Meg kell érteni az oroszokat is, de a módszereik elfogadhatatlanok. Balázs Péter, volt külügyminiszter, egykori uniós biztos a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt Európáról, Németországról és az orosz-ukrán konfliktusról.
A volt külügyminiszter beszélt a német belpolitikáról, megjegyezve, nincs könnyű helyzetben az ellenzéki CDU-CSU szövetség, bár a két párt most összezárt a legteljesebb mértékben. Azért sincsen ez a két párt könnyű helyzetben, mert minden egykori szövetségesük a kormányban van, így számukra összefogni csak két másik párttal lehetne, a Linke-vel és az AfD-vel, velük biztosan nem fognak szövetségre lépni. Az új német kormány egyik fő felelőssége az ország energiaellátása, a koalícióban szereplő zöldek is, ahogy a többi párt is, már évekkel ezelőtt arról beszélt, leszerelik az atomerőműveket, a szélenergiára próbálnak támaszkodni. Ugyanakkor a gázra is szükség van, ami elsősorban az oroszoktól jön. A német kormány, elkerülendő a kockázatos tranzit országokat, megépítette az Északi Áramlat 2-t. Ám mindezt a helyzetet megnehezíti az orosz-ukrán válság. Ebben a helyzetben az európai országok nem tudnak mást tenni, mint gazdasági szankciókat bevezetni az oroszokkal szemben, ám az is igaz, ezek hosszabb távon nem tudnak célt elérni, arról nem beszélve, hogy a német-orosz gázüzletet is veszélyeztetheti. Az a jó szankció, jelentette ki Balázs Péter, ami fenyegetésnek jó, azaz nem kell alkalmazni. A volt külügyminiszter szerint az orosz követelések között szerepel, hogy Ukrajna ne legyen a NATO tagja, de ez a kérdés még nincs is a Szövetség napirendjén. Az ukrán vezetés már többször jelezte, szeretne az EU és a NATO tagja lenni, de erre nincs fogadókészség még, ezt is látni kell. Ráadásul ez egy hosszú folyamat. Ukrajnával kapcsolatban a volt külügyminiszter elmondta, ez egy többnyelvű ország, ahol tulajdonképpen mindenki ukrán, hiszen egykor mindenki szovjet állampolgár volt, így az ottani lakosok mára elkötelezett ukrán hazafiak lettek, függetlenül attól, hogy mi az anyanyelvük, román, magyar, orosz, stb. Olyan ez, mint Írországban, ahol mindenki büszke ír, de közben angolul beszélnek. Az oroszoknak pedig az az érdeke, hogy közte és a NATO között legyen egy ütközőállam, de minden fenyegetés mellett erről az egész kérdésről nem állapodhat meg Moszkva és Washington, ebbe Kijevnek is van beleszólása. Ahogy arról sem Moszkva dönthet, hogy követelésére a NATO vonuljon ki Közép-Európából. Putyin szándéka nem más, mint az egykori Szovjetuniót valahogy visszahozni, pedig helyette a már megkötött, harminc évvel ezelőtti szerződéseket kellene betartania. Oroszország nagy barátai, mint a fehéroroszok, a kazahok sem kérnek az önállóságuk feladásából. Ezért is kell Moszkvának Ukrajna. Oroszország mára nem nagyhatalom, csak katonailag, de a hadsereg fenntartása rengeteg pénzbe kerül, ahogy a katonák Ukrajna határain történő táboroztatása is. Ezt a feszültséget, ami ott kialakult, sokáig nem lehet már fenntartani. Ami ott zajlik, az még nem háború, csak egy izmozás. Persze, meg kell érteni az oroszokat is, de a módszereik elfogadhatatlanok. Az oroszoknak mindeközben figyelni kell Kínára is, például Szibéria esetében is. Persze egyelőre nincs semmilyen ellenséges viszony a két ország között, most összefogtak. Olyannyira jó a kapcsolatuk jelenleg, hogy nemrégiben orosz-kínai-iráni tengeri hadgyakorlatot tartottak. Minderre Balázs Péter szerint nagyon oda kell figyelni. Mindhárom ország szeretné a határait kitolni. A volt külügyminiszter szerint Törökország is igyekszik a térségben szerephez jutni, ami még sikeresebb lenne, elsősorban gazdaságilag – egy okos vezetéssel. Balázs Péter szerint a francia elnökválasztáson komoly esélye van az amúgy nem nagyon népszerű francia elnöknek, aki szeretne újból országa és Európa vezetőjévé válni. Franciaország – mint az EU soros elnöke -, azt ígéri, minden vállalását az áprilisi elnökválasztás előtt teljesíteni fogja. Visszatérve az orosz-ukrán konfliktusra, bár egyes fogadóirodák nagyobb esélyt adnak a háborúra, de a jelenlegi helyzet szerint ez nem fog bekövetkezni, mert egy jelentős diplomáciai mozgás indult meg.
