Augusztus 4-ére a texasi Dallasba hívták Orbán Viktor magyar miniszterelnököt

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.07.12. reggelén

Augusztus 4-ére a texasi Dallasba hívták Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter „kapcsolatteremtő találkozón” látta vendégül Karácsony Gergely budapesti főpolgármestert.

Milos Zeman cseh államfő  bocsánatot kért Jichák Hercog izraeli államfőtől amiatt, hogy Csehország a közelmúltban nem csatlakozott azokhoz az országokhoz, amelyek nyíltan elutasították az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában egy éve létrehozott bizottság Izraelt bíráló jelentését.

Ukrajna különleges státust adna a lengyeleknek, az erről szóló törvényt hétfőn nyújtotta be az ukrán parlamentben Volodimir Zelenszkij elnök.

Belföldi hírek:

Augusztus 4-ére a texasi Dallasba hívták Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy nyitóbeszédet tartson a világ legnagyobb és legbefolyásosabb konzervatív rendezvényén,   az amerikai  Konzervatív Politikai Akció Konferencián- közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Az amerikai  Konzervatív Politikai Akció Konferencia, egy  1974-ben alapított jobboldali politikai találkozó, melyet az Amerikai Konzervatív Unió  rendez meg; s a közel fél évszázados története során a rendezvény a legnépszerűbb, több tízezer konzervatívot megmozgató eseményévé nőtte ki magát. Orbán Viktor az Európában elsőként megrendezett  amerikai  Konzervatív Politikai Akció Konferencián is beszédet mondott idén májusban, a budapesti Bálnában, ahol többek között ismertette a jobboldal sikerének világszerte alkalmazható 12 pontos receptjét.

Magyarország kormánya még csak tárgyalni sem hajlandó a gázembargó kérdéséről – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az Országházban. A tárcavezető Simicskó István (KDNP) napirend előtti felszólalására válaszolva kifejtette: az Európai Unió és az egész európai kontinens olyan kihívásokkal néz szembe egy időben, amelyek közül „egy is bőven sok lenne”. Az Ukrajnában zajló háború rendkívül komoly biztonsági fenyegetést jelent Európa számára, és emellett „itt van az energiabiztonságunkat és a gazdasági biztonságunkat érintő kihívás” – magyarázta. Hozzátette: ezeket a kihívásokat kezelni az Európai Uniónak egyelőre nem sikerült. Úgy látja, az eddigi válaszok nem segítették a háborús konfliktus terelését a megoldás irányába, ráadásul Európa versenyképessége jelentős mértékben romlott az elmúlt időszakban.  Emlékeztetett: a tavalyi év végén merült fel először az a kérdés, hogy lesz-e elég energiahordozó, és ez volt az első olyan alkalom, amikor nem az ár volt már elsősorban a kérdés, hanem az, hogy lesz-e elég energiahordozó. „Most sajnos szintén egy hasonlóan nehéz helyzetben vagyunk”, mert az Európába Oroszországból irányuló gázszállítások rendkívüli mértékben csökkentek, ráadásul a földgáz ára olyan mértékben növekedik, hogy az az európai gazdaságokat térdre tudja kényszeríteni – fogalmazott.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter „kapcsolatteremtő találkozón” látta vendégül Karácsony Gergely budapesti főpolgármestert. Navracsics Tibor a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón azt mondta: reménye szerint megkezdtek egy olyan párbeszédet, amely az esetek többségében gyümölcsöző lesz, de „nyilván időről időre azért konfliktusokkal is terhes lesz, hiszen (…) vannak olyan esetek, amikor a főváros és a kormány érdekei nem esnek egybe”. Ennek a párbeszédnek intézményi formája lehet a budapesti agglomerációs fejlesztési tanács, amelynek létrehozására a múlt héten, a Pest megyei polgármesterekkel való találkozón érkezett javaslat – tette hozzá. A miniszter közölte: a találkozón áttekintették a folyamatban lévő és a tervezett operatív programokat, és áttekintették, hogy a kormány és a főváros miként tud együttműködni a megvalósításukban. Beszéltek arról is, hogy a jövőben milyen, az ország és a főváros javát is szolgáló projektekben tudnak együtt gondolkodni – tette hozzá. Karácsony Gergely azt mondta, a hétfői beszélgetés egy jó partneri munkakapcsolat kezdete lehet. A fővárosi önkormányzat abban érdekelt, hogy Magyarország hozzájuthasson az európai uniós forrásokhoz és a jogállamisági vita megnyugtató módon rendeződhessen – hangsúlyozta. Hozzátette: abban is érdekeltek, hogy a jogállamisági kérdés magában hordozza az önkormányzatok helyzetét is, hiszen álláspontjuk szerint a források hatékony felhasználása nagyon nehezen menne az önkormányzatokkal való partnerség nélkül.

