Magyarország elítéli az Izrael elleni brutális támadást – mondta a magyar államfő

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.11.12.Az unió bővítéséről és a migrációról is tárgyal Orbán Viktor holnap Berlinben.

Magyarország elítéli az Izrael elleni brutális támadást – mondta a magyar államfő.

A jövő héten indul az újabb nemzeti konzultáció.

Varsóban holnap összeül az új parlament, de elhúzódik a kormányalakítás.

Hírek:

Berlinben tárgyal holnap a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor találkozik Olaf Scholz német kancellárral és több európai vezetővel is. A fő téma az unió tervezett bővítése lesz. A magyar kormány álláspontja szerint Ukrajnának kiemelt partnerséget kellene felajánlani, de a csatlakozása még korai lenne a közösséghez. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arról beszélt, hogy Kijev nem teljesítette a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket, és nem is közeledett ehhez az utóbbi időben. Ez azonban nem zárhatja ki az országnak nyújtandó anyagi és humanitárius támogatást. Mint mondta, először a folyamatban lévő bővítéseket kellene végrehajtani.

A berlini tárgyalásokon várhatóan szó lesz a migrációs helyzetről is. Orbán Viktor szerint a migráció és a terrorizmus együtt jár, amit Magyarország régóta hangoztat, de már egyre többen osztják ezt a véleményt. Ennek kapcsán a Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett rá, hogy az illegális bevándorlók egyre agresszívebben lépnek fel a déli határnál, így a határvadászok gyakran életveszélyes helyzetekbe kerülnek. A miniszterelnök viszont azt is közölte, hogy teljesen új idegenrendészeti törvényre van szükség, amelyt még az idén el is fogadnak. Ez szigorúbban szabályozza, milyen jogcímeken és meddig lehet az országban tartózkodni. A kormány a vezérelvnek azt tartja, hogy „Magyarország a magyaroké”.

A NATO főtitkára üdvözölte, hogy a magyar államfő támogatta Svédország csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez. Jens Stoltenberg ismét kifejtette, hogy az északi országnak mihamarabb a NATO tagjává kell válnia, mert így lehet csak szavatolni a régió biztonságát. A főtitkár emlékeztetett rá, hogy erről is tárgyalt Novák Katalinnal, aki három napos látogatást tett Brüsszelben. Az államfő is úgy nyilatkozott, hogy a svéd tagság hozzájárulna a NATO megerősítéséhez, ezzel pedig a közös biztonsághoz. Ennek ellenére az országgyűlés még mindig nem tűzte napirendjére a kérdést. Megbeszélései után Novák Katalin kijelentette, hogy Magyarország elítéli és elfogadhatatlannak tartja Oroszország agresszióját az önálló Ukrajnával szemben és támogatja a megtámadott ország önvédelemhez való jogát. Hozzátette, a legfontosabb a békéhez vezető utak megtalálása.

Novák Katalin arról is beszélt, hogy Magyarország a legmélyebben együtt érez Izraellel és elítéli az ellene intézett brutális támadást. Az elnök találkozott az antwerpeni magyar, köztük kárpátaljai és erdélyi felmenőkkel rendelkező ortodox zsidó közösség vezető képviselőivel. Megerősítette, hogy Magyarország zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben. Úgy fogalmazott – idézem -, hogy „mi a zsidó honfitársainkra úgy tekintünk, mint a magyar közösségnek olyan erőforrására, amelyre támaszkodunk és támaszkodni szeretnénk a jövőben is”. Hozzátette, napjainkban Magyarországon megvalósul a békés együttélés a zsidó és nem zsidó magyarok között, amire mindenki büszke lehet.

