A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.12.01.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Navracsics Tibor Területfejlesztési miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő rendkívüli sajtótájékoztatót tartott.
Újabb nyolc kirúgott tanár miatt tüntettek a Belügyminisztériumnál tegnap a Tanítanék Mozgalom szervezésében.
Aviv Kochavi vezérkari főnök kijelentette, hogy a katonai döntésekbe való politikai beavatkozás „elfogadhatatlan”.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint ha Ukrajna nem győz szuverén és független államként, nem lehet a NATO-csatlakozásáról tárgyalni.
Belföldi hírek:
Novák Katalin köztársasági elnök szerdán energiaügyi miniszterré nevezte ki Lantos Csabát – közölte a Sándor-palota. Az államfő Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára nevezte ki Lantos Csabát. A kormány novemberben döntött önálló energiaügyi minisztérium létrehozásáról. Az új minisztérium az energiapolitika egységes irányításáért felel.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Navracsics Tibor Területfejlesztési miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő rendkívüli sajtótájékoztatót tartott. A sajtótájékoztató fő témája az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférés volt. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság szerdán először hivatalosan elfogadásra ajánlotta Magyarország helyreállítási terveit. A miniszter szerint, noha másfél éve folyamatosan zajlottak a konzultációk, de ennek meglett a gyümölcse, hiszen a bizottság is elismerte, hogy a magyar terv az egyik legjobb az egész Unióban. A kormány bízik abban, hogy a bizottsági döntés megnyitja az utat a kohéziós pénzekről szóló megállapodás előtt is.Ha ez megtörténik, akkor teljesül a májusban kitűzött cél, melynek értelmében kompromisszumos megoldás révén 2023-tól folyósíthatják a hazánknak járó összegeket. Navracsics Tibor az Origo kérdésére elárulta, az uniós források ügyének állása nem indokolja, hogy 2023 elején rendkívüli ülésszakot tartsanak az Országgyűlésben. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szintén az Origo kérdésére elmondta, a következő évben körülbelül 2500 milliárd forintnyi uniós forrás érkezhet Magyarországra. Ebből 1500 milliárdnak már most sincsen semmilyen akadálya, és úgy tűnik, hogy további 1000 milliárd forintnyi forrás elől is elhárulhatnak majd az akadályok – részletezte.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter, és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a kormányinfón a Heti Tv több kérdésére is válaszoltak. Az Európai Bizottság ajánlása nyomán, amely többek között a Magyarországnak szánt uniós források egy részének a felfüggesztését javasolja, a Heti TV felidézte a miniszterelnök napokban tett kijelentését, mely szerint tízmilliárd euróra lenne szüksége most a költségvetésnek. Szerkesztőségünk arra volt kíváncsi, honnan fogja pótolni ezt az összeget a kormány. Gulyás Gergely válaszában azt mondta, a magyar kormány bízik abban, hogy az EB-vel történő tárgyalások sikerrel zárulnak, ezt jelzi az is, hogy az ország helyreállítási programját igen magasra értékelve fogadták el. Mindez azt jelenti, hogy be fognak érkezni az uniós források, azaz a felfüggesztés hatályát fogja veszteni. A Heti TV másik kérdésére Navracsics Tibor felelt, megjegyezve, a magyar kormány az elmúlt hetekben stratégiai partnerségi megállapodásokat kötött hazai felsőoktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, köztük olyanokkal is, amelyek a történelmi egyházakhoz kapcsolhatók. Ezeknek a megállapodásoknak a lényege a folyamatos társadalmi egyeztetés, amelyek a különböző törvények benyújtása előtt fontosak. Végezetül a Heti TV a december elsejei AIDS világnapja kapcsán arra kérdezett rá, miért nem teszik kötelezővé az állapotos nők szűrését. A kancellária miniszter válaszában elmondta, amennyiben érkezik egy szakmai alapú felvetés, úgy azt az egészségügyi kormányzat megtárgyalja, és amennyiben szükséges, úgy javaslatokat is dolgoz ki a kormánynak.
Külföldi hírek:
Aviv Kochavi vezérkari főnök beszélt a Givati-dandár parancsnokával, Eliad Moati ezredessel és Tzabar zászlóalj vezetőjével, Aviran Alfaszi alezredessel, majd az események fényében kijelentette, hogy a katonai döntésekbe való politikai beavatkozás „elfogadhatatlan”. Alfaszi alezredes kedden 10 nap börtönbüntetésre ítélt egy katonát az aktivistákkal szembeni helytelen viselkedése miatt Hebronban. A videón a harcos a következőt mondja az egyik aktivistának: ,,Ben-Gvir rendet fog itt teremteni, véget vet mindennek, amit csinálsz.” Az aktivista megkérdezi a katonát, hogy talán törvényellenes, amit csinál, de a katona akövetkezőket mondta: „Itt én vagyok a törvény, és azt mondom, hogy amit művelsz az törvényellenes.” Itamar Ben-Gvir, a szélsőjobboldali Otzma Jehudit vezetője elítélte a hadsereget a katona megbüntetéséért és találkozott a harcos apjával. Ugyanakkor a képviselő szerdán helytelenítette az Alfaszi elleni támadásokat.
