Ötödször választotta miniszterelnökké Orbán Viktort az országgyűlés

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.05.17. reggelén

Ötödször választotta miniszterelnökké Orbán Viktort az országgyűlés.

Ma Varsóba látogat Novák Katalin  köztársasági elnök.

Az Európai Unió 25 millió euró humanitárius segélyt különített el a Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben és Gázában élő palesztinok alapvető szükségleteinek kielégítésére – közölte az Európai Bizottság.

A NATO-nak nem kellene illúziókat táplálnia azzal kapcsolatban, hogy Oroszország egyszerűen beletörődik Svédországnak és Finnországnak a blokkhoz való csatlakozásába – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

Belföldi hírek:

Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz – jelentette ki Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben, miután a parlament újraválasztotta miniszterelnöknek. A Fidesz elnökét – aki 2010 óta tölti be megszakítás nélkül a kormányfői tisztséget – 133 igen szavazattal, 27 nem ellenében választották meg a képviselők. Ezzel a miniszterelnök újból hivatalba lépett. Orbán Viktor – akit 1998, 2010, 2014 és 2018 után ötödször választottak kormányfővé – ezután esküt tett az Országgyűlésben.

Magyarország az egység érdekében nem akadályozza meg a szankciókat egészen addig, míg azok nem veszélyeztetik Magyarország energiabiztonságát, mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a NATO-tagságunk fontossága soha sem volt olyan nyilvánvaló, mint most, az orosz–ukrán háború idején. Az oroszok végtelenítették a háborút, az amerikaiak pedig Ukrajna korlátlan hadianyag és hadieszköz finanszírozása mellett döntöttek – ez így együtt a lehető legrosszabb kombináció. Ezért a háború még folytatódni fog, és állandó fenyegetést jelent Magyarországra. Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy kimaradjon ebből a konfliktusból. „Aki fegyvert szállít, az féllábbal már benne is van a háborúban, mi azonban a béke mellett állunk, ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat követelünk – és ki fogunk tartani az álláspontunk mellett” – tette hozzá.

Magyarország egyrészt segíti az Ukrajnából menekülteket, de mellette a Hungary Helps az Ukrajnában élőknek nyújt támogatást, azonnali segítséget, mondta Azbej Tristan a még miniszterelnökségen működő, az üldözött keresztények megsegítésére létrejött államtitkárság, valamint a Hungary Helps program vezetője a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Kifejtette, ez azért is jelentős, mert eddig a korábbi színhelyeken akkor léptek fel a program munkatársai, amikor ott már enyhült a feszültség, de most ezt Ukrajnában nem lehet kivárni, azonnali támogatásra van szükség, amit a kormány a Hungary Helps programon keresztül megad. Hozzátette, az különösen fontos, hogy nem csak Magyarország, hanem például a Kárpátalján élő magyarok is sokat tesznek. Az elmúlt évtizedekben Magyarország és Ukrajna között voltak viták, elsősorban a magyar kisebbség kapcsán, sajnálatos módon ennek köszönhetően egy magyarellenes hangulat alakult ki Ukrajnában, amit az ottani szélsőségesek fel is erősítettek. Ám most, a háborús helyzet kapcsán kiderült, a Kárpátalján élő magyarok igazi ukrán hazafiként élnek, és hihetetlen támogatást adnak az ország belsejéből, keleti részéből érkező belső menekülteknek, akiknek a száma több százezerre becsülhető.

Ma Varsóba látogat Novák Katalin köztársasági elnök, hogy Andrzej Dudával, Lengyelország köztársasági elnökével, Elzbieta Witekkel, a szejm elnökével és Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel tárgyaljon. Novák Katalin a közösségi-oldalán közzétett bejegyzésben örömét fejezte ki, hogy találkozhat Andrzej Dudával, akitől 2020-ban a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztjét vette át. „Ígéretemhez híven első nemzetközi utam Varsóba vezet” – írta a köztársasági elnök.

Külföldi hírek:

A nemzetállam-törvény módosítására irányuló felhívások közepette Ajelet Saked belügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy Jamina pártja meg fog vétózni minden ilyen tervet. „Azt javaslom, hogy barátaim a koalícióban ne játszanak el azzal a gondolattal, hogy olyan változtatásokat hajtatnak végre az alaptörvényekben, amelyekről nincs megállapodás” – írta Saked. „Ez nem fog megtörténni, a koalíciós megállapodásnak megfelelően.” Sakedet két párttársa, Nir Orbach és Abir Kara is támogatta, akik a Twitteren kijelentették, hogy a párt hivatalos álláspontja továbbra is ellenzi az Izraelt zsidó államként rögzítő, vitatott 2018-as törvény bármilyen módosítását. Avigdor Liberman pénzügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy a kormánynak módosítania kell a nemzetállam-törvényt, a benne lévő „ellentmondások” miatt. Vasárnap reggel nyilvánosságra hozták az izraeli különleges erők drúz tisztjének nevét, akit 2018 novemberében egy titkos hadműveletben megöltek a Gázai övezetben.

Izrael ukrajnai nagykövete, Michael Brodsky vezetésével izraeli delegáció érkezik a héten Kijevbe, és magas rangú ukrán tisztviselőkkel fog tárgyalni, idézett a Walla hírportál vezető külügyminisztériumi tisztviselőket. Ez lesz az első alkalom, hogy izraeli tisztviselők utaznak Kijevbe az izraeli nagykövetség február végi evakuálása óta, melyre az orosz invázió miatt került sor. Az ukrajnai orosz invázió előtti napokban az izraeli nagykövetséget Kijevből a nyugati ukrajnai Lviv városába helyezték át, közel a lengyel határhoz. Az invázió után a nagykövetség munkatársait evakuáltak Ukrajnából, az elmúlt hónapokban pedig Lengyelországból dolgoztak. Az elmúlt hetekben belső megbeszélések zajlottak a külügyminisztériumban Izrael kijevi nagykövetségének újranyitásáról. A külügyminisztérium diplomáciai szakemberei és Michael Brodsky nagykövet támogatták a nagykövetség újranyitását.