A Gázai övezetben már több mint egy hete tart a háború újabb szakasza. Az izraeli hadsereg a légicsapások után már szárazföldi műveleteket is folytat. Egységei bekerítették Gáza városát és környékét, hogy elpusztítsák a Hamasz terrorszervezet legfontosabb létesítményeit. Mint közölték, a város alatt kiépült alagútrendszer több részét is megsemmisítették. Elsősorban az északi területeket támadják, ott vannak ugyanis a Hamasz legfontosabb bázisai, rakétaindító állomásai és fegyverüzemei is. A katonai akciók közben az izraeli csapatok minden nap tartanak úgynevezett humanitárius szüneteket, hogy a menekülő civilek elhagyhassák a térséget.

A háború után Izrael nem akarja megszállva tartani a Gázai övezetet, csak biztonsági ellenőrzést kíván gyakorolni a terület feleltt. Ezt erősítette meg a kormány stratégiai ügyekért felelős minisztere, aki tagja a szűk háborús kabinetnek is. Ron Dermer értésre adta, hogy országa fel akarja számolni a Hamasz terrorista infrastruktúráját, és nem engedheti meg, hogy azt fél vagy egy év múlva akár egy másik szervezet újjáépítse. Úgy vélte, egy megreformált palesztin kormányzatra lenne szükség, amely átvehetné a Gázai övezetet és elkötelezné magát az Izraellel kötött béke mellett. A miniszter szerint a palesztinok gondoskodhatnak majd a mindennapos rendfenntartásról, a rendőrségről, viszont a terrorellenes erőket, az esetleges bombagyártó műhelyeket felderítő titkosszolgálatot Izraelnek kell felügyelnie.

Párizsban mára antiszemitizmus elleni menetet szerveztek. Így tiltakoznak amiatt, hogy a Hamasz egy hónappal ezelőtti Izrael elleni terrortámadása óta ugrásszerűen megnőtt a zsidóellenes cselekmények száma az országban. „A köztársaság veszélyben van, az alapjait érte támadás” – állapította meg a nemzetgyűlés és a szenátus elnöke, akik a mai tüntetést kezdeményezték. Leszögezték, hogy a franciák nem fogadhatják el az antiszemitizmust, és azt, hogy a gyűlölet elkerülhetetlen. A pártok többsége üdvözölte a felhívást, a kormány jónéhány tagja is jelezte, hogy csatlakozik a menethez. Franciaországban él Európában a legnagyobb – 500-600 ezresre becsült – zsidó közösség, de a muszlimok is az ott vannak a legnagyobb számban, mintegy 5-6 milliónyian.

Nagy-Britanniában eközben jelentős belpolitikai vihart kavart, hogy a Scotland Yard engedélyezte a tegnapi palesztin-párti tüntetéseket. A rendőrség főparancsnoka szerint nem volt törvényes alap a demonstráció betiltására, amit egyébként az első világháborút lezáró tűzszünet évfordulójára szerveztek. Rishi Sunak miniszterelnök szerint a tüntetés sérti a háborúk áldozatainak emlékét, noha a békés tüntetésekhez mindenkinek joga van. Suella Braverman belügyminiszter úgy vélte, a rendőrség álláspontja „azt az érzetet kelti”, hogy kivételeznek a palesztinpárti tüntetőkkel. A Times című konzervatív napilapban megjelent írásában azt is kifejtette, hogy az emléknapra tervezett tüntetés egyértelműen súlyos rendbontás kockázatával jár.

