A libanoni székhelyű parancsnokok többsége, köztük Száleh al-Aruri és Khalil Kharaz, a közelmúltban Izraelnek tulajdonított légicsapásokban meghalt

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.01.15.Robert Fico szlovák államfő holnap, január 16-án, kedden Magyarországra látogat.

Azonnal emelni kell a nevelőszülők bérét és inflációkövetővé kell tenni a gyermekek után járó ellátmányt is – közölte Hohn Krisztina.

A libanoni székhelyű parancsnokok többsége, köztük Száleh al-Aruri és Khalil Kharaz, a közelmúltban Izraelnek tulajdonított légicsapásokban meghalt.

Észak-Korea ismét ballisztikus rakétát lőtt fel az ország keleti partjairól.

Belföldi hírek:

Robert Fico szlovák államfő holnap, január 16-án, kedden Magyarországra látogat, Budapesten találkozik Orbán Viktorral. A tárgyalások témájáról egyelőre nem látott napvilágot hivatalos közlés. Most Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy interjúban elmondta: a megbeszélések egyik fókusza a határ menti közlekedés újragondolása lesz. Példaként megemlítette: jó lenne például, ha Drégelypalánkig közlekedő autóbusz átmenne a túloldalra is, vagy a szlovákoknál az Ipoly híd végéig közlekedő autóbusz átjönne és Magyarországon fordulna meg. Vagy van például három vasúti átkötés Közép-Szlovákia és Közép-Magyarország között, de nincs rajtuk vonatközlekedés, azt újra lehetne indítani. Szerinte az ilyen fejlesztések nem jelentenek nehézséget, „csak akarat kérdése” az egész. Hasonló együttműködést látna jónak például az egészségügy vagy a katasztrófavédelem területén. Példaként a riporter megemlítette a szlovákiai Hont települést, amelynél szintén híd köti össze a két országot, viszont hogyha valamilyen tűzeset történik Honton, akkor a legközelebbi szlovákiai tűzoltóság, ahonnan segítség érkezhet, 30 percre van, szemben az Ipolyságé, ami három-négy percre – sorolta.

Gyökeres változásokra van szükség Brüsszelben: el kell zavarni azokat a bürokratákat, akik hatalmi pozícióikat kizárólag arra használják, hogy nyomás alá helyezzék azokat az országokat, amelyek az Európa-politikájukat szuverén módon, nemzeti érdekeiket képviselve alakítják, és kiállnak, szót emelnek a saját érdekeik mellett – mondta a Fidesz európai parlamenti képviselője. Deutsch Tamás úgy vélte, gyökeres változásra van szükség a magyar európai parlamenti képviselők „kompániájában” is, mert a nyolc, „dollárbaloldalhoz” tartozó magyar európai parlamenti képviselő folyamatosan Brüsszel oldalára állt minden olyan ügyben, amikor „a bürokrácia megtámadta a magyarokat”. „Olyan uniós képviselőket kell választani, akik a magyar polgárok bizalmából megkapott mandátumot arra használják, hogy a magyar érdekeket, ha kell, konfliktusokat is vállalva képviseljék Brüsszelben” – tette hozzá.

Azonnal emelni kell a nevelőszülők bérét és inflációkövetővé kell tenni a gyermekek után járó ellátmányt is, hogy finanszírozható legyen a gyermekek minden alapvető szükséglete – közölte az LMP népjóléti és családügyi szakszóvivője. Hohn Krisztina sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy Magyarországon kevés a nevelőszülő; a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint jelenleg 5400-an vannak, és kétharmaduk 5 ezer lakosúnál kisebb településen végzi tevékenységét. Négyszáz olyan nevelőszülő van, aki hat gyermeket nevel – mondta.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4879-en léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 9568-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A beléptetettek közül a rendőrség 68 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Külföldi hírek:

A libanoni székhelyű parancsnokok többsége, köztük Száleh al-Aruri és Khalil Kharaz, a közelmúltban meghalt légicsapásokban, amelyeket Izraelnek tulajdonítottak. Decemberben Hamász-sejteket tartóztattak le Dániában, Németországban és Hollandiában azzal a gyanúval, hogy európai zsidó célpontok megtámadását tervezték. A Miniszterelnöki Hivatal hétvégén kiadott közleménye szerint a Moszad kémszolgálat és a Sabak belbiztonsági szolgálat külföldi partnerekkel együtt „átfogó és mélyreható” képet tudtak alkotni a Hamász erőfeszítéseiről, hogy támadásokat hajtson végre Európában. Izrael „részleteket tárt fel a hadszíntérről, a terrorcélpontokról és a támadások végrehajtásában részt vevő személyekről – a Hamász libanoni parancsnokaitól a műveleti infrastruktúra aljáig, a támadókig” – áll a közleményben. A Miniszterelnöki Hivatal szerint a hálózat azt tervezte, hogy megtámadja Izrael svédországi nagykövetségét, drónokat vásárol, és európai bűnszervezeteket használ fel a támadások támogatására.

Egy 76 éves nő és egy 45 éves férfi – anya és fia – vasárnap délután meghalt az északi Juval közösséget célzó páncéltörő rakétatámadásban. Később Mira és Barak Ajalonként azonosították őket. Barak 74 éves apja könnyű sérüléseket szenvedett. A Hezbollah terrorszervezet támadásaira válaszul izraeli vadászgépek megsemmsítették a terrorszervezet egyik parancsnoki központját és egy katonai célpontot. A hadsereg szerint számos rakétát lőttek ki Libanonból Miszgav Av és Goren közösségekre. A lövedékek nyílt területen landoltak. Továbbá páncéltörő rakétákat lőttek ki Libanonból Zar’it, Somera és Juval közösségekre. A Juvalra kilőtt egyik rakéta egy házba csapódott.

Korábban a nap folyamán a Haifai Rambam kórház közelte, hogy a Libanonból Izraelbe beszivárgott terroristákkal vívott hajnali tűzharcban megsebesült öt katona, kettő könnyű-közepesen súlyos, a többi könnyű sérüléseket szenvedett. A támadásért egy ismeretlen szervezet vállalta a felelősséget, azt állítva, hogy ez válaszul szolgált a Hamász terrorszervezet politikai szárnyának helyettes vezetője, Száleh al-Aruri és társai bejrúti likvidálására, amelyet Izraelnek tulajdonítottak. A közlemény szerint a tűzharcban a szervezet három operatívja életét vesztette, kettőnek pedig sikerült visszamenekülnie Libanonba. Az izraeli hadsereg nyilatkozata szerint négy terroristát likvidáltak.

Az izraeli biztonsági erők az éjszakai razziák során letartóztatták Száleh al-Aruri két testvérét. Dalalt és Fatimát Arurában, al-Aruri szülővárosában és al-Birehben fogták el, mindkettő Ramallah közelében van. A hadsereg szerint azért tartóztatták le őket, mert „Izrael Állam elleni terrorra szítottak”. Az éjszakai Júdea és Szamária-szerte végzett akciók során további 12 keresett palesztint vettek őrizetbe.

Az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke, Herci Halevi altábornagy kijelentette, hogy a hadseregnek folytatnia kell tevékenységét a Gázai övezetben a Hamász legyőzése és a terrorcsoport által fogva tartott túszok kiszabadítása érdekében. ,,Ma jóváhagytuk a Déli Parancsnokság terveit a harc folytatására és a Hamászra nehezedő katonai nyomás növelésére. Nyomás, amely a Hamasz felszámolásához és a túszok hazatéréséhez vezet. Ez a nyomás, és csakis ez, vezetett eddig sok túszt hazahozatalához” – mondta Halevi dél-izraeli sajtónyilatkozatában. A vezérkari főnök szerint jelenleg négy hadosztály harcol a Gázai övezetben. „Az erők a terv szerint haladnak előre a terepen, és a műveleti módszereket a feladatokhoz, a terepviszonyokhoz és az ellenséghez igazítják.” „Befejeztük a Hamász katonai keretrendszerének lebontását a Gázai övezet északi részén, és most az erők küldetésekbe kezdenek, hogy elmélyítsék és megőrizzék az eredményeket ezen a területen. Még mindig vannak ott terroristák, az infrastruktúra kevés, továbbra is támadunk, üldözünk és pusztítunk” – mondta Halevi Gáza északi részéről.

