A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.09.14.
A miniszterelnök tegnap kormányüléssel elkezdte az őszi politikai szezont.
Az LMP azt követeli, hogy a kormány a „gondoskodási válság” felszámolására fordítsa azt az összeget, amelyet az „akkumulátorgyarmatosítás” kiszolgálására szán.
Jobboldali törvényhozók éles kritikát fogalmaztak meg, miután Izrael állítólag jóváhagyta, hogy Jordánia fegyvereket adjon át a Palesztin Hatóságnak.
Több mint 5000 holttestet számoltak már össze a kelet-líbiai Derna városában, miután a várost katasztrofális áradások sújtották.
Belföldi hírek:
„Szeptemberi kormányülés. Munka van!” – írta közösségi oldalára feltöltött videójához a miniszterelnök. A miniszterelnök tegnap kormányüléssel elkezdte az őszi politikai szezont. Legutóbb augusztus 23-án volt kormányülés, amelynek akkor a témája a gazdaság fellendítése volt.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszolt. A Heti TV elsőként arra volt kíváncsi, kíván-e a kormány változtatni a gyermekvédelmi törvényen. A miniszter válaszában elmondta, a kormány megvárja a Fidesz-frakció javaslatait, aminek az ismeretében dönt arról, elfogadja-e azokat, vagy esetleg más módosításokat is beerjeszt. A következő kérdésre a marokkói földrengés kapcsán a kormányszóvivő válaszolt, aki ismertette, nem érkezett hivatalos megkeresés az észak-afrikai országból, amennyiben ez megtörténik, úgy a kormány természetesen dönt a segítségnyújtásról. A Heti TV szerette volna megtudni, mennyire tekinti magát előrelátónak a kormány, hogy a kínai selyemút programban egyedüliként van jelen az uniós tagállamok közül. Gulyás Gergely válaszában kijelentette, a kormány mindig is azt tartotta fontosnak, hogy a lehetőségek szerint minden nagyhatalommal jó kapcsolatokat ápoljon. A vezető uniós tagállamok véleménye Kínával kapcsolatban változóban van, egyedüliként Magyarország volt az, amelyik azt hangoztatta, nem támogatják az elszigetelés politikáját, ezért Kína továbbra is fontos partnere hazánknak. Végezetül a Heti TV másik kérdésére a miniszter úgy felelt, a kormány álláspontja egyértelmű, saját maga akarja meghatározni Magyarország külgazdasági kapcsolatait is, ezért ellenáll mindenfajta brüsszeli nyomásnak. Ennek értelmében a magyar kormány érdeklődéssel figyeli a BRICS országokban történteket, és amennyiben az ország érdekei úgy kívánják, szorosabbra fűzi kapcsolatait ezzel a szövetséggel is.
Az átgondolatlanul és balesetveszélyesen” kialakított budapesti kerékpársávok miatt fokozódott a káosz Budapesten – közölte videó-bejegyzésben a közöségi oldalán a Fidesz fővárosi frakcióvezetője. Hangsúlyozta, hogy a közlekedésszervezés egy szakma, egy kétmilliós várost irányítani pedig összetett, bonyolult feladat. „Karácsony Gergely ebben jól láthatóan megbukott” – jelentette ki Wintermantel Zsolt. Hozzátette: az átgondolatlanul és balesetveszélyesen kialakított kerékpársávok akadályozzák a város normális működését. A nagyobbik kormányzópárt fővárosi frakcióvezetője gyakorlati példákat mutat a videóban állításának illusztrálására. Amikor két forgalmi sávból egyet elvesznek a biciklisek számára, akkor onnantól kezdve sem a mentő nem tud házhoz érkezni, sem pedig a kukás autó nem tud a forgalom zavarása nélkül szemetet gyűjteni, mert az egyetlen megmaradt forgalmi sávban kell haladnia. Wintermantel Zsolt kitért arra is, hogy szerinte mindez hátrányosan kihat a légszennyezettségi adatokra is. Egy táblázatban hasonlította össze a 2022-es és a 2023-as tanévkezdési napon tapasztalt levegőben mért szennyezési értékeket. A számok azt mutatják, magyarázta, hogy jelentősen nőtt Budapest légszennyezettsége.
Ursula von der Leyen európai birodalom felé mutató terveit hallgatva sajnos Európa lakossága továbbra sem nyugodhat meg – írta a közösségi oldalán az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke. Varga Judit szerint bár halhattunk hangzatos közhelyeket, azonban egyetlen dologról nem esett szó, ami a békéhez vezető út. Európa kihívásaira a válasz továbbra sem a háború és a több Európa koncepciójának erőltetése, hanem a béke – magyarázta a politikus. Varga Judit rámutatott: csakis a béke tudja garantálni a nemzetállamok biztonságát és jólétét egy okosabb Európában. Szerinte ehhez az út pedig az azonnali tűzszünettel és a béketárgyalásokkal kezdődik.