Itthon várhatóan a jövő héten mindenki megkapja az újabb nemzeti konzultáció kérdéseit tartalmazó borítékot. A miniszterelnök két héttel ezelőtt jelentette be, hogy ismét megkérdezik az állampolgárok véleményét, mert ez nagy magabiztosságot nyújt a kormánynak. Orbán Viktor a napokban úgy fogalmazott, Brüsszelben súlyos kérdések vannak napirenden, tehát ideje, hogy a magyar emberek hangját is meghallják. A kérdések között szerepelnek a migrációval, valamint az Ukrajnának nyújtott uniós támogatással kapcsolatos pontok is. Választ várnak gazdasági ügyekre is, többek között a rezsicsökkentéssel, a kamatstoppal és az extraprofit adóval kapcsolatban. A miniszterelnök szerint a konzultáció nagy segítséget jelent számára, hogy kitartson a Brüsszellel folytatott vitákban. Ez ugyanis jelentős egységet teremthet, márpedig – mint mondta – a hatalom lényege a közös cselekvés képessége.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium 10 pontos tervet dolgozott ki a magyar gazdaság erősítésére. Ez többek között tartalmazza a demográfiai fordulat támogatását, további munkahelyek létrehozását, a digitális átállást, a high-tech gazdaság arányának emelését, valamint a csökkenő államadósság mellett nemzeti bajnokok kinevelését is. Minderről a gazdaságfejlesztési miniszter számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. Nagy Márton megerősítette, hogy jövőre növekedési pályára akarják állítani a gazdaságot. Megerősítette, hogy a jövő évi minimálbérről a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megegyezniük. Ők viszont egyelőre még vitáznak a mértékről, így a jövő hét közepén újra összeülnek.

Lengyelországban holnap tartja alakuló ülését az új parlament és az alkotmány értelmében az eddigi kabinet lemond, bár ügyvezetőként egyelőre marad. Az államfő a héten már jelezte, hogy ismét Mateusz Morawieckit kéri fel az új kormány megalakítására. Megfigyelők szerint Andrzej Duda ezzel csak az időt húzza, minthogy a választáson győztes Jog és Igazságosság párt képtelen lesz többséget szerezni a parlamentben. Így előbb-utóbb az ellenzéki Polgári Koalíciót vezető Donald Tusknak kell kormányalakítási megbízást adni. Az október közepén tartott választás nyomán ugyanis három eddigi ellenzéki párt már koalíciós szerződést is kötött, minthogy ők elég képviselői helyet szereztek ahhoz, hogy kormányozhassanak.

Spanyolországban a jelek szerint elhárul az újabb előre hozott választás fenyegetése, miután az eddigi kormányfő többségre tehet szert a parlamentben. A spanyol Szocialista Munkáspárt ugyanis megállapodott az Együtt Katalóniáért függetlenségi párttal, hogy támogatják Pedro Sánchez kormányfővé választását. Cserébe a brüsszeli emigrációban élő katalán pártvezető, Carles Puigdemont amnesztiát kap, noha korábban vádat emeltek ellene zendülés és közpénz hűtlen kezelése miatt. A megállapodást szégyennek nevezte a konzervatív Néppárt elnöke, aki korábban sikertelenül próbálkozott kormányalakítással. A parlamentnek három héten belül kell szavaznia az új kormányról Madridban.

Díjnyertes filmekkel és új magyar alkotásokkal várják ma a közönséget az Európai Art Mozi Napon. A kontinens 38 országának több száz mozijában, itthon pedig 29 art moziban lesznek ünnepi vetítések. A nemzetközi esemény célja, hogy felhívja a figyelmet az európai filmművészet sokszínűségére és a művészmozik mint kulturális és közösségi terek fontosságára. Nyolc budapesti és a 21 vidéki art mozi ezen a napon egyedi filmkínálattal várja a közönséget, lehetőséget nyújtva, hogy akár hetekkel vagy hónapokkal az országos premier előtt nézzenek meg új filmeket. Most látható először a kétszeres Arany Pálma-díjas Ken Loach utolsó filmje: A mi kocsmánk. A művész ezzel az angol-francia-belga koprodukcióban készült alkotással zárja fél évszázados pályafutását.

Időjárás:

Az időjárás ezen a hétvégén nem kedvez a szabadtéri programoknak. Ma is borús, felhős lesz az ég, sokfelé várható eső. Megerősödik a szél is. A hőmérséklet napközben 6 és 12 fok között alakul, estére azonban már mínusz 3 és plusz 5 fok közé hűl le a levegő. A jövő hét elején azonban ismét folytatódik a november közepéhez mérten enyhe idő.