A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.05.25. reggelén
A kormány az alaptörvényben biztosított jogával élve tegnap éjféltől kihirdette a háborús veszélyhelyzetet.
A Biden-kormány titokban közvetítést folytat Izrael, Szaúd-Arábia és Egyiptom között.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden kijelentette, hogy Moszkva szándékosan lassítja ukrajnai offenzíváját annak érdekében, hogy evakuálhassák a civileket a harcok sújtotta területekről.
Ausztriában június 1-jétől a kereskedelemben és a tömegközlekedési eszközökön is felfüggesztik a koronavírus-járvány miatt elrendelt maszkviselési kötelezettséget.
Belföldi hírek:
A kormány az alaptörvényben biztosított jogával élve tegnap éjféltől kihirdette a háborús veszélyhelyzetet – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon közzétett videóban. „A ma esküt tett kormány azonnal megkezdte a munkáját. Egyetlen percet sem vesztegettünk, mert a szomszédunkban háború zajlik. Egy olyan háború, amelynek még senki sem látja a végét” – fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor hangsúlyozta: ez a háború folyamatos veszélyt jelent Magyarországra, kockára teszi a fizikai biztonságunkat és veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát is. „Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát” – jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint ehhez mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szükség, a kormány ezért az alaptörvényben biztosított jogával élve ma éjféltől kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet. A járvány elleni védekezés alatt bevezetett veszélyhelyzethez hasonlóan ez is lehetővé teszi a kormánynak, hogy azonnal reagáljon és minden lehetséges eszközzel megvédje Magyarországot és a magyar családokat.
Sayfo Omar Adam újságíró, Közel-Kelet szakértő a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt Libanonról, az ország gazdasági válságáról és a választásról. A szakértő elmondta, hogy az Európai Parlament küldöttségével járt az országban, amelynek az volt a feladata, hogy ellenőrizze a parlamenti választás tisztaságát. Hozzátette, jelenleg Libanonban nagyon komoly gazdasági válság van, amelynek természetesen politikai hatásai is vannak. Az ország helyzetéről megjegyezte, energiahiány van, ma már az utcán alig járnak autók, Bejrút legelegánsabb főutcájának a boltjai szinte teljesen zárva vannak. Az ország minden részében érződik a gazdasági válság. Ami a választást illeti, nem olyan rég még nagyon komoly elit ellenes tüntetések zajlottak Libanonban, ám mára elmondható, hogy a választók egyfajta apátiába süllyedtek. Mindezt mutatja az is, hogy a választáson 41% volt a részvétel, és az ellenzék csupán 4-5 helyet szerzett, azaz a régi elit maradt hatalmon. Ami a választás tisztaságát illeti, maga a voksolás rendben zajlott, ám természetesen előtte voltak kísérletek szavazatvásárlásra is.
Továbbra is csökken a szennyvízben a koronavírus koncentrációja – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kedden a honlapján. Azt írták: a 20. héten a koronavírus örökítőanyagának országos átlagkoncentrációja az előző hetekhez hasonlóan továbbra is csökken. Számottevő csökkenés figyelhető meg Budapest Központi Szennyvíztisztító Telepén, valamint Egerben, Kecskeméten, Székesfehérváron, Szekszárdon és Tatabányán. A többi település mintája stagnál, emelkedő tendencia sehol sem tapasztalható – jegyezték meg. Hozzátették: a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja 21 mintavételi helyen a mérsékelt, Békéscsabán pedig az emelkedett kategóriába sorolható.
Külföldi hírek:
A Sabak belbiztonsági szolgálat kedden nyilvánosságra hozta, hogy az izraeli rendőrség jeruzsálemi körzetével együttműködésben április 22-én feltárta a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet kelet-jeruzsálemi lakosaiból álló terrorsejtjét, akik azt tervezték, hogy támadásokat hajtanak végre különböző módokon izraeli célpontok ellen. Többek között a gyanúsítottak izraeli célpontok és közszereplők elleni fegyveres támadásokat terveztek, beleértve Itamar Ben-Gvir szélsőjobboldali ellenzéki képviselő ellen. Szintén szándékukban állt robbanószerkezetek gyártása és katonák elrablása. Az operatívok még egy drónt is vásároltak, hogy felfegyverezzék, és támadást hajtsanak végre vele a jeruzsálemi villamost célozva. A Sabak nyomozása szerint ezeket a sejteket Rasid Rasek, Jeruzsálem óvárosban élő prominens hamászos operatív vezette, aki fegyveres vagy öngyilkos merényletet tervezett Jeruzsálemben.
A Biden-kormány titokban közvetítést folytat Izrael, Szaúd-Arábia és Egyiptom között annak érdekében, hogy biztosítson egy olyan megállapodás-sorozatot, amely a Vörös-tenger Tirán és Szanafir szigeteinek Szaúd-Arábia fennhatósága alá helyezését véglegesíti, és magában foglalja a szaúdi normalizációs intézkedések lépését Izrael felé, nyilatkozta négy, az ügyben érintett amerikai forrás a Walla hírportálnak. A Fehér Ház és az izraeli Miniszterelnöki Hivatal nem kívánta kommentálni a riportot. Ha a tárgyalások sikeresek lesznek, az utat nyithat Szaúd-Arábia normalizációs lépéseihez Izrael felé. Egy ilyen fejlemény jelentős áttörést és nagy politikai eredményt jelentene a Bennett-Lapid-kormány és Biden-kormány számára a Közel-Keleten.
