A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.01.09
A háborút csak elkerülni lehet, mert nem tudható, mi lesz a végkimenetele, mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára.
Az LMP inflációkövető béremelést adna minden közszolgálati dolgozónak – mondta Kanász-Nagy Máté, a párt országgyűlési frakcióvezető-helyettese.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnap elutasította a koalíciója által javasolt ellentmondásos igazságügyi reformot ért kritikákat.
Több ukrán települést is lőttek az orosz erők a Moszkva által egyoldalúan meghirdetett fegyvernyugvás ideje alatt.
Belföldi hírek:
A háborút csak elkerülni lehet, mert nem tudható, mi lesz a végkimenetele, és olyan következményekkel járhat, melyekre a háború elején még senki sem gondolt – mondta a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára. Rétvári Bence a Dunakanyarból német származásuk miatt málenkij robotra elhurcolt áldozatokról tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy Sztálin már 1943 novemberében jelezte Teheránban a többi szövetséges államnak, hogy a szovjetek által felszabadítottnak nevezett területről több millió németet fognak elhurcolni. Hozzátette, a későbbi parancs szerint minden 17 és 45 év közötti férfit és minden 18 és 30 év közötti nőt, aki németes nevű, el kellett vinni a Szovjetunióba, hogy munkájukkal segítsék a háború utáni újjáépítést. Sztálin terveiben kezdetben összesen 4 millió német elhurcolása szerepelt, de ahogy haladt a front és egyre erőteljesebb ellenállásba ütköztek a szovjetek, ez a szám egyre nőtt – fűzte hozzá az államtitkár. Rétvári Bence felidézte, hogy 76 évvel korábban csak néhány órát kapott a Dunakanyar településein élő többszáz család arra, hogy összecsomagolják az életüket. Ezeknek az embereknek semmiféle bűnük nem volt, még csak nem is harcoltak a Szovjetunió ellen, elhurcolásuk oka az volt, hogy minden településnek teljesíteni kellett a kirótt számokat. Nem tudták ezek az emberek, hová mennek és mennyi időre – tette hozzá Rétvári Bence.
Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó Pozsonyban részt vett az önálló Szlovákia megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett szombati gálaesten – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Eduard Heger szlovák kormányfő mindhárom V4-es miniszterelnök-kollégáját, valamint házastársukat meghívta az eseményre, amelyet a Szlovák Nemzeti Színház épületében rendeztek meg. Az ünnepségen beszédet mondott Zuzana Caputová, a Szlovák Köztársaság elnöke, Boris Kollár parlamenti elnök és Petr Fiala, Csehország miniszterelnöke is. A kommunizmus bukása után, 1993-ban felbomlott Csehszlovákia, és a helyét az önálló Szlovákia és Csehország vette át, amelyek immár a szövetségeseink. Harminc évvel ezelőtt megnyílt az út az egymásrautaltságon és a kölcsönös tiszteleten alapuló V4-együttműködés felé. Vigyázzunk rá! – írta közösségi oldalán a magyar miniszterelnök.
Rajtunk múlik, hogy a külhoni magyarság együvé tartozását generációkon átívelő folyamatként építjük – írta Szili Katalin, határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott. Nemzetpolitikai, nemzeti kisebbségvédelmi ügyekben nincs egy helyben állás. Elég csak a szomszédos országok legutóbbi népszámlálási eredményeire tekinteni, hány honfitárs vált láthatatlanná a nemzeti statisztikai hivatalok adataiban. Azonnal érezhető az eltelt idő – írta Szili Katalin. „Pontosan ezért meggyőződésem, hogy a magyar nemzeti összefogás és egymás támogatása az egyetlen járható útja annak, hogy meglévő jogainkkal maximálisan élhessünk és előre léphessük, annak érdekében, hogy a külhoni magyar közösségek saját akaratuk szerint, új jogi, igazgatási kereteket teremthessenek saját szülőföldjükön” – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott. Elmondta, január 8-án ötéves az a hárompárti megállapodás, amelyet az erdélyi magyar politikai érdekképviseleti szervezetek, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, és az azóta Erdélyi Magyar Szövetség néven egyesült, Magyar Polgári Párt és Erdélyi Magyar Néppárt elnökei írtak alá az autonómia-koncepciók összehangolásáról, így többek között arról, hogy egy hagyományosan összetett, interetnikus közegben komplex megoldásokra van szükség, legyen szó Székelyföld történelmi határai szerinti területi önigazgatásról, Partium kétnyelvű-közigazgatási jogállásáról, vagy a szórványvidékek kulturális jogairól, önazonosságának megőrzéséről.