Az LMP azt követeli, hogy a kormány a „gondoskodási válság” felszámolására fordítsa azt az összeget, amelyet az „akkumulátorgyarmatosítás” kiszolgálására szán. Süveg Anna, az ellenzéki párt szóvivője azt mondta, a jövő évi büdzsében beruházásösztönzési célelőirányzatként szereplő 132 milliárd forintot a szociális szektor béremelésére, a férőhelyek számának növelésére, valamint az otthonápolási díj minimálbér szintjére történő emelésére kell fordítani. Utóbbi nem lenne nagy megterhelés a költségvetésnek, mégis, mintegy tízezer család életét könnyítené meg – hangsúlyozta. A politikus elmondta, hogy a kabinet 2016 óta legalább 1300 milliárd forinttal támogatta az akkumulátoripart. Ebből a forrásból szerinte meg lehetett volna emelni a tanárok, a szociális dolgozók és az egészségügyiek bérét is.
Külföldi hírek:
Jobboldali törvényhozók éles kritikát fogalmaztak meg, miután Izrael állítólag jóváhagyta, hogy Jordánia fegyvereket adjon át a Palesztin Hatóságnak. Egy palesztin arab nyelvű újság számolt be a Palesztin Hatóság biztonsági mechanizmusának megerősítésére szánt 1500 fegyver és harci felszerelés átadásáról. Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter felszólította Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy biztosítsa, hogy a „katonai felszerelések terroristáknak történő átadásáról” szóló hírek hamisak, különben „ennek következményei lesznek” – idézte a politikust az Israel Hayom. Bezalel Smotrich pénzügyminiszter állítólag nayon dühös volt az ügy miatt. Hasonlóképpen az ellenzéki Ze’ev Elkin is felszólította a kormányt, amiért „teljesen jobboldalinak” mutatja magát, de nem képes megakadályozni „a tomboló palesztin terrorizmust”. Benjámin Netanjahu miniszterelnök egyébként cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Izrael fegyvereket adott át a Palesztin Hatóságnak. ,,Az álhíreknek nincs határa” – mondta egy videónyilatkozatban.
Az Izraeli Védelmi Erők, a Shin Bet és a határrendőrség közös akciójában 13 személyt tartóztattak le, akiket különböző terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények miatt kerestek Ciszjordánia-szerte. Az akciót az éjszaka folyamán hajtották végre, és a biztonsági erők között nem volt áldozat – olvasható az IDF közleményében. Tizenegy letartóztatásra több faluban, köztük Gilkamos, Bla’in, Araba, Qabatiya, Aram, valamint Hebron és Qalqilya városokban került sor. A terrorizmusellenes erőfeszítéseik részeként a fegyveres erők házkutatásokat tartottak fegyverek felkutatására – írta az Israel Hayom. A műveletek során a gyanúsítottak ellenállást tanúsítottak, köveket és Molotov-koktélt dobtak a katonákra, aminek következtében egy katonai járműben kisebb kár keletkezett. Gilkamos faluban a gyanúsítottak robbanóanyagot dobtak a hatóságokra. Négy robbanószerkezetet megtaláltak és biztonságosan megsemmisítettek. Hasonló incidens történt Qabatiyában is, ahol a gyanúsítottak robbanóanyagokat dobáltak, kisebb károkat okozva egy katonai járműben. Qalqilya városában a gyanúsítottak köveket dobáltak, és tűzijátékot dobtak a katonákra. Válaszul a biztonsági erők feloszlatták a demonstrációt.
Joe Biden elnök azon döntése, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel jövő szerdán New Yorkban az ENSZ Közgyűlésének margóján találkozik, és nem a Fehér Házban, az amerikai kormányon belüli heves belső viták eredménye, amelyek végén úgy döntöttek, hogy a Fehér Házban tartott találkozó politikailag árthat az amerikai elnöknek, és rossz üzenetet küldhet az izraeli kormánynak, hivatkozott a Walla hírportál több magas rangú amerikai tisztviselőre. Az a tény, hogy a találkozóra New Yorkban, és nem a Fehér Házban kerül sor, csalódás Netanjahu számára, aki egy olyan fotót remélt az amerikai elnökkel az Ovális Irodában, amely segíthet neki az izraeli közvéleménynél. Ugyanakkor a New York-i tervezett találkozó lesz az első alkalom, hogy Biden és Netanjahu négyszemközt találkozik, mióta utóbbi körülbelül kilenc hónapja visszatért a miniszterelnöki hivatalba. Az a tény, hogy ilyen hosszú ideig nem volt találkozó Netanjahu és Biden között, jól mutatja, milyen feszültség uralkodik az Egyesült Államokkal való kapcsolatokban a jobboldali kormány beiktatása óta.
