A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.10.13.
Az elhibázott brüsszeli szankciók egész Európában energiaválságot okoztak, ami sokszorosára emelte az inflációt is – mondta Szentkirályi Alexandra.
Határozati javaslatot készített az LMP, amelyet a párt önkormányzati képviselői terjesztenek be a saját településükön.
Az izraeli biztonsági kabinet szerdán jóváhagyta az amerikai közvetítéssel elért megállapodást Libanonnal a tengeri határok rendezésére.
Egyelőre ismeretlen eredetű szivárgás történt a Barátság kőolajvezeték északi ágának egyik szálán, az északnyugat-lengyelországi Zurawice közelében.
Belföldi hírek:
Az elhibázott brüsszeli szankciók egész Európában energiaválságot okoztak, ami sokszorosára emelte az inflációt is. Eközben Oroszországban rekordokat döntöget az energiahordozók eladásából származó haszon – mondta el Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a legfrissebb Kormányinfó Plusz-videóban a közösségi oldalán. Szentkirályi Alexandra leszögezte, hogy a gazdasági növekedésnek köszönhetően még idén novemberben lehetőségük lesz nyugdíjprémiumot is fizetni már ötödik alkalommal, és az idősek jövőre is számíthatnak a 13. havi nyugdíjra. A kormányszóvívő felhívta arra is a figyelmet, hogy a legfrissebb szeptemberi uniós adatok szerint a lakossági földgáz nálunk a legolcsóbb az Európai Unióban. Az áram ára pedig a második legolcsóbb a magyar családoknak.
A következő magyar űrhajós is téma volt az Űrkutatás Napján. Immár hagyományosan a Nemzetközi Világűrhéthez kapcsolódóan, október első felében tartotta meg a Magyar Asztronautikai Társaság az Űrkutatás Napját. A rendezvényt Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos nyitotta meg. Beszédében összefoglalta az elmúlt időszak legfontosabb eredményeit, valamint beszélt a magyar űrkutatás és űripar jövőjéről is. Szó volt az újonnan induló felsőoktatási képzésekről, az Artemis-programról – ez egy amerikai űrprogram, amelynek célja az „első nő és a következő férfi” eljuttatása a Holdra 2024-ig –, valamint a következő magyar űrhajós kiválasztásának jelenleg is tartó folyamatáról. Az Űrkutatás Napján hirdették ki a már három évtizede minden évben megszervezett MANT Diákpályázat és a MANT Rajzpályázat idei témáját is. A pályázatra több kategóriában és korcsoportban lehet jelentkezni, a pályamunkákat 2023 februárjáig kell elküldeni a Magyar Asztronautikai Társasághoz.
Határozati javaslatot készített az LMP, amelyet a párt önkormányzati képviselői terjesztenek be a saját településükön. Az előterjesztés értelmében a helyhatóságok fordulnának a kormányhoz, és nyilvánítanák ki szándékukat arra, hogy településük közelében szélerőmű létesülhessen. Tetlák Örs, az ellenzéki párt országos elnökségének tagja, Érd alpolgármestere közölte: 2016 óta él a szabály, amely szerint egy település 12 kilométeres körzetében nem állítható fel szélturbina. Ez a magyar településszerkezet miatt azt jelenti, hogy az országban sehol se lehet ilyet létesíteni. Ennek okára hat éve nem adott magyarázatot a kormányoldal – jegyezte meg. Szerinte a tiltás valódi indoka, hogy a megújuló energia használatának elterjedésével világossá válna: semmi szükség a Paks 2 beruházásra.
Stagnál a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Közpint (NNK) a honlapján. Azt írták, az országos átlagot tekintve a 40. héten ismét stagnált a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja. A tendencia a vizsgált települések nagy többségén stagnáló, csak Zalaegerszegen mérhető csökkenés, emelkedés sehol sem tapasztalható – tették hozzá. Közölték azt is, a szennyvízben a koronavírus örökítőanyaga két településen – Kecskeméten és Zalaegerszegen – a mérsékelt, míg a többi mintavételi helyen az emelkedett kategóriába esik.
