Az élelmiszer- és a benzinárstopot október 1-ig, a hitelmoratóriumot és a kamatstopot december 31-ig meghosszabbítja a kormány

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.06.17. reggelén

Az élelmiszer- és a benzinárstopot október 1-jéig, a hitelmoratóriumot és a kamatstopot december 31-ig meghosszabbítja a kormány.

Az Egyesült Államok arra kérte Izraelt, hogy tartózkodjon az olyan lépésektől , amelyek növelhetik a feszültséget a palesztinokkal egészen Joe Biden elnök látogatásának végezetéig. 

Naponta ezer ukrán katona hal vagy sebesül meg a donbaszi harcokban,  Ukrajnának több fegyverre és lőszerre van szüksége.

Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő csütörtökön Kijevbe érkeztek.

Belföldi hírek:

Az élelmiszer- és a benzinárstopot október 1-jéig, a hitelmoratóriumot és a kamatstopot december 31-ig meghosszabbítja a kormány – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi-oldalán. „Meghosszabbítjuk az árstopokat! A benzin marad 480” – áll a bejegyzésben a kormányfő fényképe alatt. Az üzemanyag árát tavaly november 15-étől fagyasztották be Magyarországon, és 480 forintos áron rögzítették a benzin és a gázolaj esetében. Az árszabályozást közvetlenül az orosz–ukrán háború kitörése előtt hosszabbította meg a budapesti kabinet a február 15-től május 15-ig tartó időszakra, majd aztán júliusig. Május végén azonban az Orbán-kabinet arról is döntött, hogy csak magyar rendszámú autók tankolhatnak kedvezményes áron Magyarországon, ezzel kívánta a kormány visszaszorítani a benzinturizmust.

Magyarország nem támogatja a globális minimumadó bevezetését, mert az káros lenne és munkahelyeket veszélyeztetne – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi-bejegyzésében. A tárcavezető kifejtette: egyre nő a nemzetközi nyomás a globális minimumadó európai bevezetése érdekében, már a jövő év elején. „Ezt mi rendkívül veszélyesnek tartjuk”, Európában ugyanis háború van, az európai gazdaság pedig elképesztően súlyos kihívásokkal néz szembe: az egekben vannak az energiaárak, a kamatok és az infláció, a beszállítói láncok pedig megszakadtak – magyarázta. Úgy vélte, ebben a helyzetben az európai termelő vállalatok adóterheinek növelése súlyos problémákat okozna, főleg úgy, hogy egyedül Európában kerülne sor a globális minimumadó bevezetésére. Ezzel az európai vállalatok súlyos versenyhátrányba kerülnének a világ más kontinensein működő vetélytársaikkal szemben – mutatott rá.

Mindig van kiért imádkozni, mondta Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője, a parlamenti imacsoport vezetője a Heti Tv Pirkadat című műsorában. A politikus, mint az imacsoport vezetője, elmondta, a képviselők és természetesen munkatársaik is, imádkoznak a világban az összes emberért, Magyarországért és természetesen a képviselőkért is. Nem válogatunk, jegyezte meg. Az ima ereje kapcsán a politikus Ferenc pápa gondolataira is reagált, aki nemrégiben egy beszélgetésen azt mondta az orosz-ukrán háború kapcsán, hogy bár igyekszik mindent megtenni a béke érdekében, de úgy látszik, az ima néha kevés. Vejkey Imre szerint a szentatyának teljesen igaza van, de azt is tudni kell, ahogy az a Bibliában is szerepel, az őszinte ima, annak ereje, képes a csodákra. A képviselő megjegyezte, más pontokon is érezhető a világtendencia szomorú alakulása. A magyar Alaptörvény azt is kimondja, hogy az apa férfi, az anya nő, és ez a mondat is nagyon sok támadást kapott. Mint elmondta, Finnország volt belügyminiszterét egy hasonló kijelentésért bíróság elé idézték.

A Párbeszéd arra kéri a kormányt, hogy csökkentse öt százalékra a kenyér áfáját. A párt szóvivője arról beszélt, hogy Ukrajnában az orosz csapatok tudatosan támadnak élelmiszeripari célpontokat. Barabás Richárd hangsúlyozta, hogy a szomszédos országban húsz, de egyes becslések szerint akár harminc millió tonna gabona is lehet, valamint az ott termelt olajos magvak biztosítják a világ étolajtermelésének 75 százalékát. Az újbudai alpolgármester kiemelte, hogy Magyarország kellő mennyiségű búzát termel ahhoz, hogy ellássa önmagát, de nincs stratégiai élelmiszertartaléka, mert azt a kormány megszüntette.

Külföldi hírek:

Az Egyesült Államok arra kérte Izraelt, hogy tartózkodjon az olyan lépésektől Júdea és Szamáriában valamint Kelet-Jeruzsálemben, amelyek növelhetik a feszültséget a palesztinokkal egészen Joe Biden elnök látogatásának (július 13-14) lezárásáig, nyilatkozták a Walla hírportál riportének vezető izraeli, amerikai és palesztin tisztviselők. A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász frusztrált Izrael Júdea és Szamáriában tett lépései miatt, és dühös az Egyesült Államok izraeli-palesztin kérdéssel kapcsolatos politikája miatt. Abbász ellenintézkedésekkel fenyegetőzik Izraellel szemben, például a biztonsági koordináció leállításával, lépésekkel az ENSZ intézményeiben, vagy akár visszavonhatja Izrael elismerését. A Walla szerint a Biden-kormány igyekszik megnyugtatni a palesztinokat, és gondoskodni arról, hogy Biden látogatása ne válság és eszkaláció idején történjen. Az Egyesült Államok Közel-Keletért felelős külügyminiszter-helyettese, Barbara Leaf és helyettese, Hady Amr az elmúlt napokat tárgyalásokkal folytatta Jeruzsálemben és Ramallahban, három körben.