Az illegális migráció erősödésével összefüggésben a szlovák-magyar határ ellenőrzésének ideiglenes újrabevezetésére szólította fel szerdán a szlovák kormányt a legnagyobb szlovák ellenzéki párt, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) – jelentette a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség. Robert Fico azt mondta: amennyiben az Ódor Lajos vezette, ügyvezető szlovák kormány nem tesz eleget az illegális migráció megfékezését célzó intézkedés bevezetésének, akkor a többi ellenzéki pártot megszólítva rendkívüli parlamenti ülést indítványoznak egy ilyen irányú parlamenti határozat elfogadásának céljával. Az elmúlt időszakban Robert Fico és más ellenzéki pártok többször is bírálták az ügyvezető szlovák kormányt azért, mert szerintük nem tesz érdemi lépéseket az illegális migráció megfékezésére, amely probléma az utóbbi hetekben egyre égetőbb az országban.
Egy orosz dróntámadás szerdán megrongálta a kikötői infrastruktúrát a dél-ukrajnai Izmajil körzetben, amely fontos gabonaexportáló csomópont – közölték ukrán tisztviselők. Az Odessza megye területen fekvő Izmajil elleni támadást több hullámban hajtották végre – közölte Oleh Kiper regionális kormányzó. „Sajnos, találatok érték a kikötőt és más polgári létesítményeket is, amelyek megrongálódtak” – jelentette be Oleh. Az ukrán hadsereg később hozta nyilvánosságra, hogy a négy és fél órás támadás során tűz ütött ki egy teherautó-parkolóban. A főügyészség szerint hat kamionsofőr és egy helyi lakos megsérült. Kiper két dunai kikötőre utalva, amelyeket gabona exportjára használnak, azt mondta, hogy a hat civil Reniben, egy pedig Izmajilban sérült meg.
Több mint 5000 holttestet számoltak már össze a kelet-líbiai Derna városában, és a halálos áldozatok száma várhatóan jelentősen meg fog emelkedni, sőt a mostanihoz képest megkétszereződhet – közölte a regionális közigazgatás egyik minisztere, miután a várost katasztrofális áradások sújtották. Hisám Skiuat, a vészhelyzeti bizottság tagja, a polgári repülésért felelős miniszter azt mondta, „a tenger folyamatosan holttestek tucatjait sodorja ki” a partra. A hatóságok korábban arról számoltak be, hogy több mint kétezren meghaltak, tízezer embert pedig eltűntként tartanak nyilván, miután a Líbiára lecsapó Daniel vihar okozta árvíz gátakat szakított át, épületeket sodort el, és elöntötte Derna kikötőváros területének csaknem negyedét. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) líbiai tagozata szerdán egy bejegyzésben közölte, hogy legalább 30 ezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására Dernában. A vihar által sújtott más területeken, köztük Bengáziban 6085-en váltak hajléktalanná.
A jelenlegi bizonytalan világban Európának ismét el kell nyernie az európaiak bizalmát, mégpedig azáltal, hogy „foglalkozunk törekvéseikkel és aggodalmaikkal” – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Az uniós javaslattevő és végrehajtó testület elnöke a jövő évi európai parlamenti választások előtti utolsó beszédét mondta el az Európai Unió helyzetéről. A több mint egyórás felszólalásban egyebek között kifejtette: az EU eddigi legambiciózusabb projektje az európai zöld megállapodás, amelynek célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Ez a törekvés már az európai gazdaság központi eleméve vált, és az uniós ipar készen áll arra, hogy „a zöld átmenetet lendületbe hozza” – fogalmazott.
Észak-Korea támogatja Oroszországot az imperializmus elleni küzdelemben – jelentette ki Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Vosztocsnij űrközpontban folytatott megbeszélései elején. “Tovább akarjuk fejleszteni a kapcsolatokat, mindig is támogattuk Putyin és az orosz kormány döntéseit. Remélem, mindig együtt leszünk az imperializmus elleni küzdelemben és a szuverén állam építésében” – hangoztatta Kim a találkozó nyilvános részén, kamerák előtt. Mint mondta, Oroszország „szent háborút indított, hogy megvédje állami szuverenitását és megvédje biztonságát a hegemonikus erők ellen”, amelyek szembeszálltak vele. Kifejezte meggyőződését, hogy a találkozó új szintre emeli a két ország együttműködését. A politikát, a gazdaságot és a kultúrát említette meg a tárgyalások témájaként. Putyin, aki emlékeztetett rá, hogy elsőként a Szovjetunió ismerte el a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, egyebek között arról beszélt, hogy a gazdasági és humanitárius együttműködés aspektusait fogja megvitatni vendégével. Az orosz elnök korábban – újságírói kérdésre válaszolva – azt mondta, hogy minden kérdést sorra vesznek, kapkodás nélkül.
Időjárás:
Ma egy hidegfront határozza meg időjárásunkat. Mindenütt esőkre kell számítani.
Este mindenütt megnyugszik az időjárás, csak kisebb szélre kell számítani.
A hőmérséklet jellemzően 26 – 30 fok köré emelkedik.