Holnap, Október 14-én, pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelikkel megkezdődik a 2022/2023-as tanév őszi vizsgaidőszaka – közölte az Oktatási Hivatal (OH). A vizsgákat az erre kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok szervezik meg. Idén ősszel 183 intézményben 19 459-en érettségiznek, a lebonyolításban 235 vizsgabizottság működik közre. Az írásbeli vizsgákat október 14. és október 27., az emelt szintű szóbeliket november 10. és 14., a középszintű szóbeliket pedig november 21. és 25. között tartják. Az őszi érettségivizsga-időszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgára is lehetett jelentkezni. Az előrehozott (43,1 százalék) és a szintemelő (27,1 százalék) vizsgák aránya a legnagyobb, ezeket követik a javító (11,8 százalék), a rendes (8,8 százalék), az ismétlő (5,1 százalék) és a kiegészítő (2,8 százalék), valamint a pótló vizsgák (1,4 százalék) – írták. Az érettségizők várhatóan több mint 21 700 vizsgát tesznek: mintegy 9900-at emelt, 11 800-at pedig középszinten.
Külföldi hírek:
Az izraeli biztonsági kabinet szerdán jóváhagyta az amerikai közvetítéssel elért megállapodást Libanonnal a tengeri határok rendezésére. „Jelenleg fontos és sürgős az Izrael és Libanon közötti tengeri megállapodás megkötése. A biztonsági kabinet tagjai támogatásukat fejezik ki Izrael kormánya mellett, hogy előmozdítsa a megállapodást.” A kabinet tagok közül a szavazáson Ajelet Saked belügyminisztert leszámítva, aki tartózkodott, mindenki támogatta a megállapodást, melyet most a kormány plénuma elé visznek szavazásra. Jáir Lapid miniszterelnök közölte a kormány tagjaival, hogy találkozóra fogja hívni Benjámin Netanjahu ellenzéki vezetőt, hogy tájékoztassa a megállapodásról.
Az energiának az együttműködés, stabilitás, biztonság és jólét eszközeként kell működnie, és nem konfliktusforrásként – olvasható az amerikai elnök nyilatkozatában az Izrael és Libanon között létrejött megállapodás után, ami lezárta a két ország közötti határvitát, lehetővé téve új energiaforrások feltárását. A Fehér Ház internetes oldalán megjelent dokumentumban Joe Biden hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok hónapokon át tartó közvetítésével sikerült elérni a „történelmi áttörést”, egyben köszönetét fejezte ki Emmanuel Macron francia elnöknek és kormányának, hogy segítette az egyeztetéseket. Az amerikai elnök arról is beszámolt, hogy kedden telefonon beszélt Izrael és Libanon miniszterelnökével, akik arról biztosították, hogy készek a megállapodás végrehajtásának útján tovább lépni. A megállapodás megóvja Izrael biztonsági és gazdasági érdekeit, ami Izrael térségbeli integráló szerep szempontjából lényegi fontosságú, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy Libanon saját energia-kitermelést kezdhessen – áll a Fehér Ház közleményében, amely hangsúlyozza, hogy a két közel-keleti kormány közötti egyezség mindkét ország számára haszonnal jár az energiahordozók kitermelésének fejlesztése révén, és egyben a világ számára létfontosságú új energiaforrásokat jelent.
Már legkevesebb 108-an vesztették életüket Iránban a Mahsza Amini halála miatt egy hónapja kirobbant tiltakozásokkal szembeni hatósági erőszakban – közölte az Iráni Emberi Jogok (IHR) nevű, norvégiai székhelyű szervezet szerdán. Emellett 93 ember vesztette életét a biztonsági erők és a tüntetők közötti összecsapásokban a Szisztán-Beludzsisztán tartománybeli Záhedánban. Itt azért tiltakoztak, mert híresztelések szerint egy rendőr megerőszakolt egy lányt. Iránban szeptember 16-án kezdődött országos tüntetéshullám, mert őrizetbe vétele után három nappal a kórházban életét vesztette a 22 éves Mahsza Amini. Aminit azért állította elő az erkölcsrendészet, mert nem viselte a nyilvános területen kötelező fejkendőt. A biztonsági erők könyörtelen fellépése ellenére nem apadnak a tiltakozások. Jogvédő szervezetek szerint különösen durván elnyomják a tüntetéseket az Irán északnyugati részén található Kurdisztán tartomány székhelyén, Szanandádzsban, ahonnan Amini származik.
