Ez egy igazi beavató intézmény.
Batta András, a Magyar Zene Háza főigazgatója a Heti TV Pirkadat című
műsorában beszélt a magyar kulturális élet egyik legújabb
gyöngyszeméről.
A főigazgató legelőször arról beszélt, a mai napig büszke arra a
projektre, amit Ilan Mor nagykövettel indított el, a lényege az, hogy
izraeli és magyar zenészhallgatók tanulmányozzák a másik ország
zenekultúráját, természetesen számos fellépti lehetőséget is
biztosítva számukra.
Batta András elmondta, amikor a Zeneakadémia rektori
tisztségéről leköszönt, akkor került bele 2015-ben a Magyar Zene Háza
projektbe. Ekkor még a tervezési munkák zajlottak, és szerencsére a
világhírű építész, Fujimoto meghallgatta és elfogadta az intézmény
vezetőjének ötleteit. Így sikerült létrehozni a világ egyik legszebb
épületét. Ez a jelző a tartalmat és a formát egyaránt jelenti. Arra a
kérdésre, hogy milyen célokat is szolgál ez a ház, a főigazgató
kiemelte, több funkciója is van az épületnek. Egyrészt ez egy beavató
intézmény, ahol a cél az, hogy a magyar gyerekeket, diákokat
összehozza a zenével, megmutassa nekik a magyar zene történetét, azt,
hogy mennyire is átitatja a mindennapokat a zene. Mindezek mellett
helyet és lehetőséget kíván biztosítani a Magyar Zene Háza a
konzervatóriumi és az akadémista hallgatóknak, valamint egy fontos
felsőoktatási, nemzetközi találkozóhely is a ház. Minezek mellett ez
egy kiállítótér is, ahová minden érdeklődőt nagy örömmel várnak.
A Magyar Zene Háza a tervek szerint bekapcsolódik a
hazai és a nemzetközi fesztivál életbe. Most szeptemberben az első
rendezvényük a távol-keleti zenei kultúra bemutatása lesz. Érdekesség
az is, jegyezte meg a főigazgató, hogy ma már nem az történik, mint
évtizedekkel ezelőtt, hogy egy-egy távol-keleti fiatalt beiratnak
Európa egyes intézményeibe, hanem náluk is egyre erőteljesebb szerepet
kap a zenei képzés. A mostani fesztiválra is nagyon sok tehetség
érkezik japánból. Külön érdekesség, hogy a többségük nő. Azt is
megjegyezte Batta András, valahogy a Távol-Keleten sokkal jobban
megőrzik a saját zenei kultúrájukat, megtanulják az európai zenét is.
Sajnos itthon a közoktatásban mintha elveszőben lenne az a széles tér,
amit Bartóknak és Kodálynak köszönhetünk. De rajtuk kívül még nagyon
sok olyan zenész, zeneszerző van, akik a világban másutt teremtettek
iskolát. Nagyon fontos lenne, ha itthon is jobban megismernék őket. De
ugyanilyen fontos az is, zárta végül a zenetörténész Batta András,
hogy az olyan művek is láthatók legyenek többször, mint a
Margitszigeten nemrégiben bemutatott, a fiatal Verdi által szerzett
Attila is.