A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.09.13.
Köszönjük a munkát a Törökországban sikeres mentést végrehajtó magyar orvosoknak és barlangi mentőknek. Magyarország büszke lehet! – jelentette ki Orbán Viktor.
97 éves korában Budapesten elhunyt Fahidi Éva magyar holokauszt-túlélő.
Joáv Gallant védelmi miniszter leleplezett egy dél-libanoni iráni repülőteret, mely 20 kilométerre van az izraeli határtól.
Oroszországba tett látogatást Kim Dzsong Un, aki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt.
Belföldi hírek:
Grósz Andor kezdeményezésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hivatalában fogadta a Mazsihisz-elnökét, aki hangsúlyozta: mivel magas rangú állami vezetők az elmúlt napokban a magyar zsidóság körében megütközést keltő nyilatkozatokat tettek, a Mazsihisz határozott állásfoglalást tart szükségesnek a magyar kormány részéről az ilyen jellegű megnyilatkozások esetében. Grósz Andor elmondta, a Mazsihisz helyesli, hogy a magyar kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus minden formája ellen. De magas rangú közéleti személyiségektől olyan megnyilatkozások hangzottak el az elmúlt napokban – tette hozzá az elnök –, amelyek joggal keltettek megütközést mind a magyar zsidó közösségben, mind abban a magyar társadalmi közegben, amely felelősnek tartja Horthy Miklóst a magyarországi holokauszt tragédiájában. Grósz Andor kifejezte azt a véleményét, hogy ezek a megnyilatkozások a meghirdetett zéró tolerancia elvébe nem férnek bele.
Köszönjük a munkát a Törökországban sikeres mentést végrehajtó magyar orvosoknak és barlangi mentőknek. Magyarország büszke lehet! – jelentette ki közösségi oldalán Orbán Viktor, miután magyar segítséggel kijutott a török barlang mélyéből egy bajba jutott amerikai barlangász, akit előtte egy magyar orvos is megoperált. Több napi megfeszített munka után sikerült felszínre hozni Mark Dickey-t, aki a dél-törökországi Morca-barlangban, több mint ezer méter mélyen lett rosszul, még szeptember elején. A mentőakció során emberfeletti munkát végzett a magyar csapat, a férfit néhány nappal ezelőtt egy magyar orvos operálta meg a mélyben.
Migráció, Covid, háború, gazdasági nehézségek, energia, stb. Ezekből a nehézségekből csak egy volt 2010 előtt, idézőjelben csak gazdasági, és tönkrement az ország – mondta Menczer Tamás a közösségi-oldalán közzétett videóüzenetében. A Pest vármegyei 2. számú választókerület egyéni országgyűlési képviselője hozzátette: az Orbán-kormány idején hiába van válság-válság hátán, nemhogy nem mentünk tönkre, hanem 13. havi nyugdíjat tudott adni a kormány, a fiataloknak adómentességet, családtámogatást és a többit. Mint kifejtette, ezért lepődik meg az Országházban minden alkalommal, amikor a baloldal képviselők próbálják megmondani hogyan kellene kormányozni. A politikus ezt követően egy kérdést intézett nézőközönségéhez: kinek adnánk át településeinket? – Ha jönnek, a pillanat tört része alatt lerombolnak bármit, amit felépítettünk együtt – zárta gondolatait az államtitkár, a baloldalra utalva.
Az ukrán-magyar határszakaszon 5653-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5993-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A beléptetettek közül a rendőrség 81 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
97 éves korában Budapesten meghalt Fahidi Éva magyar holokauszt-túlélő. Az 1925-ben Debrecenben született Fahidi 18 évesen túlélte az Auschwitzba való deportálást, valamint a buchenwaldi koncentrációs tábor allendorfi altáborában töltött fogságot és kényszermunkát. Sok évvel a felszabadulás után fáradhatatlanul próbálta átadni emlékeit a később születőknek. Fahidi több könyvet is írt tapasztalatairól, és rendszeresen vállalt nyilvános szerepléseket is. Többször figyelmeztetett a szélsőjobboldal erősödésének veszélyeire. 90 éves korában táncosként lépett fel az életét feldolgozó „Sóvirág – avagy a létezés eufóriája” című darabban. Németországtól 2012-ben megkapta a Szövetségi Érdemkereszt kitüntetést, 2020-ban pedig Weimar város díszpolgára lett. Erzsébetváros 2022-ben avatta díszpolgárává.
