Bemutattak egy törvénytervezetet Izraelben, amely megakadályozná, hogy a főügyész alkalmatlannak nyilváníthassa a miniszterelnököt

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.02.20.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta.

Az LMP kritikával illette a miniszterelnök vármegye- és országbérlet bevezetéséről tett bejelentését, melyet korábban a párt javasolt.

Bemutattak egy törvénytervezetet Izraelben, amely megakadályozná, hogy a főügyész alkalmatlannak nyilváníthassa a miniszterelnököt.

A kollektív Nyugat részéről nincs meg a készség vagy a nyitottság a békekezdeményezésekre – jelentette ki Dmitrij Peszkov.

Belföldi hírek:

Orbán Viktor miniszterelnök szerint 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta, a migráció mellett az infláció és a háború miatt. A Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében először a törökországi földrengés utáni magyar mentés hőseit köszöntötte, hangsúlyozva, hogy bajban kiderül, kire lehet számítani, és büszke arra, hogy a magyarokra lehet számítani. A kormányfő szerint az európai változások hatása, amelyek szellemi, politikai, gazdasági és katonai kihívásokat jelentenek, meghatározó lehet a magyar életkedv szempontjából. Kiemelte, 2010 után a kormány sikeresen vette az akadályokat, mint például az elavult szocialista rendszer hagyatékát, a gazdasági nehézségeket, és visszaállította az emberek hitét a jövőben. A miniszterelnök hangsúlyozta, egymillió ember állt munkába, Magyarország gazdasága háromszorosára nőtt, és a minimálbér is nagyobb, mint a szocialisták alatt az átlagbér volt. Orbán Viktor szerint újjászervezték a magyar államot és gazdaságot, mindenki esélyt kapott. A kormányfő régebben abban reménykedett, hogy Magyarország a koronavírus-járvány után egy csinos, biztonságos, zöld ország lesz, amely túléli a klímaváltozást is. Sajnálatosnak tartja, hogy a világ inkább a háború felé halad és a politika és gazdaság is gyökeresen megváltozott. Az elmúlt 3 év rendkívüli nyomás alatt telt, de a kitűzött célokról nem kell lemondani, csak az eszközökön kell változtatni – közölte a miniszterelnök.

Az LMP kritikával illette a miniszterelnök vármegye- és országbérlet bevezetéséről tett bejelentését, amelyet „kiüresített javaslatnak” neveztek. Bakos Bernadett, a párt országgyűlési képviselője azt mondta, az LMP támogatja a kezdeményezést, de a városi közlekedési bérletek hiányát a konstrukcióból kifogásolják. Az ellenzéki politikus szerint hiányzott a miniszterelnöki évértékelő beszédből az is, hogy nyújt-e a kormány állami támogatást a Volánnak és a MÁV-nak, hogy ez a bérletkonstrukció hosszú távon fenntartható legyen. Bakos Bernadett felidézte, hogy a „klímabérlet” bevezetését már korábban ők is javasolták, de úgy vélik, hogy a kormány eredeti javaslatukat megcsonkítva, kiüresítve nyújtja azt be. Az ellenzéki párt szerint a miniszterelnök évértékelő beszéde „közvetett beismerés volt”, mivel kimaradt belőle számos fontos téma.

Eli Hazan, a Likud külügyi igazgatója nemrég Budapesten járt, és közösségi média-oldalán számolt be tapasztalatairól. Hazan felidézte Orbán Viktorral való találkozóját, ahol megköszönte neki, hogy támogatja Izrael Államot és a zsidókat. Azonban, amint a közösségi-oldalon megosztotta az Orbánnal készült képét, több száz baloldali komment érkezett, amelyek azt firtatták, hogy miért találkozik egy „antiszemita-náci vezetővel”. Hazan szerint a kommentek mérgezőek és rosszindulatúak voltak, és rávilágítottak a baloldali kommentelők tudatlanságára. A Likud politikusa úgy véli, hogy az Orbánról alkotott kép közel sem fedi a valóságot, és hogy a baloldal és a média Izraelben téved és félrevezeti az embereket.

Magyarországra látogatott Vang Ji államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottságának igazgatója. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten fogadta Vang Ji államtanácsost, a Kínai Kommunista Párt Központi Külügyi Bizottságának igazgatóját. A felek előbb négyszemközt, majd plenáris ülésen, végül munkaebéd keretében egyeztetnek egymással. A napirenden Kína és Közép-Európa országai közötti együttműködés, valamint a két ország stratégiai partnersége szerepel.

Külföldi hírek:

Az Izraelben kormányon lévő koalíció elnöke bemutatott egy törvénytervezetet, amely a főügyésznek megakadályozná, hogy alkalmatlannak nyilváníthassa a miniszterelnököt, Benjámin Netanjahut. Ofir Katz, a Likud képviselőjének javaslata alapján csak testi vagy szellemi károsodás miatt lehet a miniszterelnököt cselekvőképtelenné nyilvánítani, összeférhetetlenség miatt pedig nem. A javaslat az alaptörvényt módosítaná, és kizárólag a miniszterelnök vagy a kabinet nyilváníthatná alkalmatlannak az ország vezetőjét, hacsak a Kneszet elnöke nem bocsátja ezt szavazásra a Parlamentben, és ebben az esetben is a képviselők 75 százalékának kellene támogatnia a döntést. Katz szerint a törvénytervezet „megakadályozza a meglévő jogszabályokkal való visszaélést a választói akarat meghiúsítása érdekében, és célja a bizonyosság és a stabilitás növelése”.