Az LMP inflációkövető béremelést adna minden közszolgálati dolgozónak – mondta az ellenzéki párt országgyűlési frakcióvezető-helyettese. Kanász-Nagy Máté kifejtette: az infláció már meghaladja a 20 százalékot is, legjobban az élelmiszerárak szabadultak el. A leginkább azok helyzete romlik, akik bérből, fizetésből élnek, és akik nem tudnak másodállást, többletmunkát vállalni, ők jellemzően a közszolgálati dolgozók – közölte. Az LPM javaslata szerint a szociális ágazatban, az oktatásban, az egészségügyben, az államigazgatásban dolgozók esetében minden év január 1-jén és július 1-jén meg kell állapítani azt a bérkorrekciót, ami egyenlő az infláció mértékével, és ezzel emelni kell minden közszolgálati dolgozó bérét – hangsúlyozta. Ennek a társasági adó emelésével meg is lenne a forrása – mondta a politikus, hozzátéve, hogy az LMP szerint a társasági adó kulcsát 500 millió forint éves nyereség felett, az ezt meghaladó részre 25 százalékra kellene emelni. Ebből lehetne finanszírozni azt a bérforrást, amire szükség lenne a közszolgálati dolgozók esetében – mutatott rá.
Külföldi hírek:
Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnap elutasította a koalíciója által javasolt ellentmondásos igazságügyi reformot ért kritikákat, mondván, a reform valójában erősíti a demokráciát, nem pedig annak végét, sietteti és kormánya csupán a nép akaratát teljesíti. Járiv Levin igazságügyi miniszter (Likud) szerdán ismertette a reformcsomagját, több olyan jogalkotási kezdeményezéssel, amelyek célja, hogy korlátozza az izraeli Legfelsőbb Bíróság és a kormány jogi tanácsadóinak hatalmát. Netanjahu miniszterelnök megjegyezte a heti kormányülés elején: „A hétvégén az iráni terrorista rezsim kivégzett két fiatal iráni állampolgárt, akik a rezsim zsarnoksága ellen tüntettek. Izrael határozottan elítéli ezeket a visszataszító gyilkosságokat. Tisztelgünk az iráni állampolgárok előtt, akik hősiesen harcolnak a szabadságukért. Életüket áldozzák az alapvető emberi jogokért. Felfedik az egész világ előtt a teheráni elnyomó rezsim valódi arcát, egy polgárait, a régió országait és az egész világot fenyegető rezsimét. 20 éve mondom ezt, és örülök, hogy ma világszerte egyre több ember és kormány megérti ezt. Az aktuális kormányülésen a miniszterek elfoglalják hivatalukat, és mindegyikük eltökélt szándéka, hogy előmozdítsa azt a politikát, amelyre kiválasztották őket. Azonban, ahogy azt itt egy hete mondtam, nem fogunk várni. Netanjahu kijelentette, az igazságügyi aktivizmus hívei ellenséges hatalomátvételt követtek el a politikai diskurzus és a döntéshozó világ felett Izraelben.” – utalt Jair Lapid szavaira 2014-ből.
„Nincs kétségem afelől, hogy Netanjahu hatékony közvetítő lehet, mivel pontosan érti, milyenek a modern háborúk, és mi a közvetítés lényege ilyen körülmények között” – mondta Mihajlo Podoljak. Zelenszkij tanácsadója szerint „Oroszország azonban nem akarja, hogy valódi tárgyalás legyen”, és a megszálló ország csak azt akarja, hogy „Kijev adja meg magát”. „Tárgyalások csak a háború végén lesznek. De mikor lesz ez? Nagyon egyszerű feltételeink vannak – azonnali tűzszünet és az orosz erők kivonása. Vissza kell szereznünk szuverenitásunkat és területi integritásunkat. Ezt követően közvetítők részvételével megkezdjük a tárgyalásokat” – magyarázta az i24NEWS-nak. Izrael több tonna humanitárius segélyt és védelmi felszerelést (golyóállómellényeket és sisakokat) szállított Ukrajnának a háború kezdete óta, de tartózkodott attól, hogy fejlett fegyvereket adjon el Kijevnek.
