A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.12.06.
Súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe ma Európa – vélekedett Szijjártó Péter.
Az LMP arra kéri Novák Katalin államfőt, hogy támogassa a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvény hatályon kívül helyezését.
Egész nap folytatódtak a gázai rakétatámadások a határ melletti többnyire kiürített izraeli közösségek valamint Askelon illetve közép-izraeli városok ellen.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn Pekingben találkozott Hszi Csin-ping kínai államfővel.
Belföldi hírek:
A magyar-német kapcsolatok olyan mély gyökerekkel rendelkeznek és olyan szerteágazóak, hogy nem érdemes őket csak és kizárólag a pillanatnyi politikai viszonyok alapján megítélni – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a magyar-német diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója alkalmából rendezett konferencián. Gulyás Gergely az Újrakezdés és folytonosság elnevezésű rendezvényen úgy fogalmazott: a két ország kapcsolatai „jók, intenzívek és az élet sok területére kiterjednek”. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Németország között már a kommunista időszakban megindult a kapcsolatfelvétel. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nyolcvanas évektől a német gazdaság egyre többször talált utat Magyarország felé – mondta. Szavai szerint a szovjet megszállás idején a legvidámabb barakk kifejezés nem azt jelentette, hogy ne lenne totalitárius diktatúra, hanem azt, hogy a piacgazdasághoz hasonló elemek – sajátos formában és torzszülöttként, de – megjelenhettek a mindennapi életben. Mindez lehetőséget adott az együttműködésre, s így később, amikor Magyarország szabaddá vált, Németország pedig újra egyesült, akkor a német befektetők Magyarországot találták a legszimpatikusabb országnak ebben a térségben – magyarázta a miniszter. Gulyás Gergely azt mondta: a két nép barátsága a nehéz időkben is fennállt, és bár a politikai kapcsolatok „lesznek még jobbak”, a gazdasági és a kulturális kapcsolatokra „büszkék lehetünk”.
Súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe ma Európa, a helyzet hatékony kezeléséhez pedig a magyar külpolitika szuverenitásának fenntartására, a nemzeti érdek érvényesítésére van szükség minden külső nyomásgyakorlás ellenére is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának meghallgatásán. A tárcavezető arról számolt be, hogy Európa ma van a legrosszabb biztonsági helyzetben a hidegháború lezárása óta, a kontinensen és annak a közvetlen szomszédságában is háború dúl, mindezt pedig tetézi az immár nyolc éve tartó migrációs válság. „Tehát ebben a biztonsági kontextusban kell a magyar külpolitikai stratégiát sikerre vinni, amelynek a szuverenitásából jottányit sem engedtünk az elmúlt időszakban, és nem fogunk a jövőben sem (.) Ezen külpolitika legfontosabb célja és kötelessége, hogy az ország fizikai és gazdasági biztonságát garantálja” – szögezte le.
Az LMP arra kéri Novák Katalin államfőt, hogy támogassa a párt azon népszavazási kezdeményezését, ami hatályon kívül helyezné a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvényt. Kanász-Nagy Máté frakcióvezető-helyettes emlékeztetett, hogy a köztársasági elnök a közelmúltban részt vett és beszédet mondott az ENSZ Dubajban tartott Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28). Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: úgy vették észre, hogy Novák Katalin kijelentései „nem állnak pontos köszönőviszonyban a valósággal, számos ponton olyan információkat tartalmazott ez a beszéd, amelyek nem állják meg a helyüket”.
Külföldi hírek:
Az izraeli hadsereg (IDF) a Gázai övezet több részén is támadt egy időben a harcok 58. napján – jelentette a helyi média hétfőn. A palesztin sajtó jelentései szerint az IDF éjjel a levegőből a Gázai övezet több pontján folytatott harcokat, a többi között Gázavárostól keletre és Dzsabálíjában, az övezet északi részén, az övezet közepén található Nuszeriat menekülttáborban, valamint a déli részen fekvő Hán-Juniszban és Deir al-Balahban. Hivatalos tájékoztatás szerint értesítették az egyik, a zenei fesztiválról október 7-én elhurcolt fiatal családját, hogy Jonatán Szamarno meghalt a Hamász fogságában. Az elhurcolt nők és gyermekek nagy részének kiszabadulása óta hat másik túsz meggyilkolásáról számoltak be az izraeli hatóságok. Az IDF szóvivője bejelentette, hogy szombaton három katona vesztette életét a Gázai övezetben vívott harcokban.
Egész nap folytatódtak a gázai rakétatámadások a határ melletti többnyire kiürített izraeli közösségek valamint Askelon illetve közép-izraeli városok ellen, sérülés nem történt. Az internetre kiszivárgott felvételen az izraeli erők ellenőrzött robbantással lerombolják a Hamász bírósági épületét a Gázai övezetben. A Gázai övezet középső részén található, Igazságügyi Palotaként ismert épületet a múlt hónapban foglalták el a csapatok.
Éjszaka aknavetőket lőttek ki Libanonból az izraeli hadsereg egyik posztjára Stula mellett, három katona könnyedén megsebesült. A nap folyamán Libanonból több rakétát lőttek ki Har Dov területére, amelyek mindegyike nyílt területeken landolt, egy másik lövedéket pedig Miszgav Am területére irányítottak. Sérülésről nem érkezett jelentés. Az izraeli hadsereg ágyúzással válaszolt.
