A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.02.23.
Orbán Viktor közösségi-oldalán számolt be a kormány szerdai üléséről.
Határozottan fel kell lépni azért, hogy az európai uniós szankciók semmilyen módon ne érintsék az orosz atomenergetikai szektort – jelentette ki Szijjártó Péter.
Az izraeli igazságszolgáltatási reform, magas rangú katonatisztek vagy politikai tisztviselők büntetőeljárás alá vonását eredményezheti az európai bíróságokon, a katonai ügyészség vezető tisztségviselői szerint.
Vlagyimir Putyin orosz elnök visszavont egy 2012-es rendeletet, amely elismerte Moldova szuverenitását a „Dnyeszteren túli terület” jövőjének rendezésében.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor közösségi-oldalán osztotta meg a tegnapi kormányülésről készült videót „Legyaluljuk az inflációt” aláírással. A kormányfő szerint Brüsszel jobban tenné, ha az infláció ellen indítana háborút, de onnan csak újabb szankciók jönnek. „Nekünk kell visszaszorítani a szankciós inflációt” – jelentette ki Orbán Viktor. Varga Judit bejegyzése alapján a fő témák ezúttal is az ukrajnai háború, valamint az infláció voltak. A miniszterelnök posztjából kiderült, hogy a cél elérése érdekében a kormányülésen Varga Mihály pénzügyminiszter is kiemelten részt vett.
Megerősítette a lengyel–magyar barátság fontosságát Novák Katalin köztársasági elnök és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, akik szerdán a varsói Lazienki-palotában találkoztak a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő, bukaresti kilencek csoport (B9) csúcstalálkozója előtt. A találkozón Mateusz Morawiecki elmondta, hogy Európának a háború mellett gazdasági kihívásokkal is szembe kell néznie. Hozzátette, hogy a magyar köztársasági elnökkel az orosz–ukrán háborúról, a gazdasági kihívásokról, az energiaválságról és az inflációról is beszéltek. Novák Katalin a B9 csúcstalálkozóján szólal fel, amelyen Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is részt vesz.
Határozottan fel kell lépni azért, hogy az európai uniós szankciók semmilyen módon ne érintsék az orosz atomenergetikai szektort, ez ugyanis Magyarország alapvető nemzeti érdekeit sértené, ráadásul a globális nukleáris biztonságot is fenyegetné – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) vezető Rafael Grossival közösen tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Brüsszelben most is zajlanak az utolsó egyeztetések a tizedik szankciós csomagról, és ennek során nagyon határozottan fel kellett lépni az Oroszországgal folytatott nukleáris együttműködés mindennemű korlátozása ellen. Hozzátette, a Roszatomra kivetett szankciók a globális nukleáris biztonságot is fenyegetnék, tekintettel arra, hogy a Roszatom a világ nukleáris iparának egyik legjelentősebb szereplője. Rámutatott, hogy effajta korlátozások nélkül is van kormány Európában, amely gátolja a magyar energiabiztonsági törekvéseket. „A német kormány két zöld minisztere mindenfajta jogi vagy racionalitásbeli alap nélkül gátolja, hogy német vállalat szállítsa az irányítástechnikát az új paksi blokkokhoz” – fogalmazott.
Elvi állásfoglalásban utasította el a Fővárosi Közgyűlés szerdán, hogy a lakosság egyetértése nélkül Budapesten a jövőben akkumulátorgyár épülhessen. A testület Szaniszló Sándor (DK), Horváth Csaba (MSZP), Soproni Tamás (Momentum) és V. Naszályi Márta (Párbeszéd) frakcióvezető közös javaslatára úgy döntött: „nem ért egyet azzal, hogy Budapest közigazgatási területén az érintett lakosságnak – társadalmi részvételiségi folyamat lefolytatását követően kifejezett – egyetértése nélkül akkumulátort vagy annak alkatrészét gyártó vagy összeszerelő üzem vagy telep létesüljön”. Az előterjesztést 17 igennel fogadta el a közgyűlés, a Fidesz-KDNP képviselői és a függetlenek nem szavaztak.
Külföldi hírek:
A katonai ügyészség vezető tisztségviselői az elmúlt hetekben arra figyelmeztettek, hogy az igazságszolgáltatási reform, amelynek egy része hétfő este átment első olvasatban, magas rangú katonatisztek vagy magas rangú politikai tisztviselők büntetőeljárás alá vonását eredményezheti az európai bíróságokon, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató riportja. Az Alkotmány, Jogi és Igazságügyi Bizottság keddi zárt ülésén a Moszad jogi tanácsadói, a Sabak belbiztonsági szolgálat, az Izraeli Védelmi Erők katonai főügyésze és az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi joggal foglalkozó magas rangú tisztviselői is csatlakoztak a figyelmeztetők listájához. A hágai büntetőbíróság elve szerint, büntetőeljárást csak abban az esetben folytatnak le, ha a szóban forgó állam nem képes önállóan kivizsgálni azt. Az ilyen jellegű vizsgálatok elhárításának szükséges feltétele, hogy az országban független és professzionális jogrendszer működjön, amely kényes biztonsági kérdésekben is képes bírálni a kormányt. Ezen elv szerint, amint a Legfelsőbb Bíróság függetlensége sérül, és szakmai hírneve megroppan a világban, a hágai bíróság pereket indíthat majd azon tisztek és katonák ellen, akik részt vettek abban, amit a világban „háborús bűnöknek” neveznek.