Külföldi hírek:
Az izraeli Legfelsőbb Bíróság kedden összeült, hogy megvitassák a Benjamin Netanjahu miniszterelnöki koalíciónak a kormányfői hatalmak visszaszorítására irányuló törekvése elleni érveket egy történelmi ülésen, amely máris fellángolta az országot hónapok óta sújtó válságot. A bíróság teljes 15 bíróból álló tanácsa először az izraeli történelemben összeült, hogy megvizsgálja az ellenzéki törvényhozók és felügyeleti csoportok fellebbezéseit egy alaptörvény bírósági módosítása ellen, amelyet Netanjahu nemzeti vallási koalíciója fogadott el júliusban. Ez volt az első alkalom az ország történetében, hogy Izrael alaptörvényének – de facto alkotmányának tekintett – egyes részeit alkotmányosságuk alapján mérlegelik, ami a Legfelsőbb Bíróság potenciális precedensét hozza létre, amely gyakorlatilag semmissé teszi Izrael nem hivatalos alkotmányának egyes részeit, és esetleg kivált egy alkotmányos válságot.
Joáv Gallant védelmi miniszter leleplezett egy dél-libanoni iráni repülőteret, mely 20 kilométerre van az izraeli határtól. A fotókon jól látható az iráni zászló a kifutópályák felett lobogva, ahonnan az ajatollah rezsim Izrael polgárai ellen tervez akciót. Más szóval: a föld – libanoni, a kontroll – iráni, a célpont – Izrael” – mondta Gallant a herzlijai Reichman Egyetemen zajó Terrorelhárító Politikai Intézet éves konferenciáján. ,,Irán jelenleg a legjelentősebb fenyegetés Izrael Államra, a regionális stabilitásra és a világrendre nézve. A közel-keleti változások égisze alatt Irán földrajzi és ideológiai hatalomátvételi folyamatot hajt végre a térség országaiban, elősegíti a világméretű terrortámadásokat, igyekszik szétzilálni a meglévő országokat. Irán célja, hogy háborút gerjesszen Izrael ellen, annak minden határán, és ezzel egyidejűleg folytassa a nukleáris fegyverek fejlesztését”. „Ha konfliktusig jutunk, nem fogunk habozni bevetni az Izraeli Védelmi Erők halálos erejét – a Hezbollah és Libanon súlyos és fájdalmas árat fog fizetni – jelentette ki Gallant.
Palesztin fegyveresek tüzet nyitottak és robbanószerkezetet dobtak egy arra haladó járműből a Ciszjordánia északi részén lévő Jalameh ellenőrzőpontnál – közölték az Izraeli Védelmi Erők. Az ellenőrzőpontot lezárták a forgalom elől, és nem történt sérülés. Egy másik támadásban egy palesztin fegyveres nyitott tüzet Sal’it település közelében, a ciszjordániai Tulkarem várostól délre – közölte az IDF. A hadsereg szerint a katonák viszonozták a tüzet a fegyveres gyanúsítottra, és később egy elhagyott fegyvert találtak a környéken, amelyet feltehetően a támadásban használtak. Külön 16 körözött palesztint vettek őrizetbe az éjszakai razziák során Ciszjordániában, egyes területeken összecsapások voltak – közölte az IDF.
