Herzi Halevi, az IDF vezérkari főnöke a biztonsági tisztviselőknek elmondta, hogy a hadsereg „nagyon erős készültségben van északon”

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.01.05.Brüsszel rossz döntéseket hoz, rosszul kezeli a migrációs válságot és a háborút, az EU pedig veszít versenyképességéből – mondta Zsigmond Barna Pál.

Az LMP azt várja, hogy a főváros és a kormány „számolja fel a vitát”, és érje el, hogy a Budapest-bérlet a főváros közigazgatási határain belül minden tömegközlekedési eszközre érvényes legyen – mondta Bakos Bernadett.

Herzi Halevi, az IDF vezérkari főnöke a biztonsági tisztviselőknek elmondta, hogy a hadsereg „nagyon erős készültségben van északon”.

Orosz provokáció lehetett a robotrepülőgép múlt pénteki behatolása Lengyelország légterébe – jelentette ki Jacek Siewiera.

Belföldi hírek:

Brüsszel rossz döntéseket hoz, rosszul kezeli a migrációs válságot és a háborút, az EU pedig veszít versenyképességéből – mondta Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára. Az államtitkár úgy értékelt: az Európai Bizottság rossz döntéseket hoz, az Európai Tanácsban többnyire balliberális vezetők ülnek, az Európai Parlament (EP) balliberális oldala pedig felelőtlen nyilatkozatokat tesz, és korrupciós botrányaival van elfoglalva. Kifejtette: többszázezer euróval értek tetten képviselőket, de lassan halad az elszámoltatás, ellentmondó hírek érkeznek, és ezek az eljárás alatt álló képviselők szavaznak Magyarország ellen az EP-ben. Mindeközben a bizottság „mondvacsinált okokból” visszatartja a Magyarországnak járó pénzeket. Ezzel áll szemben a magyar jobboldal – mutatott rá. Zsigmond Barna Pál hozzátette: a július 1-jén kezdődő féléves magyar elnökség fontos célkitűzése az EU globális – az Egyesült Államokkal és Ázsiával szembeni – versenyképességének helyreállítása és a migráció helyes kezelése. A magyar elv az, hogy csak azokat az Európába érkezőket engedjék be, akik valóban jogosultak védelemre, szemben az uniós gyakorlattal, mely előbb beengedi a migránsokat, aztán próbálja vizsgálni a jogosultságot, és akiknél nincs, azokat próbálják – többnyire sikertelenül – visszaküldeni.

Január 1-jétől ismét emelkedik a magyar katonák illetménye – közölte a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: az illetményemelés ezúttal 11 százalékot jelent átlagosan a Magyar Honvédségben, de állománykategóriánként eltérő lehet – olvasható a minisztérium közleményében. A miniszter emlékeztetett: a kormány kiemelt mértékű illetményemelésről hozott határozatot 2022-ben, ez két lépcsőben – először a 2022 szeptemberétől, majd 2024 januárjától – biztosítja a magyar katonák béremelését. A tárcavezető kiemelte, a mostani emeléssel átlagosan 11 százalékkal emelkedik a katonák illetménye.Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott arra, hogy a Magyar Honvédség feladatai az elmúlt évben megnövekedtek: az orosz-ukrán, valamint az izraeli-palesztin konfliktus, és az Európát sújtó migrációs hullám is indokolttá tette a magyar katonák készenlétfokozásának fenntartását. „Ezek és a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásai is indokolják, hogy tovább növeljük a katonák megbecsülését” – tette hozzá a tárcavezető.

