Az izraeli koalícióban egyre tovább fokozódik a feszültség és a káosz

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.06.22.Menczer Tamás szerint nem szabad hátradőlni, mert a háborúpártiak nyomása nem csökken, hanem folyamatosan nő.

Az év eddigi legmelegebb napja volt a héten, a maximum-hőmérséklet szinte országszerte meghaladták a 30 fokot.

Az izraeli koalícióban egyre tovább fokozódik a feszültség és a káosz.

A román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyta, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét.

Belföldi hírek:

A Mercedes jelenleg zajló beruházásai nyomán Magyarország legnagyobb kapacitással bíró autógyára jön létre, tovább erősödik a magyar gazdaság, és mindez hozzájárul ahhoz, hogy hazánk a világgazdaság új korszakának nyertesei közé tartozzon – jelentette ki a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Stuttgartban. A tárcavezető a Mercedes vezetőivel folytatott egyeztetéseket követően arról számolt be, hogy erre a tárgyalásra olyan időszakban került sor, amely alapvetően meghatározza az autóipar jövőjét, a szektor ugyanis forradalmi átalakuláson megy keresztül, s mostanra gyakorlatilag csupán az elektromos átállás sebessége a kérdés. „Ez olyan helyzet, amikor nem csak az autóipari vállalatok, hanem az országok is versenyeznek azokért a lehetőségekért, azokért a beruházásokért, fejlesztésekért, amelyek eldöntik azt, hogy a jövőben mely országok kerülnek az új korszak győztesei közé, és melyek azok, akik adott esetben hátrányba kerülnek, vagy nem tudják a megfelelő hasznot kivenni ebből az újonnan kialakuló iparágból” – jelentette ki.

Menczer Tamás szerint nem szabad hátradőlni, mert a háborúpártiak nyomása nem csökken, hanem folyamatosan nő. Magyarország békéjét egyelőre sikerült megvédeni, de a küzdelem folytatódik – jelentette ki közösségi oldalára feltöltött új videójában a kormánypártok kommunikációs igazgatója. Menczer Tamás emlékeztetett: a magyar emberek világos döntést hoztak a választáson, békét akarnak. „Orbán Viktor ennek megfelelően elérte, hogy Magyarország nem vesz részt a NATO Ukrajna-missziójában” – húzta alá, majd kifejtette: a NATO Ukrajna-missziójában sem pénzzel, sem katonával nem kell részt vennünk, és Magyarország területén semmilyen katonai esemény nem történhet. Szerinte ezt garantálja a NATO jelenlegi főtitkára, Jens Stoltenberg és a posztra esélyes Mark Rutte is. „Mindez azért nagyon fontos, mert mi közel vagyunk a háborúhoz, és aki részt vesz a NATO Ukrajna-missziójában, az nagyon könnyen válhat orosz katonai támadás célpontjává” – hangsúlyozta a kommunikációs igazgató.

Újabb adminisztrációs könnyítés segíti a kisgyermeket nevelő családokat: egyszerűsödik és felgyorsul a gyes ügyintézése – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára. Hornung Ágnes azt írta, a kormány a tartós háborús helyzetben is megvédi és fenntartja a családtámogatásokat, sőt folyamatosan dolgozik azon is, hogy ezeket minél kevesebb adminisztrációs eljárással vehessék igénybe az érintettek. Ennek részeként 2024. július 1-jétől „tovább egyszerűsítjük és gyorsítjuk” a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) megállapítását. A változás értelmében a gyermekgondozási díjra (gyed) jogosult szülőknek az ellátás lejárta után nem kell kérelmeznie a gyest, annak megállapítása és folyósítása automatikusan, úgynevezett hivatalból induló eljárás keretében történik majd – ismertette az államtitkár.