Az Egyesült Államok véglegesítette az Iránnal megkötött fogolycsere-alkut, amelynek alapján öt bebörtönzött amerikai távozhat Iránból, cserében öt iráni állampolgár elengedéséért az Egyesült Államokból, valamint az iráni állam hozzájuthat szankciók miatt befagyasztott hatmilliárd dollárjához. A jelentések szerint az alkut már a múlt hét végén lezárták, de arról az amerikai külügyminisztérium csak hétfőn értesítette a Kongresszust, az ország törvényhozását. A fogolycsere-megállapodást az véglegesítette, hogy Anthony Blinken külügyminiszter felmentést adott a szankciók alól a hatmilliárd dollárra vonatkozóan, így az a dél-koreai bankból, ahol őrizték, átutalható abba a katari pénzintézetbe, ahonnan ahhoz Irán hozzáférhet majd. A megállapodás értelmében az iráni állam a hatmilliárd dollárt humanitárius árucikkek beszerzésére fordíthatja. Az amerikai-iráni fogolycsere-megállapodás előkészületeiről augusztus elején közölt néhány részletet a washingtoni kormány, amikor az is kiderült, hogy az abban érintett négy amerikai állampolgárt a börtönből házi őrizetbe helyezték, az ötödik már korábban is házi őrizetben volt.
Karin Kneissl volt osztrák külügyminiszter Szentpétervárra költözik, hogy az általa vezetett Gorki központban dolgozzon – jelentette az orosz TASZSZ állami hírügynökség. A geopolitikára szakosodott intézmény a Szentpétervári Egyetemen működik és Oroszország kulcsfontosságú kérdéseivel foglalkozik. „Társalapítója vagyok a Gorki központnak és én is irányítom” − mondta az egykori politikus. Döntését azzal indokolta, sok a munka a helyszínen, melyeket helyből könnyebben tud felügyelni. Karin Kneissl politikai pályafutása részeként 2017 és 2019 között az osztrák külügyminisztériumot vezette az Osztrák Szabadságpárt tisztviselőjeként. 2020-ban a Rosznyefty igazgatótanácsának tagja lett, és ezt a jövedelmező pozíciót 2022 májusáig töltötte be, amikor az ukrajnai háború kezdete után három hónappal lemondott. Lemondására azt követően került sor, hogy az Európai Parlament szankcionálni akarta, amiért közel áll Moszkvához.
„Hiba volt” – fogalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnök az 1956-ban Magyarországra és 1968-ban Csehszlovákiába küldött, a tüntetéseket leverő tankokról, amikor a politikust a Szovjetunió gyarmatosító politikájáról kérdezték. „Külpolitikailag nem helyes olyasmit tenni, ami sérti más népek érdekeit” – mondta Putyin utalva azon orosz álláspontra, miszerint a Nyugat beleszól országa ügyeibe, és nem veszi figyelembe biztonsági aggályait a NATO keleti terjeszkedésével kapcsolatban. Putyin szerint az Egyesült Államok ugyanazokat a hibákat követi el, mint a Szovjetunió, szerinte Washingtonnak „nincsenek barátai, csak érdekei”. Azonban egyesek szerint az orosz elnök éppen azzal sérti egy másik ország érdekeit, hogy tavaly februárban háborút indított Ukrajna ellen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden megvétózta azt az Ukrajnában közfelháborodást kiváltó törvényjavaslatot, amely azt célozta, hogy egy ideig még ne legyenek nyilvánosak a tisztségviselők kötelező vagyonnyilatkozatai. A parlament a múlt héten szavazott arról, hogy visszaállítsák a tavaly februárban indított orosz háború kezdetét követően biztonsági okokból felfüggesztett vagyonnyilatkozati szabályt, de azzal a kitétellel, hogy egy évig még nem hozzák nyilvánosságra a nyilatkozatokat. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a nyilatkozatokat most azonnal – és nem egy év múlva – teljes egészében nyilvánosságra kell hozni. Egyúttal sürgette, hogy a törvényjavaslatot ezzel a módosítással egészítsék ki, mielőtt újból szavaznak róla. Zelenszkij vétóját ukrán korrupcióellenes aktivisták és képviselők is üdvözölték. A parlament szeptember 20-a körül dönthet a törvényről. A nyilvános petíciót, amely a törvény megvétózására kérte az elnököt, rövid idő alatt tízezrek írták alá, jóval többen csatlakoztak hozzá az elnöki megfontoláshoz szükséges 25 ezer aláírónál. Az ukrán korrupcióellenes adatközpont – egy nem kormányzati szervezet – szintén győzelemként értékelte a vétót.
