon követte a palesztin csoportot, és akkor csaptak le rájuk, amikor megkezdték a pokolgép beásását az út mentén. A palesztinok megnevezték a négy férfit, és bejelentették halálukat. Egyelőre egyik terrorszervezet sem jelentkezett elkövetőként. Ciszjordániában fegyveres csoportok gyakran helyeznek el házi készítésű pokolgépeket az utak alá a razziázó izraeli csapatok ellen. Ezért az IDF általában a rajtaütések előtt hatalmas, páncélozott buldózerekkel „felszántja” az utakat a katonai dzsipek belépése előtt.

Késeléses támadás történt szerdán Izrael északi részén, Karmielben, egy bevásárlóközpontban, egy férfi életveszélyesen egy másik pedig súlyosan megsebesült. A merénylőt agyonlőtték – tudatta az izraeli rendőrség. A sebesülteket a mentők a nahariai kórházba szállították. Egyiküket újra kellett éleszteni – közölte a mentőszolgálat. A rendőrség gyanúja szerint terrortámadás történt. A késelő izraeli állampolgár, az ország mintegy ötödét kitevő arab kisebbség tagja, egy Karmiel melletti arab falu lakója volt. A merénylő megpróbált elmenekülni, de a biztonsági kamerák felvételei szerint egy helyszínen tartózkodó katona üldözőbe vette és agyonlőtte.

Szélsőséges izraeli telepesek kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták az izraeli biztonságiak járműveit, akik felszámolták illegális telepüket Ciszjordániában – jelentette a katonai rádió biztonsági források alapján szerdán. A telepesek gumiabroncsokat égettek, valamint kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták a katonák járműveit, akik két év után felszámolták a palesztinok magánterületén törvénytelenül felállított Oz Cion nevű ciszjordániai telepét. Mintegy ötszázan, több tucat izraeli határőr és az izraeli hadsereg (IDF) ciszjordániai polgári közigazgatásával foglalkozó egységének katonái és rendőrök evakuálták az illegálisan létrehozott épületek lakóit. Két év után azért határozták el a telep kiürítését és lebontását, mert a telepesek támadásokat, gyújtogatásokat, rongálásokat követtek el a szomszédos palesztin falvak lakói, autóik és házaik ellen. Az evakuálást jóváhagyta az izraeli kormány, amely az utóbbi két évben szemet hunyt a törvénytelenül felhúzott házak felett. A kiköltöztetés során néhány telepes elbarikádozta magát az építményekben, lábukat pedig cementbe kötötték.

A libanoni-izraeli határon zajló harcok lezárásához tűzszünetre van szükség a Gázai övezetben – jelentette ki a Hezbollah libanoni fegyveres mozgalom helyettes vezetője. „Amennyiben van tűzszüneti megállapodás Gázában, akkor tárgyalások nélkül leállunk (a harcokkal)” – fogalmazott Náim Kászem, a Hezbollah vezető helyettese a Libanon és Izrael közötti harcokra utalva, az amerikai AP hírügynökségnek adott interjújában. Mivel a Hezbollah egyfajta „támogató frontként” szolgált a Hamász terrorszervezet számára az Izraellel vívott háborúban, így „ha véget vetnek a háborúnak, ez a katonai támogatás sem fog többé létezni” – tette hozzá Kászem. Ugyanakkor kiemelte, hogy a libanoni-izraeli határ menti konfliktus jövője bizonytalan lenne abban az esetben, ha Izrael anélkül mérsékelné katonai műveleteit a régióban, hogy tűzszüneti megállapodást kötne és csapatait teljesen kivonná a Gázai övezetből. Szakértők szerint a Hezbollah a Hamásznál jóval nagyobb fegyverarzenállal rendelkezik, és rakétáival Izrael bármely pontját képes elérni.

A Hamász terrorszervezet tisztviselői a Gázai övezetben és azon kívül azt nyilatkozták a szaúdi tulajdonú londoni székhelyű A-Sharq Al-Awsat újságnak, hogy a Hamász gázai vezetője, Jechíje Szinwar hollétéről csak két-három személy tud. A források azt állították, hogy rejtőzködési képessége, valamint az, hogy Izrael képtelen elérni őt, nem arra utal, hogy el van vágva a kommunikációtól a mozgalom vezetőivel. Szinwar különösen naprakész mindenben, ami a tárgyalásokkal kapcsolatos, és ,,minden kezdeményezést megvizsgál, mérlegel és véleményt nyilvánít”. Még a Hamász övezeten kívüli vezetőivel is konzultál különféle módokon – miután Izrael likvidálta Iszmail Hanije, a Hamász politikai szárny vezetőjének három fiát, Szinwar felhívta.

A vártnál alacsonyabb volt a részvétel az elnökválasztáson Iránban – jelentette ki Ali Hamenei, az ország legfőbb vallási és politikai vezetője, akinek szavait a félhivatalos Tasznim hírügynökség idézte. Az iráni belügyminisztérium szerint a részvételi arány mintegy 40 százalékos volt – az 1979-es forradalom óta feljegyzett legalacsonyabb. „Reméljük, hogy az emberek részvétele a második fordulóban jelentős lesz, és büszkeséggel tölti el az iszlám köztársaságot” – jeletette ki Hamenei, és egyben felszólította az irániakat, hogy jövő pénteken menjenek el voksolni. Szólt arról is, hogy szerinte a vártnál alacsonyabb részvételi arány „több tényezőnek” is köszönhető, és hogy azok az állítások, amelyek szerint a nem szavazók az iszlám köztársaság ellen voltak, „erősen tévesek”. A pénteki szavazáson szoros lesz a verseny Maszúd Peszeskján volt egészségügyi miniszter és Szaíd Dzsalílí egykori nukleáris főtárgyaló között. Irán azért kell előrehozott elnökválasztást tartani, mert az ország államfője, Ebrahim Raiszi májusban helikopterbalesetben életét vesztette.

Kína támogatja Kazahsztán csatlakozását a BRICS-országok csoportjához – mondta Hszi Csin-ping kínai elnök a Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel közösen Asztanában. Hszi egyúttal arra biztatta Kazahsztánt, hogy vállaljon középhatalmi szerepet a nemzetközi színtéren, és vegye ki részét a globális irányításból. A 2006-ban alakult, Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát is magában foglaló BRICS-országok csoportját Kína és Oroszország a nyugati gazdasági dominancia ellenében szeretné bővíteni. Tavaly augusztusban a csoport Szaúd-Arábiát, Iránt, Etiópiát, Egyiptomot és az Egyesült Arab Emirátusokat is meghívta tagjai közé. Argentína jelentkezését Javier Milei, az ország tavaly decemberben megválasztott új elnöke visszavonta. A kínai elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet szerdán kezdődött kétnapos tanácskozására érkezett Asztanába. A Tokajevvel tartott kétoldalú megbeszélésen abban is megállapodtak, hogy a lehető leggyorsabban megduplázzák a két ország közötti kereskedelmet.

Időjárás:

Ma mindenütt ismét napos időre számíthatunk.

Este kissé felhős lesz az égbolt.

A hőmérséklet jellemzően 23 – 27 fok körül alakul.