Az izraeli túszok családtagjai a Hamász által elrabolt szeretteik kiszabadítását követelték az izraeli kormánytól vasárnap, a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin terrorszervezet elleni háború századik napján. Vasárnap száz perces sztrájkot tartottak a száznapos háború és az elhurcoltak iránti szolidaritás jeleként a gazdaságban, a tudományos intézményekben és más területeken Izraelben – jelentette be az izraeli szakszervezeti mozgalom, a Hisztadrut. A Hisztadrut országos munkabeszüntetéséhez csatlakoztak az ország legnagyobb vállalatai, a kórházak, a biztosító- és pénzügyi társaságok, a kutatóintézetek és különböző egyesületek. Több felsőoktatási intézményben száz percre leállították az oktatást, néhány egyetemen megemlékezéseket tartottak.

A gázai harcok leállítását és palesztin állam megalakítását sürgette az egyiptomi és a kínai külügyminiszter Kairóban. A felek közös közleményben egyúttal a Vörös-tenger hajózási szabadságáért és a térség biztonságáért is szót emeltek. Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője azt mondta, a palesztin államnak az 1967-es határok között kell megalakulnia, Kelet-Jeruzsálem fővárossal. A tárcavezetők a Vörös-tenger térségével kapcsolatban aggodalmuknak adtak hangot és óva intettek a feszültség kiszélesítésétől. Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos támadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő – szerintük Izrael felé tartó, vagy Izraelt védő – kereskedelmi és hadihajók ellen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett Gázában az övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet katonai és politikai gépezetének felszámolására.

Észak-Korea ismét ballisztikus rakétát lőtt fel az ország keleti partjairól a dél-koreai hadsereg vasárnapi bejelentése szerint, részletekről egyelőre nem tudni. A hírt a japán parti őrség is megerősítette, hozzátéve, hogy a rakéta a tengerbe zuhant, az NHK japán közszolgálati televízió szerint a szigetország kizárólagos gazdasági övezetén kívül. A Koreai-félszigeten a feszültség ismét kiújult azt követően, hogy Phenjan decemberben bejelentette, megkezdte felderítő műholdjának beüzemelését. Észak-Koreát az ENSZ egymást követő határozatai tiltják a ballisztikus technológiát alkalmazó kísérletek végrehajtásától. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető december végén a háborús előkészületek fokozására szólított fel és kijelentette, hogy a Korea-közi kapcsolat két egymással ellenséges nemzet kapcsolata, és nincs értelme a megbékélésnek és az esetleges egyesülésnek Dél-Koreával.

Gazdasági hírek:

A Napenergia Plusz Programban jelenleg 555 iparági cég rendelkezik jóváhagyott regisztrációval, a még zajló értékelések és hiánypótlások után számuk további mintegy százzal növekedhet – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) a program első pályázati szakaszáról a közösségi-oldalán. Kiemelték, hogy a kormány 75 milliárd forinttal támogatja a magyar családokat a modern napelemes rendszerek telepítésében, a zöldenergia termelésében és tárolásában. A kivitelezők előregisztrációja december 4-én indult el, a lakossági pályázóké pedig ma kezdődik.

Időjárás:

Ma mindenütt felhős, esős időre számíthatunk.

Este kitisztul az ég.

A hőmérséklet jellemzően 1 – 5 fok köré emelkedik.