Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök közölte, hogy nagy összegekre fogja perelni azokat, akik hivatali idejében hazugságokat, álhíreket terjesztettek róla

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.12.09.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a cég vezetésének meghívására részt vett a MOL-csoport igazgatósági ülésén.

Minimum 20 százalékos januári nyugdíjemelést követelt az MSZP alelnöke a magas inflációs adatokra hivatkozva.

Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök közölte, hogy nagy összegekre fogja perelni azokat, akik hivatali idejében hazugságokat, álhíreket terjesztettek róla.

Vlagyimir Putyin orosz elnök megfogadta, hogy folytatja az ukrán energiarendszerek elleni támadásokat.

Belföldi hírek:

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a cég vezetésének meghívására részt vett a MOL-csoport igazgatósági ülésén – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. A kormányfőt és a kíséretében lévő Lantos Csaba energiaügyi minisztert, Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, Orbán Balázs politikai igazgatót és Nagy Jánost, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkárt Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató fogadta, és körbevezette az új MOL Campus székházban. A kormány delegációjának jelenlétében lezajlott igazgatósági ülésen a MOL hosszú távú üzleti stratégiájáról, a háború okozta gazdasági és energiaválság valamint a brüsszeli szankciók hatásairól, illetve Magyarország energiabiztonságáról tárgyaltak – közölte Havasi Bertalan. Az elmúlt napokban a brüsszeli kőolajszankciók hatályba léptek, bekövetkezett az, amitől tartottunk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő szerint mostantól szankciós benzinárak vannak érvényben egész Európában. „Magyarországon az ebből keletkező extraprofitot elvonjuk, és a rezsivédelmi alapba irányítjuk” – tette hozzá a miniszterelnök.

A magyar kormány azért támogatja a határon túl élő magyar kisebbségeket, hogy azok beteljesítsék legfontosabb céljukat, megmaradni az anyaföldön, mondta Szili Katalin, autonómia ügyekért felelős miniszterelnöki biztos a Heti TV Pirkadat című műsorában a közelmúltban Székelyföldön és Csángóföldön szervezett programokról. Szili Katalin a kárpátaljai magyarokról is beszélt. Mint kiemelte, sajnos csak találgatni lehet, hogy jelenleg hány magyar él ott, és ez nem csak a háborús helyzet miatt van így, hanem azért is, mert az ukrán állam immár huszadik éve nem rendezett népszámlálást. A kisebbségeket illetően jelenleg az a helyzet, hogy bár Ukrajna 2017-ben lett az EU társult tagja, de pont ezen esemény után fogadtak el olyan törvényeket, mint a nyelv- és oktatási törvény, amelyek vitára adnak okot. Most ugyan bejelentették azt is Kijevben, hogy egy új kisebbségi törvényt kívánnak majd elfogadni, ám a jelek szerint ez csak tovább fogja növelni a vitákat. Szili Katalin végezetül a szomszédos országokban és a világban élő magyar közösségek helyzetéről is beszélt. Kiemelte, 2010 után egy paradigmaváltás jött létre, ami többek között az Alaptörvényben is érezhető, hiszen ott azt lehet olvasni, hogy Magyarország felelősséget visel a magyar kisebbségek iránt, míg korábban az alkotmány szerint nem felelősségviselésről, hanem felelősségérzésről volt szó.

Minimum 20 százalékos januári nyugdíjemelést követelt az MSZP alelnöke a magas inflációs adatokra hivatkozva. Korózs Lajos a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataira reagálva elmondta, „a kormány áldásos tevékenységének hatására elszabadultak az árak”; a nyugdíjas fogyasztói árindex 25,2 százalék, jóval meghaladja a lakosság egészére mért inflációs rátát. Szerinte az inflációs ráta a következő hónapokban csak nőni fog, ezt egyebek mellett a maginfláció mértékével és az inflációs várakozással indokolta. Az ellenzéki politikus szerint azért van szükség a 20 százalékos nyugdíjemelésre, mert idén a nyugdíjasok folyamatosan hiteleztek a kormánynak, és az MSZP nem szeretné, ha ez jövőre is így lenne. Javasolta még, hogy az átlag alatti nyugdíjjal rendelkezők januártól a fűtési szezon végéig havi 10 ezer forintos rezsiutalványt kapjanak. Korózs Lajos kezdeményezte, hogy a februárban kifizetendő 13. havi juttatást azonos összegben biztosítsák minden érintettnek.

Külföldi hírek:

Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök közölte, hogy nagy összegekre fogja perelni azokat, akik hivatali idejében hazugságokat, álhíreket terjesztettek róla a médiában.  Bennett egymillió sékeles (több mint száztízmillió forintos) kárpótlást és nyilvános bocsánatkérést követel a bíróság segítségével attól a rabbitól, aki azt állította róla, hogy a szülei nem zsidók. Hétszázezren nézték meg Ronen Saulov rabbi Bennett szerint valótlanságot állító bejegyzését. A volt kormányfő közölte, hogy nagyanyja és nagyapja szülei is zsidók voltak, éppen zsidóságuk miatt gyilkolták meg őket a holokauszt idején. Anyja az elmúlt egy évben számos olyan levelet kapott, amely megkérdőjelezte zsidóságát, és ez nagy szomorúságot és fájdalmat okozott neki. A bírósághoz benyújtott kártérítési igénye szerint a rabbi rágalmazta az apját, James Bennettet, amikor azt állította, hogy zsidósága megkérdőjelezhető, és az anyját, Myrna Bennettet, amikor azt állította, hogy nem zsidó.