Több ukrán települést is lőttek az orosz erők a Moszkva által egyoldalúan meghirdetett fegyvernyugvás ideje alatt – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál vasárnap helyi kormányzók jelentései alapján. – Az agresszor, amely megígérte, hogy nem lő, még az ENSZ humanitárius missziójára is tüzet nyitott, amely segélyt szállított Orehiv városába – mondta el Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója egy tévéműsorban. Anatolij Kurtyev, a zaporizzsjai városi tanács titkára ezt megelőzően a Telegramon arról tett jelentést, hogy szombat este az orosz erők a megyeszékhely peremvidékét lőtték. „Az egész város által hallott robbanások újabb bizonyítékai annak, hogy Oroszország becstelen és lelkiismeret nélküli ország. Annak ellenére, hogy az ellenség állítólag karácsonyra ideiglenes tűzszünetet hirdetett, az oroszok Zaporizzsja külterületeit lőtték” – írta.
Az Egyesült Államok 50 gyalogsági harci járművet és több száz más katonai járművet küld Ukrajnába egyebek mellett, a múlt héten bejelentett 3,75 milliárd dolláros katonai támogatás részeként – derül ki az amerikai védelmi minisztérium részletes tájékoztatójából. Laura Cooper orosz, ukrán és eurázsiai ügyekért felelős védelmi államtitkár-helyettes még pénteken azt közölte, hogy értékét tekintve az eddigi legnagyobb támogatási csomagról van szó a háború kitörése óta. A védelmi minisztérium részletes közlése alapján a szállítmány tartalmaz 50 Bradley típusú gyalogsági harci járművet tankelhárító rakétával és lőszerrel, 100 páncélozott csapatszállítót, 55 aknaálló járművet, valamint 138 Humvee-t, 18-18 önjáró tarackot és lőszerszállító járművet, 36 vontatott tarackot csaknem 100 ezer hozzá való lőszertárral. Emellett szerepel a csomagban több tízezer tár tüzérségi lövedék, precíziós tárak, 1200 páncéltörő tarack, kiegészítő lőszer rakétarendszerekbe, valamint légvédelmi rakéták, 4000 repülőgép-rakéta, 2000 páncéltörő rakéta. A részletes számok megnevezése nélkül az Egyesült Államok emellett eljuttat Ukrajnába kézifegyvereket, köztük mesterlövész-puskákat, géppuskákat, valamint gránátvető és kézifegyverlőszert, tovább egyéb eszközöket, például gyalogsági aknákat, éjjel látó készülékeket és pótalkatrészeket.
Nem adott engedélyt a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó erő (KFOR) arra, hogy Belgrád szerb rendfenntartó erőket vezényeljen Koszovóba az ottani, feszültséggel teli helyzet kézben tartására – jelentette be Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök. A szerb kormány december közepén kérte a KFOR-tól, hogy a feszült helyzet kezelése érdekében engedélyezze néhány száz, de ezernél nem több szerb katona, illetve rendőr Észak-Koszovóba küldését. Erre Szerbiának lehetősége van annak a határozatnak köszönhetően, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa adott ki a szerb-koszovói háború lezárását követően, 1999-ben, noha Belgrád korábban sosem kérte ezt. Belgrád már a kérelem átadásakor is kétségének adott hangot a kérelem pozitív elbírálását illetően. Vjosa Osmani koszovói elnök pedig leszögezte, hogy a szerb hadsereg 1999 óta nem léphet be Koszovó területére, és ez így is marad. A KFOR az ortodox karácsony böjtjén válaszolt a szerb kérésre, de az ünnep miatt a szerb vezetés csak vasárnap reagált erre. Aleksandar Vucic közölte: a békefenntartók szerint nincs szükség a szerb rendfenntartó erők Koszovóba vezénylésére.
Időjárás:
Ma egy hidegfront lehet a meghatározó, számos helyen számíthatunk esőkre. Este borús időben az ország nagy részén folytatódik az esőzés. A hőmérséklet jellemzően 6 – 10 fok köré emelkedik.
.
