Boris Johnson brit kormányfővel tartott kétoldalú megbeszélést kedden Londonban Orbán Viktor miniszterelnök a V4-brit csúcsértekezlet keretében.

A BreuerfPress és a HetiZV hírei 2022.03.09.reggelén

Orbán Viktort fogadja Boris Johnson a londoni Lancaster House előtt 2022. március 8-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Kedd reggelig 178 894 ember érkezett Magyarországra Ukrajna felől az öt határátkelőhely valamelyikén.

Boris Johnson brit kormányfővel tartott kétoldalú megbeszélést kedden Londonban Orbán Viktor miniszterelnök a V4-brit csúcsértekezlet keretében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: készen áll a Krím félsziget és a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok sorsának kompromisszumos rendezésére.

Izrael várhatóan felülvizsgálja az ukrán nem zsidó menekültekre vonatkozó politikáját a közvélemény nyomására , hogy tegyenek többet az orosz invázió elől menekülők befogadása érdekében.

Belföldi hírek:

Kedd reggelig 178 894 ember érkezett Magyarországra Ukrajna felől az öt határátkelőhely valamelyikén – közölte a kormányszóvivő Budapesten a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács ülését követő sajtótájékoztatón. Szentkirályi Alexandra azt mondta: az országba érkező menekültek ellátása folyamatos, akár átutazóban vannak, akár hosszabb ideig tartózkodnak Magyarországon. Ismertette: keddig a katasztrófavédelem 3252 embernek – köztük 1780 gyermeknek – biztosított szállást. A segítségpontok ellátása folyamatos, Aranyosapátiban már egy 5000 négyzetméteres raktár is működik, ahol a felajánlásokat gyűjteni és szortírozni tudják – jelezte. A kormányszóvivő kitért arra is, hogy az elmúlt napokban a határnál a segítségpontokat, gyűjtőpontokat és elszállásolási helyeket végigjárva példaértékű, összehangolt munkát látott. Ezekben a napokban Magyarország és a magyar emberek humánumból, együttműködésből és segítségnyújtásból, emberségből jelesre vizsgáznak – emelte ki. Hozzátette: az egyre hevesebb harcok miatt egyre többen lesznek azok, akik az egyelőre biztonságot jelentő Kárpátalja felé menekülnek. Magyarország fel van készülve ezeknek az embereknek a fogadására, ha úgy döntenek, hogy az országban keresnek menedéket – hangsúlyozta a kormányszóvivő.

Megérkezett Budapestre Ferenc pápa képviseletében Michael Czerny bíboros, az Átfogó emberi fejlődésért felelős vatikáni dikasztérium ideiglenes prefektusa – közölte Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára. Tóth Tamás közölte: a bíboros, aki azért érkezett Magyarországra, hogy találkozzon az ukrajnai háború elől menekülőkkel, először a Keleti pályaudvarra ment, ahol felkereste a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Katolikus Karitász segítségpontjait Michael

Czerny kedd este találkozott Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsekkel, Veres András győri megyés püspökkel, az MKPK elnökével és a testület több tagjával. A bíboros ma tovább folytatja magyarországi programját.

A jelenlegi háborús helyzetben nagyon nagy igény van a piacon a gabonára, de a magyar kormánynak ebben a helyzetben a hazai fogyasztókra kell elsősorban figyelni, mondta Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában. Elmondta, az országról gondoskodni kell, a kormány nem hirdetett gabona kiviteli stopot, hanem egy átgondolt piaci tevékenységet folytat az elővásárlási jog bevezetésével. Különösen fontos, hogy a Magyarok Kenyere program keretében minden magyar ember asztalán legyen kenyér, de most nem csak az övékén kell, hogy legyen, hanem a menekültekén is. A MAGOSZ jelentős mennyiségű adományt gyűjtött, például harminc tonna lisztet, hogy Kárpátalján is legyen kenyér. Ezekből az adományokból mindenki részesülhet, aki menekült, aki rászoruló. Hangsúlyozta, nemcsak a magyarok, az ukránok is, bárki. Magyarország segít, mert a béke mellett tette le a voksát, az emberi életet pedig menteni kell, mondta.