Az Iszlám Állam nevű nemzetközi terrorhálózat szerdán megerősítette, hogy vezetője, Abu al-Hasszán al-Hasemi al-Kurasi meghalt. A dzsihadista szervezet szóvivője a bejelentette azt is, hogy már választottak is maguknak új vezetőt Abu al-Huszein al-Huszeini al-Kurasi személyében. Abu al-Haszán al-Hasemi al-Kurasi a terrorszervezet harmadik „kalifája” volt. 2022 márciusában került a dzsihadisták élére. Elődeivel, Abu Ibrahim al-Hasimi al-Kurasival, illetve a hírhedt Abu Bakr al-Bagdadival az amerikai különleges erők végeztek.
Jövőre másfélszeresére nő az orosz állami védelmi megrendelések finanszírozása, ami biztosítani fogja, hogy „nem kevesebb mint 99 százalékos szinten” teljesítsék őket – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter a katonai tárca kollégiumának szerdai ülésén. Sojgu szerint az emelés lehetővé teszi, hogy az állandó készenlétben lévő alakulatokat és katonai egységeket 97 százalékos szinten ellássák fegyverrel és hadfelszereléssel. Hangsúlyozta, hogy maximális szinten kell fenntartani a termelést, és meg kell szervezni, hogy a csapatoknak a tervezett ütemnél hamarabb szállítsanak. Arról is szólt, hogy az orosz erők Ukrajnában a rakétacsapatok és a tüzérség harcászati alkalmazásának új módszereit tesztelik, elsősorban a pilóta nélküli légi járműveket magában foglaló felderítő és csapásmérő rendszerek formájában. A miniszter elmondta, hogy a részleges mobilizálás részeként mintegy háromezer kiképző vesz részt a mozgósítottak kiképzésében, több mint száz oroszországi és fehéroroszországi gyakorlótéren. Elmondta, hogy két hónap alatt több mint 300 ezer tartalékost, köztük önkénteseket képeztek ki.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint ha Ukrajna nem győz szuverén és független államként, nem lehet a NATO-csatlakozásáról tárgyalni. A NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos bukaresti tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón, szerda délután a főtitkár kijelentette: a külügyminiszterek kinyilvánították, hogy fontosnak tartják Ukrajna további katonai támogatását, és a légvédelem megerősítésére helyezik a hangsúlyt. Hozzáfűzte, hogy a szövetségesek áramfejlesztőkkel és üzemanyaggal is segíteni kívánják Ukrajnát. Az Ukrajna NATO-csatlakozására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Ukrajna akkor kerülhet a NATO előszobájába, ha visszanyeri szuverenitását. Ugyanakkor kiemelte, hogy számos lehetőség van a „semmi” és a teljes jogú tagság között. Úgy vélte: a jelenlegi helyzetben Ukrajna háborús sikere a legfontosabb. A szövetségesek azonban abban is segítik Ukrajnát, hogy kiépítse megfelelő intézményeit, és közeledjen a NATO értékeihez, hiszen ez nemcsak Ukrajnának, hanem a szövetségeseknek is jó.
Az Európai Unió Bírósága elutasította Ausztria keresetét, amelyben az osztrák állam azt kérte az uniós törvényszéktől, hogy semmisítse meg az Európai Bizottság döntését a paksi atomerőmű-bővítés jóváhagyásáról – közölte a luxembourgi székhelyűtestület szerdán. Ausztria 2018-ban perelte be a bizottságot, a miután az uniós testület 2017-ben engedélyezte Magyarország azon tervét, hogy két új reaktort építsen Pakson a Roszatom atomenergia-konszern segítségével. Az uniós testület 2015-ben vizsgálatot indított annak tisztázására, hogy a paksi erőmű bővítésének finanszírozása megfelel-e az Európai Unió szabályozásának. Brüsszel a vizsgálat során megállapította, hogy a két új nukleáris reaktor megépítéséhez nyújtott magyar pénzügyi segítség állami támogatást tartalmaz. A bizottság végül 2017. március elején jóváhagyta a támogatást az uniós állami támogatási szabályok alapján, mert úgy ítélte meg, hogy a támogatás összege arányos a kitűzött célokkal, és nem haladja meg az elérésükhöz szükséges mértéket. Ausztria ezt a jóváhagyást támadta meg az uniós bíróságon, arra hivatkozva, hogy az atomenergia egyrészt nem fenntartható energiaforrás, másrészt nem is ad helyes választ a klímaváltozásra.
Időjárás:
Ma itt-ott elvékonyodhat a felhőzet, kialakulhat időszakos napsütés is. Alapvetően viszont többfelé borús időre készülhetünk. Este az ország túlnyomó részén borús lesz az ég. A hőmérséklet jellemzően 4 – 8 fok közé emelkedhet.