Oroszországba tett látogatást Kim Dzsong Un – számolt be a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség. Az észak-koreai vezető vonattal érkezett Oroszország távol-keleti részére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozzon. A felek egyelőre nem hozták nyilvánosságra, melyik városban kerül sor a találkozóra, korábbi feltételezések szerint Vlagyivosztok lehet a célpont. A Kim Dzsong Unt szállító vonatot az oroszországi Usszurijszk városnál látták, amely körülbelül 98 kilométerre fekszik Vlagyivosztoktól északra, így már az is felmerült, mégsem ebben a városban találkozott a két vezető. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ismertette, a két vezető között négyszemközti tárgyalásokra is sor került. A keddi program munkavacsorával zárult – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Jun Szok Jol dél-koreai elnök közölte, a múlt héten Li Csiang kínai kormányfővel találkozva felszólította Kínát, hogy „játsszon felelősségteljes szerepet” Észak-Korea nukleáris és rakétafenyegetéseinek megfékezésében. Az államfő erről a szöuli kormány ülésén beszélt, amelyet a tévében közvetítettek. Hangoztatta, hogy Észak-Korea nem jelenthet „akadályt” a Pekinggel fenntartott kétoldalú kapcsolatokban, miközben „létében fenyegeti Dél-Koreát”. Kifejtette, hogy „a dél-koreai-amerikai-japán kapcsolatok az észak-koreai nukleáris kérdés komolyabbá válásával szükségszerűen szilárdabbá válnak”, és arra kérte Kínát, hogy kétoldalú kapcsolataik fejlesztésében, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként „játsszon felelősségteljes szerepet”. Szólt arról is, hogy ő és a kínai kormányfő támogatásáról biztosította a Japán részvételével idénre tervezett háromoldalú csúcstalálkozót.
Kevin McCarthy az Amerikai Egyesült Államok képviselőházának házelnöke arra utasította a képviselőházi bizottságot, hogy indítsanak hivatalos vádemelési vizsgálatot Joe Biden elnök ellen. Az elmúlt hónapokban a képviselőház republikánusai komoly és hiteles vádakat tártak fel Joe Biden elnök magatartásával kapcsolatban – ez a korrupciós kultúra – tette hozzá.
Akár kétezren is vízbe fulladhattak és több ezren eltűntek, miután egy hatalmas vihar katasztrofális árvizet okozott a kelet-líbiai Derna városában – számolt be egy brit lap. Az árvizet egy hétvégi mediterrán viharral érkező özönvízszerű esőzés okozta, amely megduzzasztott egy egyébként is gyorsan hömpölygő folyót, amely átszakította az elöregedett gátat, ezzel elöntve a várost. A lakók az éjszaka közepén egy robajjal értesültek a gát átszakadásáról. „Napfelkelte után kimentünk Derna utcáira, de az utcák nem voltak ott” – fogalmazott egy helyi lakos. Helyi vezetők „katasztrofálisnak” nevezték a helyzetet, Derna városát pedig volt, aki „szellemvárosnak” titulálta.
Időjárás:
Ma is marad a nyugodt, változatlanul meleg időjárás.
Este kisebb felhősödés kezdődik, majd zivatarok alakulnak ki.
A hőmérséklet jellemzően 29 – 34 körül alakul.