Az Európai Unió 25 millió euró humanitárius segélyt különített el a Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben és Gázában élő palesztinok alapvető szükségleteinek kielégítésére – közölte az Európai Bizottság. Az uniós bizottság közleményében azt írta: a mintegy 5,3 millió palesztinból az Izrael által megszállt területeken és a Gázai övezetben legkevesebb 2,1 millió palesztin nőnek, gyermeknek és férfinak van szüksége humanitárius segítségre. Hozzátették, a törékeny gazdasági helyzet, valamint a ciszjordániai és gázai példátlan pénzügyi válság nagyarányú munkanélküliséget, korlátozott kereskedelmet, és az erőforrásokhoz történő korlátozott hozzáférést okozott. A helyzetet tovább rontja az Ukrajna ellen indított orosz háború hatása, amely az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedéséhez vezetett. A Palesztin Hatóság területein mintegy 1,79 millióan szorulnak élelmiszer-támogatásra – közölte az uniós bizottság.

A NATO-nak nem kellene illúziókat táplálnia azzal kapcsolatban, hogy Oroszország egyszerűen beletörődik Svédországnak és Finnországnak a blokkhoz való csatlakozásába – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. „Az, hogy Svédország, és Finnország biztonsága nem fog megerősödni a döntés következtében, számunkra teljesen nyilvánvaló” – mondta. „Az pedig, hogy milyen formában fogunk gondoskodni biztonságunkról a NATO általános konfigurációjának megváltoztatása után, külön kérdés. Ez attól függ, hogy a gyakorlatban mi lesz a következménye Finnország és Svédország várható csatlakozásának az Észak-atlanti Szövetséghez. Ne legyenek illúziók Brüsszelben, Washingtonban és más NATO-fővárosokban, hogy ebbe egyszerűen beletörődünk” – tette hozzá.

Ha a nyugat-balkáni bővítés tekintetében az Európai Unió nem tud változtatni nagyképű hozzáállásán, akkor hasonló kudarc fogja érni, mint amikor elvesztette az Egyesült Királyságot – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminiszteri ülésének szünetében.  Szijjártó Péter hangsúlyozta: az Ukrajna ellen indított orosz háborúnak még világosabbá kell tennie, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva. Kijelentette: Magyarország nemzeti érdeke, nemzetbiztonsági kérdés a Nyugat-Balkán uniós integrációja, azért hogy biztosítani lehessen a régió békéjét és stabilitását. Magyarország mindig is az Európai Unió természetes részének tekintette Közép-Európának ezt a déli részét – emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter.

Peking tiltakozott a G7-országok külügyminisztereinek nyilatkozata miatt, mert szerinte szándékosan rossz képet festenek Kínáról, és egyebek mellett az ukrán-orosz konfliktust ürügyként felhasználva próbálnak nyomást gyakorolni a kínai vezetésre – közölte Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője. A szóvivő a nyilatkozatot abszurdnak nevezte, hozzátéve, hogy az iparilag legfejlettebb hét országot tömörítő csoport külügyminiszterei figyelmen kívül hagyták mind Kína álláspontját, mind az objektív tényeket. Hangsúlyozta: a kínai fél Hongkonggal, Hszincsianggal, Tajvannal és a tengeri ügyekkel, csakúgy mint az ukrajnai válsággal kapcsolatban egységes és világos álláspontot képvisel. Csao közölte még: Kína felszólítja a Heteket arra, hogy tartsák tiszteletben Kína szuverenitását, ne avatkozzanak be az ország belügyeibe, és ne terjesszenek hazugságokat Kínáról. A G7-nek ehelyett – tette hozzá -, a világ békéjét és fejlődését kellene a figyelme középpontjába állítania, és fel kellene hagynia a provokatív erőpolitikával, valamint a kettős mérce alkalmazásával. A szóvivő emellett ismételten a Kína elleni szankciók ellen emelt szót.

Gazdasági hír:

A fogyasztói árak széles körű és nagymértékű emelkedése aggasztja leginkább a lakosságot Németországban, egy hétfőn ismertetett felmérés szerint. A McKinsey nemzetközi vállalati tanácsadó cég kutatása szerint Németországban még az ukrajnai háborúnál és a továbbra is tartó koronavírus-világjárványnál is nagyobb nyugtalanságot okoz az infláció. A lakosság 40 százaléka látja úgy, hogy az infláció a legnagyobb gond. Oroszország Ukrajna elleni háborúját 34 százalék sorolta az első helyre, a koronavírus-járványt pedig csupán 8 százalék. A felméréssel a többi között azt is kimutatták, hogy a németek csaknem egyharmada, 29 százaléka tart attól, hogy a drágulás miatt engednie kell életszínvonalából, és a lakosság kétharmada számol azzal, hogy az árak a következő 12 hónapban is emelkednek majd. Az aggodalom az inflációtól leginkább az alacsony jövedelműek körében jellemző.

Időjárás:

Ma egy hidegfront alakítja időjárásunkat. Este megszűnik a csapadék, és csökken a felhőzet. Nyugodt idő valószínű. A hőmérséklet jellemzően 16 – 26 fok körül alakul.