Iránban kivégezték a tüntetések egyik résztvevőjét, akit a hatóságok súlyos bűncselekményekkel vádoltak meg. Ő az első tüntető, akit Teheránban kivégeztek a szeptember 16. óta országos demonstrációk résztvevői közül.  Az iráni igazságügyi minisztériumhoz közel álló Mizan hírportál csütörtöki jelentése szerint Mohszen Sekari ellen az volt a vád, hogy részt vett egy teheráni utcai demonstráción, amely akadályozta a közúti forgalmat, és egy machetével rátámadt a biztonsági erők egyik tagjára. A férfit szeptember 25-én vették őrizetbe, és ügyében november 20-án hozott ítéletet a teheráni Forradalmi Bíróság, amelynek tárgyalásai rendszerint zárt ajtók mögött folynak. A bíróság a férfit mint „az Isten, illetve az állam ellen hadakozó bűnöst” ítélte el. Az 1979-es iszlám forradalom óta számos halálbüntetést szabtak ki erre hivatkozva Iránban. Aktivisták arra figyelmeztettek, hogy hamarosan további kivégzésekre is sor kerülhet, mivel az ügyészség közleménye szerint legalább hét embert ítéltek már halálra a demonstrációkban vállalt szerepük miatt.

A nemzetközi közösség állhatatossága révén sikerült csökkenteni azt a veszélyt, hogy Oroszország atomfegyvert vet be az Ukrajna elleni háborújában – mondta Olaf Scholz német kancellár egy csütörtöki interjúban. Oroszország „változatlan brutalitással támadja Ukrajnát”, változás viszont, hogy „már nem fenyeget atomfegyverrel”, méghozzá azért, mert a nemzetközi közösség világosan jelezte Moszkvának, hogy ez nem elfogadható – emelte ki a kormányfő a Berliner Morgenpost című lapban közölt interjúban. Rámutatott, hogy novemberi pekingi látogatásán Hszi Csin-ping kínai elnökkel együtt kifejezésre juttatták, hogy „atomfegyvert bevetni tilos”, majd a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó, német soros elnökség vezetésével dolgozó G20 csoport is megerősítette ezt az álláspontot. Arra a kérdésre, hogy sikerült-e mindezzel elhárítani a nukleáris eszkaláció – az atomháború – veszélyét, azt mondta, hogy egyelőre csak csökkenteni tudták a veszélyt. Emmanuel Macron francia elnök véleményéről, miszerint a vérontás megállításához az is szükséges, hogy a Nyugat adjon biztonsági garanciákat Oroszországnak, a kancellár elmondta: az a legfontosabb, hogy Oroszország „azonnal vessen véget a háborúnak és vonja vissza csapatait”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök megfogadta, hogy folytatja az ukrán energiarendszerek elleni támadásokat, annak ellenére, hogy világszerte bírálják a rakétacsapásokat, amelyek miatt milliók maradtak áram és víz nélkül a tél kezdetén. „Nagy a zúgolódás a szomszédos ország energetikai infrastruktúráját ért csapásaink miatt. Igen, ezt tesszük, de ki kezdte?” – vetette fel Putyin egy díjátadó ünnepségen a Kremlben, hozzátéve, hogy a kritika „nem zavarja harci küldetéseiket”. A csapásokat az elcsatolt Krímhez vezető moszkvai híd felrobbantásának válaszlépéseként mutatta be. Kijevet azzal vádolta, hogy felrobbantotta a kurszki atomerőmű áramvezetékeit, és elzárta a vizet a kelet-ukrajnai Donyecktől. „Egy több mint egymilliós város vízzel való ellátásának elmulasztása népirtás” – mondta Putyin a The Guardian szerint.

Mivel háborújával Oroszország továbbra is halált és pusztítást okoz Ukrajnában, az Európai Bizottság egy újabb szankciós csomaggal fokozni kívánja a nyomást Moszkvára – jelentette be Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke. Brüsszeli közleményében Ursula von der Leyen arról tájékoztatott, hogy az újabb uniós szankciók – amelyek immár a kilencedik csomagot alkotják – legalább kétszáz személyre és szervezetre terjednek majd ki, közöttük az orosz fegyveres erőkre, valamint egyes tisztjeire. “Megszorító intézkedések vonatkoznának a védelmi ipart támogató vállalatokra, politikusokra, köztük miniszterekre, tartományi kormányzókra és politikai pártokra. A lista a civilek elleni brutális és szándékos orosz rakétatámadások, az ukrán gyermekek Oroszországba történő elrablása és az ukrán mezőgazdasági termékek ellopásának felelőseit tartalmazza” – fogalmazott az elnök. Az Európai Bizottság szankciók bevezetését javasolja további három orosz bankkal szemben, beleértve az Orosz Regionális Fejlesztési Bankot, hogy – mint a bizottsági elnök fogalmazott – „tovább bénítsuk Vlagyimir Putyin orosz elnök pénzautomatáit”.

Időjárás:

Ma egy mediterrán ciklon okoz borongós, csapadékos időjárást. Estére mindenütt intenzív esőkre számíthatunk. A hőmérséklet jellemzően 5 – 10 fok közé emelkedhet.