Az Egységben Magyarországért ellenzéki szövetség kijelölte a dátumot az eurócsatlakozásra, aminek feltételeit öt év alatt meg kell teremteni. Varju László, a DK alelnöke, az Egységben Magyarországért képviselőjelöltje sajtótájékoztatóján azt mondta: A célunk az, hogy a megfelelő feltételek megteremtésével öt év alatt bevezessék az eurót Magyarországon. Vajda Zoltán, az Egységben Magyarországért képviselőjelöltje szerint az euró mihamarabbi bevezetése védheti meg az embereket, de „Orbánék ezt nem akarják”. Mint közölte: a kormánynak az elmúlt tíz évben az euró bevezetésén kellett volna dolgozni.

Külföldi hírek:

Boris Johnson brit kormányfővel tartott kétoldalú megbeszélést kedden Londonban Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai háború ügyében Johnson által összehívott V4-brit csúcsértekezlet keretében. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint Boris Johnson ismertette a magyar miniszterelnökkel az Oroszország elleni szankciók még további szigorítására és a büntetőintézkedések bevezetésének gyorsítására kidolgozott brit terveket. A Downing Street tájékoztatása szerint Boris Johnson és Orbán Viktor egyetértett abban, hogy fel kell lépni Oroszország európai destabilizációs tevékenysége ellen, egyebek mellett a kibertámadásokkal szembeni ellenállóképességet szolgáló magyar-brit kapcsolatok elmélyítésével. Orbán Viktor hangsúlyozta: a szankciók további kiterjesztése az energiaszektorra, az olaj- és gázszektorra aránytalanul nagy terhet jelentene Magyarország számára. Ezeket a szankciókat az olaj és a gáz területére nem szabad kiterjeszteni – jelentette ki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ABC amerikai hírcsatorna World News Tonight című műsorában kijelentette: készen áll a Krím félsziget és a Moszkva-barát kelet- ukrajnai szakadár köztársaságok sorsának kompromisszumos rendezésére. Egyúttal aláhúzta: nem enged Moszkva követeléseinek, és nem hajlandó elismerni a szakadár köztársaságok függetlenségét, illetve a Krím fölötti orosz fennhatóságot. „Készen állok a párbeszédre, de a kapitulációra nem” – szögezte le Zelenszkij. Hozzátette: fontos odafigyelni a szóban forgó térségek lakosaira, akik Ukrajnához akarnak tartozni. Rámutatott: Moszkva követelései nem csak az elismerésről szólnak, hanem valójában újabb ultimátumok. „Ez a háború nem fog itt véget érni; a világháború kirobbanásához fog vezetni” – jelezte aggodalmát. Az ukrán elnök egyúttal háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, a hadsereg parancsnokait, és az ukrajnai támadásban részt vevő katonákat. Szerinte Putyin véget vethetne a civilek halálának Ukrajnában, ha akarna. „Úgy vélem, hogy képes lenne megállítani a háborút, amelyet elkezdett” – hangoztatta Zelenszkij.

Izrael várhatóan felülvizsgálja az ukrán nem zsidó menekültekre vonatkozó politikáját, a közvélemény nyomására és egyes miniszterek arra irányuló felszólítására, hogy tegyenek többet az orosz invázió elől menekülők befogadása érdekében. Ajelet Saked belügyminiszter humanitárius kvótát, további engedményeket és új intézkedéseket vezet be a fejleményeknek megfelelően. A szándék az, hogy egy új politikát határozzanak meg, amelynek középpontjában a kvóták állnak, hogy hány nem zsidó ukrán menekült léphet be Izraelbe, és kaphat munkavállalói vízumot is. Még mindig vita folyik a számokról: Saked néhány ezerre akarja csökkenteni a számukat, mert úgy véli, hogy Izrael fő erőfeszítése a zsidó bevándorlók beolvasztása. Jáir Lapid külügyminiszter és mások viszont úgy gondolják, hogy Izraelnek nagylelkűbbnek kellene lennie. Jelenleg azoknak az ukrán menekülteknek, akiknek nincs elsőfokú rokonuk Izraelben, 10 000 sékel (1,1 millió Ft) letétet kell fizetniük, amelyet távozáskor visszakapnak. A letét a biztosíték arra, hogy az ukránok végül elhagyják Izraelt, mivel az ország ritkán ad menekültstátuszt nem zsidóknak.