Az LMP azt várja, hogy a főváros és a kormány „számolja fel a vitát”, és érje el, hogy a Budapest-bérlet a főváros közigazgatási határain belül minden tömegközlekedési eszközre érvényes legyen – mondta Bakos Bernadett. Az ellenzéki párt országgyűlési képviselője felidézte, decemberben jelentek meg először sajtóhírek arról, hogy a Budapest-bérlet 2024 elejétől nem lesz érvényes a MÁV, Volán és HÉV által üzemeltetett vonalakra, a főváros és a kormány pedig „egymásra mutogat az ügyben”. Bakos Bernadett felháborítónak nevezte, hogy akik már megvásárolták az éves bérletüket, nem tudják, az érvényes lesz-e a teljes évben. A főpolgármester először azt nyilatkozta, hogy nem érti, mi történik, de nem pénzügyi vitáról van szó, azonban a sajtóban kiszivárgott, hogy valóban elszámolási vitáról van szó, illetve, hogy a főváros mondott nemet a kormány utolsó ajánlatára – mondta a képviselő, megjegyezve, Karácsony Gergely „nemrég azt reagálta, hogy a Budapest-bérlet akkor is megszűnne, ha a főváros többet fizetne”.

Külföldi hírek:

Herzi Halevi, az IDF vezérkari főnöke a biztonsági tisztviselőknek elmondta, hogy a hadsereg „nagyon erős készültségben van északon”, amikor a libanoni határon tett látogatásán beszélt a Hezbollah terrorcsoport által végrehajtott többszörös határon átnyúló támadások után. Megjegyzései egy nappal azután hangzottak el, hogy Izrael állítólag meggyilkolta a Hamász politikai vezetőhelyettesét, Száleh al-Arourit a libanoni fővárosban, Bejrútban. A Hezbollah, amely október 8. óta naponta hajt végre támadásokat Észak-Izrael ellen, válaszlépéseket ígért, és Izraelhez hasonlóan azt állította, hogy harcosai fokozott készenlétben állnak a megtorlásra. „Az én benyomásom szerint nagyon erős készültségben vagyunk északon. Sokat járok ide, úgy gondolom, hogy a készültség a csúcson van” – mondta Halevi az Északi Parancsnokság vezetőjével, Ori Gordin vezérőrnaggyal, a 210. regionális hadosztály parancsnokával, Zion Ratzon dandártábornokkal és a határon lévő tartalékos egységek parancsnokaival tartott értékelés során. „Minden területen nagyon jól felkészültünk, és jelenleg a Hamász elleni harcra összpontosítunk” – tette hozzá Halevi.

Az Izraeli Védelmi Erők tegnapi nyilatkozatában tájékoztatást adott a Gázai övezetben zajló harcokról, melyeknek célja a Hamász terrorszervezet felszámolása. A légierő egyik drónja a 4. dandár harci csapatának irányításával megölt három terroristát, akik bombát próbáltak elhelyezni az erő közélében a dél-gázai Khan Juneszben. Az erők megöltek két másik terroristát, akik egy közeli épületben rejtőzködtek. Továbbá egy vadászgép lebombázott egy fegyverraktárt, mely a Hamászhoz tartozott.

A közép-gázai Deir al-Balahban a 98. hadosztály légicsapást irányított egy katonai épületre, amit a Hamász páncéltörő rakéták indítására használt, a vadászgép lebombázta az indítóállást és két másik épületet a területen, ahova néhány terrorista bemenekült. Egy másik terroristára, aki később az épületekhez ment fegyverek után kutatva, szintén légicsapást kértek. Al-Bureidzsben a Golani-dandár harcosai nagyhatótávolságú rakétakilövőket találtak. A haditengerészet mindeközben támadásokat hajtott végre Gáza partja mentén, segítve a szárazföldi erőket a terepen. A haditengerészet csapásai az elmúlt nap során számos terrorista halálát eredményezték, akik megkísérelték lesből letámadni az izraeli erőket.

A jemeni Houthi lázadók szerint legalább 10 harcost vesztettek, miután három hajójukat megtámadták az amerikai erők a Vörös-tengeren. A Houthi-csoport vasárnapi közleményében azt állította, hogy a hajók „a biztonság és a stabilitás megteremtését és a tengeri hajózás védelmét” célzó feladatokat láttak el. Emellett azt mondták, hogy a hajók „humanitárius és erkölcsi kötelességüket teljesítették…, hogy megakadályozzák, hogy izraeli hajók vagy a megszállt Palesztina kikötőibe tartó hajók áthaladjanak a Vörös-tengeren”. Az amerikai hadsereg korábban közölte, hogy elsüllyesztett három hajót, amelyek egy konténerhajó ellen indítottak támadást a Vörös-tengeren, miközben folytatták a Houthi lázadók fenyegetéseivel szembeni járőrözést.