Külföldi hírek:

A török média új képeket közölt az egyik iráni halálosztagról, amely a múlt hónapban izraeli turistákat próbált meggyilkolni Isztambulban, mielőtt a titkosszolgálatok megállították. Jelentések szerint egy izraeli csoport, amely abba a szállodába ment, ahol az iráni bérgyilkosok tartózkodtak, “kínai csoport” álnéven foglalt szobát és a becsekkolás során észrevették az irániakat a szálloda halljában. A csoport egyik tagja, akit Ofekként azonosítottak, sírva fakadt, és azt mondta, hogy telefonhívást kapott arról, hogy irániak merényletet terveznek ellene. A szálloda személyzete állítólag megnyugtatta őt és barátait. Később több személy is beszélt a csoporttal, akik egy Mercedes kisbusszal érkeztek a szállodába, és pihenni küldték őket a szobájukba. Török jelentések szerint a merénylők fő célpontja Joszi Levi Szfari Izrael korábbi isztambuli főkonzulja volt, de más izraeli turistákat is meg akartak ölni. A riportok megjegyezték, hogy az izraeli turisták szállását az isztambuli Beyoğlu negyedben lévő szállodában anélkül módosították, hogy az irániak észrevették volna. Végül az iráni osztagot a török hírszerzés június 16-án letartóztatta. A török tisztviselők három pisztolyt, három hangtompítót és két lézerirányzékot foglaltak le.

Milos Zeman cseh államfő Prágában bocsánatot kért Jichák Hercog izraeli államfőtől amiatt, hogy Csehország a közelmúltban nem csatlakozott azokhoz az országokhoz, amelyek nyíltan elutasították az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában egy éve létrehozott bizottság Izraelt bíráló jelentését. A cseh államfő izraeli vendégével a Hradzsinban tartott közös sajtótájékoztatót. Ott nyilatkozva Jan Lipavsky külügyminisztert nevezte meg felelősnek a szerinte hibás cseh diplomáciai lépésért. A kalózpárti Jan Lipavsky vezette külügyminisztérium az üggyel kapcsolatban már korábban közölte: Csehország már tavaly májusban nyilvánosságra hozta álláspontját, amikor nem szavazta meg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában az új izraeli bizottság létrehozását. „Ez az álláspontunk továbbra is érvényes” – szögezte le a cseh diplomáciai tárca.

Ukrajna különleges státust adna a lengyeleknek, az erről szóló törvényt hétfőn nyújtotta be az ukrán parlamentben Volodimir Zelenszkij elnök – közölte Andrzej Duda lengyel elnök az 1942-1943-as volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett varsói megemlékezésen. A lengyel államfő Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel együtt vett részt a 2016-ban bevezetett, az ukrán nacionalisták által a Lengyelország állampolgárai ellen elkövetett népirtás nemzeti emléknapjához fűződő rendezvényen. Zelenszkij május végén jelentette be, hogy olyan törvényjavaslatot terjeszt az ukrán törvényhozás elé, amely alapján különleges jogi státust adnak Lengyelország állampolgárainak Ukrajna területén. Kijev szerint a lépés összefügg azzal a lengyelországi törvénnyel, amely alapján az Ukrajnából a februári orosz támadás után ideiglenesen áttelepült személyek lényegében egyenlő jogokat kaptak Lengyelország állampolgáraival, kivéve a szavazati jogot.