A Gázában maradt túszok családjai követelik, hogy találkozhassanak a hadikabinet összes tagjával, figyelmeztetve, hogy fokozzák a tiltakozást a kormány ellen, ha ez nem teljesül. Emlékeztettek, hogy két napja, a fegyverszünet felbomlása és a túszok szabadon bocsátásának leállása után kérték a találkozót, és felháborítónak tartották, hogy nem vesznek róluk tudomást. A családok meg akarnak bizonyosodni arról, hogy a túszok kiszabadítása továbbra is a kormány prioritása marad, miután Izrael hazahívta tárgyalóit, és újraindította a gázai szárazföldi offenzívát. Benjámin Netanjahu miniszterelnök elutasította a túszok családjainak vádjait, és azt állította, hogy már kitűzték a találkozót szerdára.
A Gázai övezet déli lakosai továbbra is fosztogatják a Gázai övezetbe érkező segélyszállító teherautókat, így kevés élelmiszer és gyógyszer jut az északiaknak. A Palesztin Vörös Félhold jelentése szerint mintegy 100 teherautó humanitárius segélyt, például élelmiszert, gyógyszereket és vizet szállított vasárnap az egyiptomi rafahi határátkelőn keresztül a Gázai övezetbe. A Gázában zajló harcok miatt azonban a teherautóknak nehéz volt eljutniuk a déli átkelőtől az övezet középső és északi területeire, ami megmagyarázza, hogy a segélyekből végül miért jutott el csak nagyon kevés a lakosokhoz. Korábban vasárnap az ENSZ Segélyszervezete (UNRWA) az övezetben terjedő káoszra figyelmeztetett. Ez azt követően történt, hogy a szervezet raktárait és élelmiszer- és humanitárius szállítmányok elosztóközpontjait kifosztották.
Több tucat izraeli harckocsi hatolt be hétfőn a Gázai övezet déli részébe, és látták őket Khan Júnisz közelében, miközben a hadsereg folytatta szárazföldi offenzívájának kiterjesztését a területre, ahol a Hamász vezetése rejtőzködik. Szemtanúk páncélozott személyszállító járműveket és buldózereket is láttak. Közben palesztin terroristák rakétákkal lőtték Izrael központi részét, valamint a déli városokat és Beersheba városát. Az Izraeli Védelmi Erők néhány harckocsiját látták a Szalah al-Din út déli részén, az övezet észak-déli főútvonalán, amelyet a hadsereg arab nyelvű szóvivője „harci zónának” nyilvánított. „Az IDF harcai és katonai előrenyomulása Khan Júnis térségében nem teszi lehetővé a civilek közlekedését a Szalah al-Din tengelyen keresztül a várostól északra és keletre fekvő területeken” – mondta Avichay Adraee alezredes, bejelentve egy új humanitárius folyosót Gáza déli részén. Elmondta, hogy az IDF megkönnyíti a civilek mozgását a Khan Júnisztól nyugatra lévő elkerülő útvonalon keresztül.
Az izraeli miniszterelnököt háborús bűnök elkövetése miatt bíróság elé fogják állítani Izrael Gázai övezet ellen indított offenzívája miatt – jelentette ki hétfőn Recep Tayyip Erdogan török elnök. „Netanjahu nem pusztán háborús bűnösként, hanem a gázai mészárosként kerül majd bíróság elé, úgy, ahogy egykor Slobodan Milosevic szerb elnök” – szögezte le Erdogan az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) isztambuli ülésén, hozzátéve: „Gáza palesztin föld és mindig a palesztinoké marad”. Az államfő ugyanakkor megismételte bírálatát a nyugati országokkal szemben is, melyek szerinte „vakok és süketek” és „feltétel nélküli támogatást nyújtottak Izraelnek abban, hogy még több gyereket ölhessen meg”, valamint aláhúzta, hogy „nem szabad figyelmen kívül hagyni Izrael nukleáris fegyvereit sem”. Izrael egyébként hivatalosan sosem ismerte el, hogy rendelkezik atomfegyverrel. Bírálta emellett az ENSZ-t is, azt vetve a világszervezet szemére, hogy elbukott és immár nem képes békét és reményt adni az embereknek. Ennek ellenére méltatta António Guterres ENSZ-főtitkár erőfeszítéseit, úgy vélte, hogy a főtitkár elképzeléseit a Biztonsági Tanács (BT) tagjai nem veszik figyelembe.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn Pekingben találkozott Hszi Csin-ping kínai államfővel a két ország gazdasági kapcsolatainak további megerősítése céljából. Lukasenka a fehérorosz állami média szerint idén másodszor, munkalátogatás okán tartózkodik a kínai fővárosban, ahol Hszi a Tiaocsütaj állami vendégházban fogadta vendégét egy munkaebéden, és háromórás megbeszélést tartottak. „Kína kész tovább erősíteni a stratégiai együttműködést és elmélyíteni a kétoldalú kapcsolatokat” – mondta vendégének Hszi. „A két félnek olyan projekteket kell megvalósítania, mint a kínai-fehérorosz ipari park, és elő kell mozdítani az ipari együttműködésben elért további eredményeket” – tette hozzá. Hszi azt is elmondta Lukasenkának, hogy mindkét országnak javítania kell a határokon átnyúló közlekedés megkönnyítését, és elő kell mozdítania a gazdasági és kereskedelmi kezdeményezéseket.
Időjárás:
Ma mindenütt erősen felhős égbolt lesz a meghatározó.
Este többfelé hóesésre számíthatunk.
A hőmérséklet jellemzően 0 – 6 fok közé emelkedik.