Izraeli politikusok és Tom Nides amerikai nagykövet között vita robbant ki a Likud párt igazságszolgáltatási reformja miatt. Tom Nides, az amerikai nagykövet arra kérte Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy állítsa le a reformot. Amichai Sikli, az izraeli Likud diaszpóraügyi minisztere azonban erősen elutasította Nides kérését és azt kérte tőle, hogy ne avatkozzon bele Izrael belpolitikájába. Sikli kijelentései azután hangzottak el, hogy Nides egy podcastban kijelentette, hogy a Biden-kormány változást szeretne Izrael igazságszolgáltatási rendszerének vitatott átalakítása kapcsán.

Az amerikai külügyminiszter a béke helyreállítására szólította fel Izrael kormányfőjét és a palesztin elnököt, kiállva a kétállami megoldás mellett. Antony Blinken külön telefonbeszélgetést folytatott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és Mahmúd Abbász palesztin elnökkel. A feleket óva intette attól, hogy olyan lépéseket tegyenek, amelyek veszélybe sodornák a kétállami megoldást. Hangsúlyozta, az Egyesült Államok minden egyoldalú, a térség stabilitását veszélyeztető lépést elítél. Blinken a Netanjahuval folytatott beszélgetésén kiemelte az Irán jelentette régiós fenyegetést, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Izrael védelme mellett.

Rakétatámadás érte Damaszkuszt, melynek következtében öt halálos áldozatról számolt be a szíriai hadsereg, és Izraelt tette felelőssé a támadásért. A hadsereg közölte, hogy a Golán-fennsíkról indított rakéták közül egy a főváros Kafr Szúszá nevű lakónegyedére esett, többeket megsebesítve, akik közül többen súlyos állapotban vannak. A SANA szíriai állami hírügynökség által kiadott közlemény szerint a szíriai légvédelem több rakétát még a levegőben megsemmisített. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja 15 halálos áldozatról számolt be, és hozzátették, hogy a rakéták vélhetően libanoni és iráni milíciák hadállásait célozták.

Oroszország démonizálásával és az ukrajnai feszültség szításával vádolta Washingtont Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete vasárnap, leszögezve, az ukrajnai válsággal kapcsolatban Moszkva ellen megfogalmazott vádak is csupán ezt szolgálják. Telegram-üzenetében a diplomata az orosz csapatok által elkövetett háborús bűnökről szóló amerikai állításokról azt mondta, azok csupán Oroszország „soha nem látott mértékű démonizálásának részei”, valamint azt vetette Washington szemére, hogy „hibrid háborút” folytat Oroszország ellen.

A kollektív Nyugat részéről nincs meg a készség vagy a nyitottság a békekezdeményezésekre – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő egy orosz televízióban. A szóvivő ezt Aljakszandr Lukasenka belorusz elnöknek azzal a kezdeményezésével kapcsolatban mondta, hogy Minszkben rendezzenek egy orosz–amerikai csúcstalálkozót az ő részvételével. „Aligha remélhetünk viszonosságot és választ egy ilyen kezdeményezésre bárki részéről is a kollektív Nyugatról. Washingtonból pedig hallottuk a nyilatkozatokat, hogy Joe Biden amerikai elnöknek nem lesz más állomása, mint Lengyelország. Tehát egyelőre nincs készség vagy nyitottság a kollektív Nyugat részéről a békekezdeményezésekre” – mondta. Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, a parlament két házához intézendő üzenetében részletes értékelést ad majd a nemzetközi helyzetről és az Ukrajnai elleni „különleges hadműveletről”.

A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia (MSC) szünetében tárgyalt egymással szombaton Antony Blinken amerikai és Vang Ji kínai külügyminiszter – közölte egy magas rangú amerikai külügyi vezető. Ez volt az első magas szintű érintkezés a két ország között azóta, hogy az Egyesült Államok két hete lelőtt egy állítólagos kínai felderítő léggömböt. A tárgyalás részletei nem kerültek nyilvánosságra. Blinken februárban az incidens miatt lemondta tervezett pekingi látogatását. A találkozó előtt szombaton Vang ismételten bírálta az Egyesült Államokat, amiért lelőtte a léggömböt, amely Washington szerint hírszerző léggömb, míg Kína szerint a karolinai part közelében lelőtt légi jármű egy pályájáról letért meteorológiai megfigyelő léggömb volt.

Phenjan vasárnap megerősítette az újabb észak-koreai rakétakilövésről szóló dél-koreai és japán híradást, a KCNA észak-koreai állami hírügynökség azt közölte, előző nap egy Hvaszong-15 típusú interkontinentális ballisztikus rakétát bocsátottak fel. A tájékoztatás szerint a rakéta mintegy 5770 kilométeres magasságban összesen 990 kilométert tett meg. „A művelet újabb bizonyítéka a kommunista ország hatékony védelmi erejének, mellyel gyorsan és hatékonyan indíthatnak ellentámadást” – fogalmazott a KCNA.

Időjárás:

Ma kicsit hűvösebb időjárásra, erős széllökésekkel kísért szélre kell számítanunk.
Este is marad a szél, de csillagfényes égbolt várható.
A hőmérséklet jellemzően 9 – 14 fok köré emelkedhet.