Az örmény ellenzéki mozgalom több ezer támogatója kedd reggel áttörte a rendőrségi kordont a fővárosban, Jerevánban, és elzárta a külügyminisztérium épületének bejáratait. A tüntetést a helyi portálok élőben közvetítették. „Ez a tárca már nem szolgálja Örményország és az örmény nép érdekeit” – mondta Ishán Szagatelján, a tiltakozás egyik vezetője, a parlamenti ellenzék alelnöke. Az ellenzék Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök brüsszeli találkozója ellen tiltakozik, amelyen Charles Michel, az Európai Tanács elnökének közvetítésével tárgyaltak, bár nem Hegyi-Karabah státuszáról. Pasinján ellenfelei azonban úgy vélik, az örmény hatóságok ezzel beleegyeztek abba, hogy a nemrégiben elfoglalt terület Azerbajdzsán része maradjon. Május 1-je óta folyamatosak az ellenzéki tüntetések Örményországban.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter orosz sajtójelentések szerint kedden kijelentette, hogy Moszkva szándékosan lassítja ukrajnai offenzíváját annak érdekében, hogy evakuálhassák a civileket a harcok sújtotta területekről. „Fegyverszünetet hirdettünk, és humanitárius folyosókat létesítettünk annak érdekében, hogy az emberek kijuthassanak a körülzárt településekről” – mutatott rá Sojgu a RIA Novosztyi hírügynökség szerint. „Ez, persze, lassítja az offenzíva tempóját, de ez szándékos, mert el akarjuk kerülni az áldozatokat a polgári lakosság körében” – tette hozzá. A volt szovjet tagállamok részvételével alakult nemzetközi katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének védelmi miniszteri találkozóján Sojgu leszögezte: Moszkva a Kijevnek nyújtott jelentős nyugati támogatás és az Oroszországot sújtó szankciók ellenére addig folytatja „különleges katonai műveletét” Ukrajnában, „amíg el nem éri minden célját”.
Nem túl nagy az esélye annak, hogy Ukrajna rövidesen európai uniós tagjelölt ország lesz, mivel túl sok tagországnak nem tetszik ez az ötlet, továbbá igazságtalan lenne a nyugat-balkáni országokkal szemben is, amelyek már régóta várnak a tagjelölti státuszra – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök a parlamentben. Az NlTimes hírportál tudósítása szerint a hétfő esti felszólalásban Rutte elmondta: létezik egy olyan lehetőség, miszerint Ukrajna „potenciális tagjelölt” lesz, és előírják neki, milyen lépéseket kell megtennie, hogy megkapja a rendes tagjelölti státuszt. „Ez történt Bosznia-Hercegovina esetében is. Talán ez segítené az ukrán kormányt”, továbbra is ösztönzőleg hatna rá – tette hozzá a holland kormányfő. Rutte szerint Ukrajna az ellene indított orosz háború előtt „nagyon messze volt” a tagjelöltségtől.
Ausztriában június 1-jétől a kereskedelemben és a tömegközlekedési eszközökön is felfüggesztik a koronavírus-járvány miatt elrendelt maszkviselési kötelezettséget három hónapra – jelentette be Johannes Rauch egészségügyi és Karoline Edtstadler alkotmányügyi miniszter. A kórházakban és az idősotthonokban továbbra is kötelező a maszkviselés. Ausztriában legutóbb április közepén lazítottak nagyobb mértékben a járványellenes óvintézkedéseken a fertőzöttek csökkenő számára hivatkozva. Rauch és Edtstadler azzal indokolta a döntés ideiglenes jellegét, hogy a koronavírus-világjárvány még nem ért véget. A miniszterek szerint a jelenlegi csak egy „lélegzetvételnyi szünet”, és ősszel ismét szélesebb körben lehet szükség a maszkra. Minden forgatókönyv abból indul ki, hogy ősszel újabb óvintézkedésekre lehet szükség – hangsúlyozta Rauch.
Gazdasági hír:
Márciusban felgyorsult a keresetek növekedési üteme, és a vállalkozások nem rendszeres kifizetésekkel prémiumokkal jutalmakkal is igyekeznek megtartani a munkaerőt. Elemzők szerint a reálkeresetek emelkedéséből táplálkozó fogyasztás az egész évben segíteni fogja a gazdasági növekedést. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi jelentése szerint márciusban a bruttó átlagkereset 17,5 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 18,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban
Időjárás:
Ma megszűnnek a záporok, lecsökken a felhőzet és többnyire mindenütt kisüt a nap. Este teljesen kitisztul az ég. Mérsékelt ÉNy-ias szél fúj. A hőmérséklet jellemzően 15 – 30 fok között alakul.