Egyes EU-tagországok gátolnák Ukrajna uniós tagjelöltségét – ezzel a címmel közölt információkat hétfői elemzésében a Bloomberg amerikai hírügynökség, diplomáciai forrásokra hivatkozva. A hírügynökség uniós diplomatákra hivatkozva azt közölte, hogy több állam, köztük Németország és Hollandia elsősorban gyakorlati segítséget nyújtana Ukrajnának és a háború befejezésén munkálkodna az akár egy évtizedig is eltartó tagfelvételi folyamat helyett. Ezek az országok „arra akarnak összpontosítani, hogy gyakorlati támogatást nyújtsanak Ukrajnának és véget vessenek a háborúnak, ahelyett, hogy egy olyan folyamatba kezdenek, amely legalább egy évtizedet vehet igénybe” – fogalmazott a Bloomberg. A hírügynökség azonban nem nevezte meg, hogy Németországon és Hollandián kívül még mely országokról van szó. Azon országok azonban, amelyek támogatnák Kijev tagjelölti státuszát, azzal érvelnek, hogy az EU részéről a jóváhagyás szimbolikus gesztus lenne a háború sújtotta ország

mellett még abban az esetben is, ha az ezt követő eljárás hosszú és bonyolult lesz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február végén szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.

Akár kétmilliárd eurónak megfelelő összeget költhet Lengyelország a jelenleg már az egymillió főt is meghaladó ukrajnai menekültcsoport befogadására – mondta el Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes kedden a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak. A lengyel határőrség kedd reggeli adatai szerint 1,2 millió személy menekült át Ukrajnából Lengyelországba a háború február 24-i kitörése óta. Előzetes becslések szerint a menekültek befogadása – beleértve az egészségügyi, társadalombiztosítási, oktatásügyi ráfordításokat – akár 10 milliárd zlotyba (2 milliárd euró) is kerülhet – közölte Jablonski. Ehhez képest alacsonynak minősítette az Európai Unió (EU) által az ukrajnai menekültek támogatására elkülönített 500 millió eurót. Szükségesnek nevezte, hogy az EU „határozottabb módon” támogassa a befogadó országokat. Az Oroszország ellen kivetett szankciók „beélesítésének” szükségességéről beszélve Jablonski hibának nevezte Olaf Scholz német kancellár előző napi kijelentését, miszerint Európa nem engedheti meg magának az orosz energiahordozók importjának leállítását.

Gazdasági hír:

A magyarországi nagybankok vezetőivel tárgyalt Varga Mihály pénzügyminiszter. Keddi Facebook bejegyzésében Varga Mihály azt írta, a magyar bankszektor tőkeerős, tavaly rekordnyereséget ért el, mérlegfőösszege 16 százalékkal emelkedett, likviditása továbbra is magas. „A magyar bankokra a válság idején is számíthattunk: rendkívüli befizetéssel és a hitelmoratóriummal segítették a védekezést. A gazdaság gyors újraindításával a bankok is megerősödtek, a mostani háborús helyzetben ez stabil alapot ad a működésükhöz” – olvasható Varga Mihály Facebookján.

Időjárás:

Ma tovább csökken a felhőzet, változó napsütés alakul ki.
Este derült, szeles, a középső országrészben gyengén felhős is várható. A hőmérséklet jellemzően -4 – 8 fok körül alakul.

Related