Srí Lanka teljes kormánya kész lemondani, amint megállapodás születik egy, az összes pártot magába foglaló kabinet megalakításáról – jelentette be az ország miniszterelnöki hivatala csökkentendő a feszültséget, amely a hét végén újult ki azzal, hogy tüntetők foglalták el a kormányfő és az államfő colombói rezidenciáit. Ranil Vikremeszinghe miniszterelnök a hét végén már bejelentette, hogy kész lemondani, amint az új kabinet megalakul, Gotabaja Radzsapaksza elnök pedig azt közölte, hogy szerdán megválik hivatalától. A 22 milliós Srí Lanka súlyos devizahiánnyal küzd, emiatt akadozik az üzemanyag-, az élelmiszer- és a gyógyszerimport, az ország a függetlenség éve, 1948 óta most éli át a legsúlyosabb gazdasági válságot. A gazdasági nehézségek politikai válságot idéztek elő, a kormánynak széles körű tiltakozásokkal és zavargásokkal kell szembenéznie.

Várhatóan eléri a világ népessége a nyolcmilliárdot november 15-ére az ENSZ gazdasági és társadalmi ügyek főosztályának hétfőn közzétett előrejelzése szerint. A világszervezet azt is megjósolta, hogy 2023-ra Kínát megelőzve India lesz a Föld legnépesebb országa. „A Föld nyolcmilliárdodik lakosa születésének előrejelzése felhívja a figyelmünket arra, hogy vigyázzunk a bolygónkra, és elgondolkodtat, hogy milyen ügyekben nem teljesítjük még mindig az egymás iránti kötelezettségeinket” – írta egy közleményében António Guterres, az ENSZ főtitkára konkrétumok említése nélkül. Szerinte ez egyúttal lehetőség arra, hogy „sokszínűségünket ünnepeljük, elismerjük közös emberségünket, és megcsodáljuk az egészségügy fejlődését, amely meghosszabbította az élettartamot, és jelentősen csökkentette az anyai és csecsemőhalálozást”.

Gazdasági hír:

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az új kata törvényt, amely továbbra is alacsony összegű, kevés adminisztrációval járó, egyszerű adózási formát kínál a legkisebb vállalkozásoknak, közölte a Pénzügyminisztérium.  A legfontosabb változtatások, hogy szeptembertől csak magánszemélyeknek állíthat ki számlát a  saját szolgáltatást nyújtó, vagy terméket értékesítő egyéni vállalkozó. Kivételt képeznek ez alól a taxisok, akik számára megvalósíthatatlan lenne a  kizárólag lakossági értékesítés. A havi kisvállalkozói adó egységesen mindenkinek 50 ezer forint lesz, az éves bevételi értékhatárt 18 millió forintra emelik. Amennyiben az országgyűlés megszavazza, és szeptemberben érvénybe lép az új törvény, a vállalkozóknak szeptember 25-ig be kell nyújtaniuk a választásról szóló nyilatkozatokat. Azok, akik nem kívánnak élni az új kata lehetőségével, választhatják az átalányadóra váltást. Ők 2022. október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását.

Időjárás:

Kedden, a szélcsendesebb reggelt követően, a délnyugati és északkeleti megyék kivételével ismét megerősödik az észak-nyugati  szél. A napos időszakokat átmeneti felhősödések zavarhatják. Említést érdemlő csapadék nem hullik, egy-egy zápor kialakulhat az Alpokalja, illetve az Északi-középhegység térségében. Ismét hűvös lesz a hajnal, különösen a szélvédett völgyekben. A hőmérséklet jellemző átlaga  kedd reggel7 – 15, kedd délután 24 – 28 fok körül alakul.