Az év eddigi legmelegebb napja volt a szerdai, a maximum-hőmérséklet szinte országszerte meghaladták a 30, a délkeleti országrészben egész nagy területen a 34-35 Celsius-fokot – írta a HungaroMet Zrt. a közösségi-oldalán. Hozzátették: méréseik alapján Tiszaalpáron volt a legmelegebb, ott kereken 37 fokot mértek, ezzel nem dőlt meg az országos napi melegrekord, ami 37,3 fok. Közölték azt is, az északra elrobogó, az országot csak súroló hidegfront hatására átmenetileg kevésbé meleg levegő érkezik, a szerdaihoz képest több fokos hűlést az északkeleten és északnyugaton élők tapasztalhatnak.

Külföldi hírek:

Israeli PM Benjamin Netanyahu

Azok után, hogy a szélsőjobboldali miniszter Netanjahu pacemakerét szidja; Gantz azon csodálkozik, hogy a miniszterelnök miért nevezte ki őt a kabinetbe és miért adott neki hatalmat a rendőrség felett, ha szerinte megbízhatatlan? A koalícióban egyre tovább fokozódik a feszültség és a káosz, mivel a kormányzó Likud párt azzal vádolta meg az Otzma Jehudit vezetőjét, Itamar Ben Gvirt, hogy „államtitkokat” szivárogtatott ki. Erre azt követően került sor, hogy nyilvánosságra kerültek olyan hírek, amelyek szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök bizalmas biztonsági tájékoztatókat ajánlott fel Ben Gvirnek, cserébe azért, hogy támogasson egy kulcsfontosságú törvényjavaslatot. A héber médiában megjelent, meg nem erősített hírek szerint Netanjahu azt javasolta, hogy a szélsőjobboldali minisztert vegyék be a biztonsági felülvizsgálatban részesülő miniszterek egy korlátozott csoportjába – cserébe azért, hogy támogassa az önkormányzati rabbik kinevezését szabályozó vitatott törvényjavaslatot. A törvényjavaslat azóta egyébként meghiúsult.

A Wall Street Journal arról számolt be, hogy a tárgyalásokon résztvevő közvetítők és egy amerikai tisztviselő, aki ismeri a legfrissebb amerikai hírszerzési információkat, úgy vélik, a Gázában fogságban lévők közül körülbelül 50 lehet életben. Hivatalosan 120 túsz maradt Gázában, 43-ról megállapították, hogy már nem él. November végén 105 civilt szabadult a Hamász fogságából az egyhetes fegyverszünet során. Négy túszt ezt megelőzően szabadon engedtek, hetet pedig a csapatok mentettek ki. 19 túsz holttestét találták meg a csapatok Gázában, három túszt tévedésből a katonaság megölt. Egy személyt október 7-e óta eltűntként tartanak nyilván, sorsa még mindig ismeretlen, bár a családja úgy véli, hogy megölték. A szám magába foglalja a 2014-es erős szikla hadművelet során elesett két izraeli katona, Hadar Goldin főhadnagy és Oron Saul törzsőrmester maradványait valamint a 2014-ben önszántából a Gázai övezetbe belépő Avera Mengisztut és a 2015-ben a Gázai övezetbe önszántából belépő Hisam al-Szajedet.

Michael Malchieli vallásügyi miniszter egy nyilatkozatban kijelentette: Izrael jelenleg „a nagyobb északi dolgokra készül fel”. Daniel Hagari, a hadsereg szóvivője a 13-as tévécsatornának adott interjújában kijelentette, hogy „a Hamász megsemmisítése, felszámolása egyszerűen szemfényvesztés” a közvélemény felé. Leszögezte, hogy „a Hamász meggyengítésének módja egy új kormány létrehozása a Gázai övezetben”. Benjámin Netanjahu miniszterelnök szintén arról beszélt, hogy „az általam vezetett biztonságpolitikai kabinet a háború egyik céljaként a Hamász katonai és kormányzati képességeinek megsemmisítését határozta meg. Az IDF (izraeli hadsereg) természetesen elkötelezett emellett.” „A Hamász egy gondolat, egy párt. Az emberek szívében gyökerezik – téved, aki azt hiszi, hogy meg tudjuk szüntetni a Hamászt. Ez maga a Muzulmán Testvériség, mely már sok-sok éve létezik” – közvetítette Hagari a hadsereg álláspontját.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy a Katonai Hírszerzés és a Sabak belbiztonsági szolgálat irányításával drónnal csapással likvidálta az észak-gázai Beit Hanunban a Hamász terroristáját, Ahmed Hasszán Szalame a-Szwarkeh-et. A terrorista az elit Nukba kommandós érő egyik osztagának parancsnoka volt, és október 7-én behatolt az izraeli falvakba. Később orvlövész támadásokat irányított Benit Hanunban és terrortevékenységekben vett részt az izraeli erők ellen. Hosszas megfigyelés után a 414. harci hírszerzési egység csapatai azonosították és likvidálták a terroristát. A támadás előtt a hadsereg intézkedéseket tett, hogy elkerülje a civilek megsebesülését, melyet sikerrel meg is valósított.

Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) új jelentése szerint a haiti fegyveres bandák összecsapásai miatt március óta már közel 580 ezer ember kényszerült otthona elhagyására. A karibi szigetországban március elején több fegyveres csoport egyesítette erejét annak érdekében, hogy elfoglalják a főváros, Port-au-Prince stratégiai fontosságú területeit, és lemondásra kényszerítsék Ariel Henry akkori miniszterelnököt. A bűnbandák átvették az irányítást a rendőrőrsök felett, tűz alá vették az ország nemzetközi repülőterét, amely közel három hónapig zárva maradt, és megrohamozták Haiti két legnagyobb börtönét. Az IOM frissen közzétett jelentése szerint a több mint félmillió ember kitelepítése főként annak köszönhető, hogy az emberek a fővárosból más tartományokba menekülnek, ahol nincsenek meg a támogatásukhoz szükséges források. Az ENSZ szervezet már márciusban több mint 362 ezer belső menekültről számolt be Haitin. Azóta a déli régióban – amelyet 2021-ben földrengés is sújtott – jelentősen megemelkedett, 116 ezerről 270 ezerre nőtt az országon belül menekülők száma.

Az Európai Unió 99 millió euró, azaz mintegy 39,6 milliárd forint értékben fog humanitárius segítséget nyújtani 2024-ben a Kongói Demokratikus Köztársaságnak – jelentette be az Európai Bizottság. A brüsszeli közlemény Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztost idézte, aki azt mondta: az uniós humanitárius támogatás biztosítását az indokolja, hogy az országban súlyos, aggodalomra okot adó humanitárius helyzet uralkodik. Kiemelte, a Kongói Demokratikus Köztársaságban jelentkező konfliktusok, valamint a szegénység, az alultápláltság és a gyakori betegségek okozta humanitárius szükségletek a legmagasabbak közé tartoznak a világon. Jelenleg több mint hétmillióan élnek az országban azok, akiknek a felsorolt okok legalább egyike miatt el kellett hagyniuk otthonukat. Ez a szám a második legmagasabb adat Afrikában Szudán után – emelte ki az uniós biztos.

A román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyta, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét – közölte a román elnöki hivatal. A CSAT az ukrajnai biztonsági helyzet rosszabbodására, a „civileket és energetikai infrastruktúrát érő masszív orosz támadásokra” hivatkozva, a NATO-szövetségesekkel egyeztetve hozta meg döntését. Bukarest a Patriot-üteg átadásának feltételként kikötötte, hogy folytatódjanak a szövetségesekkel – elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal – megkezdett tárgyalások annak érdekében, hogy Románia egy ezzel egyenértékű, NATO-kompatibilis rendszert kapjon a román légtér védelmének biztosítása érdekében. Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést négy Patriot-rendszer beszerzéséről. Ezek közül kettőt vett át, és üzemelt be.

Időjárás:

Ma mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk.

Egyelőre marad a kánikula.

Este többfelé várható zivatar.

A hőmérséklet jellemzően 30 – 38 fok körül alakul.