Egyelőre ismeretlen eredetű szivárgás történt a Barátság kőolajvezeték északi ágának egyik szálán, az északnyugat-lengyelországi Zurawice közelében, a műszaki szolgálatok mintegy ezer négyzetméter területű kiömlést próbálnak felszivattyúzni – közölte a lengyel média. A TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevízió szerint a szivárgást már kedd este észlelték. A PERN lengyel olajvezeték-üzemeltető vállalat szerdai közleménye szerint az eset a Németországba tartó vezetékszakasz két szálának egyikét érinti. „Jelenleg az incidens okai ismeretlenek, a sérült szálon viszont leállt az olaj továbbítása” – írták. Katarzyna Krasinska, a PERN szóvivője a médiának elmondta: megszokott üzemmódban működik a csővezeték lengyelországi infrastruktúrájának többi része, beleértve a tengermelléki szakaszt is, amelyen a tartályhajókkal Lengyelországba érkező nyersolajat Németországba továbbítják. Karol Kierzkowski, a lengyel tűzoltóság szóvivője szerda reggel újságíróknak azt mondta: a kiömlés helyszínén, amely kukoricaföld, továbbra is keresik a szivárgás helyét.
Káros és provokatív a nyugati vezetők retorikája a nukleáris fegyverek lehetséges alkalmazásáról – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán. Szólt arról is, hogy az orosz hadsereg mozgósításának nincs újabb hulláma, miután egyes regionális tisztviselők arról számoltak be, fokozzák a mozgósítási erőfeszítéseket. Újságíróknak azt tanácsolta, hogy erről a regionális kormányzóknál kell érdeklődni. A Kreml szóvivője egyben hangsúlyozta, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár keddi kijelentései megerősítésnek tekinthetők abban, hogy a NATO Ukrajna oldalán harcol Ukrajna és Oroszország konfliktusában.
Az amerikai elnök szerint az orosz államfő racionális cselekvő, de Ukrajnával kapcsolatban elszámította magát. Joe Biden azután nyilatkozott, hogy a G7 csoport rendkívüli tanácskozást tartott, és éles hangú nyilatkozatban ítélte el Oroszország legutóbbi háborús cselekményeit, valamint Moszkvának újabb szankciókat, Ukrajnának pedig további támogatást ígért. Joe Bidennek a CNN hírtelevízióban feltették a kérdést, hogy bevethet-e az orosz elnök atomfegyvert, amelyre azt mondta, nem gondolja, de már az is felelőtlenség, ha erről beszél, mert önmagában ez is destabilizáló hatással jár. Az elnök a demokrata párt egyik múlt heti kampányrendezvényén úgy nyilatkozott, hogy a világ 60 éve, a kubai rakétaválság óta nem állt olyan közel egy „nukleáris armageddonhoz”, mint manapság. Az amerikai elnök az interjúban kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin racionális cselekvő, ám nagyon rosszul ítélte meg képességét Ukrajna megtámadásával és polgárainak leigázásával kapcsolatban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a G7-országok vezetőihez intézett beszédet, akik rendkívüli tanácskozásra ültek össze, miután az orosz erők rakétatámadásokat intéztek Ukrajna több régiója ellen. A videókonferencia útján tartott csúcson Zelenszkij elmondta, hogy az orosz erők az elmúlt két napban cirkáló rakétákkal és iráni kamikaze drónokkal intenzív támadásokat hajtottak végre az országa ellen. Az ukrán elnök kijelentette, hogy hatékony légvédelmi rendszerekre van szükségük ahhoz, hogy biztonságossá tegyék az ország légterét. Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott az országok vezetőinek az eddig nyújtott segítségükért is. Zelenszkij azzal vádolta meg Oroszországot, hogy „terrorista” cselekményeket hajtott végre nemcsak Ukrajna, hanem Európa energiabiztonsága ellen is, és amellett érvelt, hogy „szimmetrikus” választ kell adni Oroszország cselekményeire. Az ukrán elnök közölte, hogy lehetetlen a párbeszéd Putyinnal.
Időjárás:
Ma túlnyomórészt napos idő várható. Este mérsékelten vastag felhősáv húzódik fölénk. A hőmérséklet jellemzően 17 – 21 fok körül alakul.