Egyre-másra szivárognak ki újabb hírek a jelenleg az életben maradásért küzdő izraeli kormánykoalíció háza tájáról. Legújabban Nir Orbach, Naftali Bennett miniszterelnök Jámina pártjának képviselője és Bennett között zajló negyedik találkozóról, amely kiabálássá fajult, és nem sikerült megoldani a felek közt fennálló problémákat. Orbach néhány napja otthagyta az országot irányító nyolcpárti koalíciót, Bennett pedig minden lehetséges módon igyekszik képviselőtársát jobb maradásra bírni. Az egyik kiszivárgott beszélgetésen Bennett arra kéri Orbachot, hogy legyen türelemmel, és adjon neki időt a helyzet stabilizálására, ám a tárgyalás során a miniszterelnök elvesztette türelmét, és ráordított Orbachra, hogy ne ássa alá a koalíciót. Az Arutz7 szerint Bennett, állítólag némileg mérsékeltebb hangnemben arra is felszólította Orbachot, hogy halassza el az esetleges lépéseket Joe Biden amerikai elnök jövő hónapban esedékes izraeli látogatása utánra. A látogatás rendkívül érzékeny a jobboldali közvélemény számára, tekintettel arra, hogy a szavazók körében a kormány népszerűsége jelentősen megromlott egyes intézkedések miatt.

Naponta ezer ukrán katona hal vagy sebesül meg a donbaszi harcokban, a védekezés legnagyobb problémája mégis az, hogy Ukrajnának több fegyverre és lőszerre van szüksége – jelentette ki Washingtonban David Arahamija, az ukrán kormány főtárgyalója.  Az Axios amerikai hírportál szerint a politikus arról számolt be amerikai partnereinek, hogy Ukrajna egymillió katonát verbuvált eddig, és további kétmilliót képes még csatasorba állítani. Mark Milley amerikai vezérkari főnök naponta százra becsülte a halottak és négszázra a sebesültek számát, és úgy vélte, hogy Oroszország is tetemes veszteségek árán képes csak fokozatosan területet szerezni, és az ukrán erők hatékonyan védekeznek. „Megvannak a kiképzett embereink, hogy támadjunk és ellentámadást indítsunk, de fegyverekre van szükségünk” – mondta Washingtonban Arahamija. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június elején még naponta 60-100 elesett ukrán katonáról beszélt.

Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő csütörtökön Kijevbe érkezésük után felkeresték az ukrán főváros Irpiny negyedét, ahol Klaus Iohannis román elnök is csatlakozott hozzájuk. A területen mintegy 300 civil holttestét találták azt követően, hogy az orosz csapatok március végén kivonultak onnan. A vezetők később tárgyaltak Volodimir Zelenszkij elnökkel az ország további katonai és pénzügyi támogatásáról, valamint Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelméről. „A világ az Önök oldalán áll” – mondta Draghi, miközben az irpinyi pusztítást szemlélte – jelentette az ANSA olasz hírügynökség.

Diszkriminatív, ezért ellentétes az uniós joggal az Ausztriában dolgozó külföldi munkavállalóknak járó családi juttatásokat és különböző adókedvezményeket érintő osztrák jogszabály – közölte döntését az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön. Ausztria 2019. január 1-jén vezetett be jogszabályt, mely azon külföldi munkavállalók esetében, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik uniós tagállamban tartózkodnak, az érintett tagállamban fennálló általános árszínvonal függvényében állapítja meg a családi ellátások és különböző adókedvezmények összegét. Mivel az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedés hátrányos megkülönböztetésnek számít, eljárást indított Ausztriával szemben. Az Európai Unió Bírósága ítéletében mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy az uniós jog tiltja a bevándorló munkavállalók állampolgárságán alapuló bármely hátrányos megkülönböztetést a szociális biztonság területén. Közölték továbbá, hogy a családi támogatás és az eltartott gyermek után járó adókedvezmény nem csökkenthető, illetve nem módosítható azzal az indokkal, hogy a jogosult vagy családtagjai egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel.

Gazdasági hír:

Májusban 2 százalékkal, 151 milliárd forinttal 7685 milliárd forintra nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon – közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége. A legnagyobb tőkebeáramlást a kötvényalapok érték el, 42,7 milliárd forintnyit. A rövid futamidejű kötvényalapoké 46,3 milliárd forintos beáramlásával szemben a hosszú futamidejű kötvényalapok 2,2 milliárd forintos, a szabad futamidejű kötvényalapok 1,4 milliárd forintos kiáramlással zártak. A hozamok segítették a vagyonnövekedést, így 3,9 százalékkal nőtt a nettó eszközérték. A pénzpiaci alapokhoz majdnem 6 milliárd forint tőke érkezett, amihez a hozamok is hozzá tudtak tenni. A 21,9 százalékos a vagyonnövekedés messze a legnagyobb érték a kategóriák között. Az előző havi várakozásnak megfelelően a hozamkörnyezetnek köszönhetően már nem ez a legkisebb kategória – írták. Az ingatlanalapokhoz a hónap során 10 milliárdnyi tőke érkezett, amit a közlemény biztatónak nevez, ugyanis csaknem másfél éve tartó folyamat szakadt meg ezzel. A hozamokra ismét lehetett számítani, ez tovább segítette a növekedést.

Időjárás:

Ma mindenütt megszűnnek a zivatarok, de változó erősségű, mérsékelt felhősödések várhatóak. Délutánra kitisztul az ég és zavartalanabb napsütés alakul ki. Este mérséklődik, legyengül a szél. Nyugodt, csillagfényes égboltra számíthatunk. A hőmérséklet jellemzően 16 – 28 fok között alakul.