Járiv Levin igazságügyi miniszter elhintette Gali Baharav-Miara főügyész menesztésének lehetőségét, később pedig kifejtette, hogy a jelenlegi politikai légkörben nem lenne értelme ilyen lépést tenni, mivel a Legfelsőbb Bíróság valószínűleg nem hagyná. A miniszter megjegyzéseire reagálva Baharav-Miara hivatala egysoros nyilatkozatot adott ki: „Az elbocsátással való fenyegetés nem fogja visszatartani a főügyészt feladatai ellátásától.” Levin megjegyzései szerint, nem lehet mindent egyszerre. „Nem minden változtatás hajtható végre azonnal” – tette hozzá Levin. „A lépéseink egyébként is összetettek és jelentősek, és nem keverhetők személyes ügyekkel. Továbbá úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben, ha ilyen lépést tettünk volna, a Legfelsőbb Bíróság úgyis beavatkozott volna. Ezen okok miatt mindent a kellő időben kell megtenni, ezért remélem, hogy talán megérti, hogy nem az a munkája, hogy akadályozza a minisztert, és a háta mögött cselekedjen” – mondta az igazságügyi miniszter.
Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) tisztviselői megérkeztek Teheránba, hogy megoldást találjanak a nukleáris félreértésekre – idézte az iráni félhivatalos Tasnim hírügynökség szerdán az iráni atomenergia-hivatal vezetőjét. Mohammad Eszlami kijelentette, a NAÜ tisztviselői az iráni fővárosban, Teheránban tartózkodnak, és megkezdték a tárgyalásokat, látogatásokat és ellenőrzéseket. Hozzátette, hogy útjuk célja feloldani az „egyik ellenőr okozta félreértéseket”. A múlt héten az ENSZ nukleáris megfigyelőszervezete közölte, tárgyalásokat folytat Iránnal a közelmúltban végzett ellenőrzések eredményeiről, azt követően, hogy egy hírportál arról számolt be, az ügynökség 84 százalékos tisztaságú dúsított uránt észlelt, ami közel áll a fegyvergyártáshoz szükséges minőséghez. Az iráni atomenergia-ügyi szervezet szóvivője cáfolta a jelentést, és kijelentette, hogy Teherán urándúsítása nem haladja meg a 60 százalékos tisztaságot.
Oroszország összetűzésbe került az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának kivizsgálása kapcsán – közölte az AP hírügynökség. Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja az ENSZ Biztonsági Tanácsában közölte, hogy Moszkva nem bízik a Dánia, Svédország és Németország által folytatott vizsgálatok hitelességében, de reméli, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár független nemzetközi vizsgálatot rendel el a robbantások kivizsgálására. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország illetékes hatóságai közölték, hogy a gázvezetékeket ért robbantások körülményeit vizsgáló nyomozás még tart. Szerintük Oroszország csak azért követeli az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának kivizsgálását, hogy eltereljék a figyelmet Ukrajna megtámadásának egyéves évfordulójáról és a következő három nap magas szintű ENSZ-tevékenységeiről, beleértve egy közgyűlési határozat elfogadását is, amely elítéli Moszkva múltban tett lépéseit.
Vlagyimir Putyin orosz elnök visszavont egy 2012-es rendeletet, amely elismerte Moldova szuverenitását a „Dnyeszteren túli terület” jövőjének rendezésében. A 11 éve kiadott dekrétum Moszkva külpolitikáját körvonalazta, és arra kötelezte az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal akkor még szorosabb kapcsolatokat ápoló Oroszországot, hogy az érintett régió különleges státuszának meghatározásakor „a Moldovai Köztársaság szuverenitásának, területi integritásának és semleges státuszának tiszteletben tartása alapján” találja meg a kérdés megoldásának módját. A Kreml honlapján közzétett – Putyin által kedden bejelentett lépésekhez sorolható – hatálytalanító rendelkezés szerint a döntést „Oroszország nemzeti érdekeinek biztosítása érdekében, a nemzetközi kapcsolatokban végbemenő mélyreható változásokkal összefüggésben hozták meg”. Alexandru Flenchea, a Dnyeszter menti övezet ellenőrző bizottságának moldovai elnöke szerint a visszavonás csupán az érintett régióra vonatkozik és nem jelenti azt, hogy Putyin Moldova szuverenitásának a kérdését is érvénytelenítené.
Egyhangúlag megszavazta Oroszország részességének felfüggesztését a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START megállapodásban szerdán az orosz parlament alsóháza. Az erről rendelkező törvénytervezetet Vlagyimir Putyin orosz elnök terjesztette a ház elé, aki, ahogy erről mi is beszámoltunk, kedden jelentette be a részvétel felfüggesztésének szándékát. Az orosz részesség helyreállításáról az államfő dönthet majd. Putyin közölte, hogy Moszkva nem lép ki a megállapodásból, de a tárgyalásokhoz való visszatérés előtt értelmeznie kell, hogy a fegyverzetkorlátozás miként veszi majd figyelembe az Egyesült Államoké mellett az ugyancsak NATO-tag Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris arzenálját.
Időjárás:
Ma még mindenütt enyhe, nyugodt időre számírthatunk. Este helyenként kialakulhat hosszabb-rövidebb időre zápor, de később mindenütt felszakadozik a felhőzet. A hőmérséklet jellemzően 10 – 15 fok köré emelkedik.