Orosz provokáció lehetett a robotrepülőgép múlt pénteki behatolása Lengyelország légterébe – jelentette ki Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke egy hírtelevíziónak nyilatkozva. Siewierát azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a múlt héten egy, a NATO által utólag orosz robotrepülőgépként azonosított légi eszköz repült be Ukrajna felől a lengyel légtérbe. „A jelenlegi tudásunk annak megerősítéséhez elegendő, hogy a rakéta az orosz rendszerekből származott”, az eszköz látható volt a lengyel rádiólokátorokon, majd elhagyta Lengyelország területét – válaszolt Siewiera. Arra a kérdésre, hogy az oroszok szándékosan irányították-e a rakétát Lengyelország fölé, Siewiera leszögezte: „nehezen feltételezhető, hogy a lengyel határtól 40 kilométeres távolságban történt behatolás véletlenszerű lett volna”, hiszen az ilyen röppálya „nagyon jelentős mértékben” sérti a légteret. Hozzátette: nem zárhatja ki, és a szövetségesek sem zárják ki a szándékosság lehetőségét. Oroszország részéről „magas a tesztelés kockázata”, mivel Moszkvában tudják, hogy új lengyel kormány lépett hivatalba, és személycserék történtek a lengyel hadsereg élén is – magyarázta.

Egy ember életét vesztette és nyolcan megsebesültek, miután az orosz hadsereg egy vélhetően H-59-es rakétával csapást mért az Ukrajna középső részében lévő Kirovohrad megye székhelyére, Kropivnickijre – közölte Andrij Rajkovics, a régió kormányzója a közösségi oldalán. A tisztségviselő közlése szerint az orosz erők energetikai létesítményeket támadtak, aminek következtében kimaradások voltak az áram- és a vízellátásban. Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője arról tájékoztatott, hogy újabb két ember holttestét azonosították, így az ukrán fővárost december 29-én ért orosz légitámadás halálos áldozatainak száma 32-re nőtt. Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg Ukrajnában már több mint 362 ezer katonát vesztett el. Az ukrán erők a háború kezdete óta több mint hatezer orosz harckocsit semmisítettek meg. A beszámoló szerint csak szerdán kilőttek 12 orosz harckocsit, továbbá 28 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert is.

Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) ellenőrei számára megtagadták a belépést az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai, zaporizzsjai atomerőmű egyes részeibe, továbbá a létesítmény 2024-es karbantartási tervét sem kapták még meg – közölte a bécsi székhelyű NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi. Az erőmű felügyelői két hete nem léphetnek be az első, a második és a hatodik reaktor főcsarnokába – jelentette ki Grossi az ügynökség honlapján olvasható közlemény szerint.” Ez az első alkalom, hogy a NAÜ szakértői nem kaptak hozzáférést egy leállt egység reaktorcsarnokához” – közölte Grossi, hozzátéve: „itt található a reaktormag és a kiégett fűtőegység. A csapat továbbra is kérni fogja a hozzáférést.” A délkelet-ukrajnai erőmű turbinacsarnokaiba is korlátozták az ellenőrök belépését – emelte ki Grossi. Aláhúzta: az erőmű üzemeltetői lépéseket tettek annak érdekében, hogy biztosítsák a létesítmény tartalék áramellátását arra az esetre, ha a fő külső vezeték nem használható, mint ahogy már többször előfordult. A fő áramforrás elvesztése aggodalomra adott okot, mivel az erőműnek áramra van szüksége a reaktorok hűtéséhez, még akkor is, ha leállítják azokat.

Időjárás:

Ma mindenütt megvastagszik a felhőzet.

Este helyenként kialakulhat kisebb csapadék.

A hőmérséklet jellemzően 7 – 12 fok köré emelkedik.