Németh Szilárd: Rezsicsökkentés csak addig van, amig Orbán Viktor kormányoz, de addig „betonbiztosan”

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.02.10. csütörtök reggel

Rezsicsökkentés csak addig van, amig Orbán Viktor kormányoz, de addig „betonbiztosan” – jelentette ki Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke.

Az LMP azt ígéri, hogy kormányváltás esetén „valódi béremelést” biztosít a védőnők számára.

Nem ért egyet a Kreml Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, aki tekintélyelvű rezsimnek minősítette Oroszországot és Kínát.

Február végéig megszűnhet Angliában a koronavírus-fertőzöttek kötelező elkülönítése – jelentette be Boris Johnson brit miniszterelnök.

Belföldi hírek:

Hatalmas versenyfutás zajlik a koronavírus terjedése és a vakcinagyártási kapacitások bővítése között, ugyanis minél előbb sikerül megnövelni a kapacitásokat, annál eredményesebben lehet megelőzni az újabb variánsok kialakulását – közölte a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Lyonban. A tárcavezető az európai uniós tagállamok kül- és egészségügyi miniszteri konferenciáján hangsúlyozta, hogy „kapacitáskérdés van”, ezért a lehető leggyorsabban létre kell hozni világszerte a szükséges gyártási képességeket. Majd emlékeztetett rá, hogy Magyarországon jelenleg is zajlik a Nemzeti Oltóanyaggyár építése, amellyel hazánk már az idei év végétől részt tud majd venni a globális vakcinaelőállításban. „Itt lenne az ideje, hogy a világ végre felismerje, hogy a vakcinaválasztás nem politikai állásfoglalás (.) Amikor arra próbál az egész világ törekedni, hogy minél több vakcina legyen, akkor ne politikai kérdés legyen, hogy melyik vakcinát hagyják jóvá vagy melyiket nem” – emelte ki Szijjártó Péter.

Rezsicsökkentés csak addig van, amig Orbán Viktor kormányoz, de addig „betonbiztosan” – jelentette ki Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke. A magyar családok, nyugdíjasok és kisvállalkozók megfizethető és biztonságos energiaellátása csak az olcsó és folyamatosan érkező orosz gázzal valósítható meg. A magyar kormány ezért állapodott meg Moszkvával 15 évre, évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállításáról – közölte. Nyugat-Európa jelenleg ötször annyiért veszi a gáz köbméterét, mint Magyarország, „ezért ott az egekbe emelkedtek a rezsiköltségek”. Mivel nekik hosszútávú szerződésük sincs, már vásárolni sem tudnak, tartalékkészleteik „vészesen leapadtak”; Németországban és Ausztriában már az áram- és gázellátás szüneteltetésére készítik fel a lakosságot – mondta a kormánypárti politikus.

Az LMP azt ígéri, hogy kormányváltás esetén „valódi béremelést” biztosít a védőnők számára. Hohn Krisztina, az LMP szakpolitikusa hangsúlyozta: a védőnők béremelése a kormány által ígért 30 százalékhoz képest 21 százalék lett, de nagyon sok védőnő ennyit sem kapott, sőt vannak olyanok, akik kevesebbet kaptak, mint tavaly. Az ellenzéki politikus szerint ez azért van, mert a béremelésről rendelkező kormányrendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a különféle bérpótlékokat elvegyék a védőnőktől.

A valódi újítók mindig a kereszténydemokrata oldalról érkeztek – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Slachta Margit szerzetes nővér, az első női országgyűlési képviselő életét bemutató kiállítás megnyitóján a budapesti Terror Háza Múzeumban. Rétvári Bence arról beszélt: Az első magyar női képviselő egy katolikus ember, egy apáca volt, és „Magyarország első női köztársasági elnöke is kereszténydemokrata értékrendű, nemzeti gondolkodású politikus lesz idén tavasszal Novák Katalin személyében”. Az államtitkár Slachta Margitot méltatva kiemelte: két nehéz időszakban volt országgyűlési képviselő: először akkor, amikor szétszakították Magyarországot a trianoni békeszerződéssel, majd a kommunizmus idején, amikor a kommunisták lépésről lépésre igyekeztek felszámolni az egész egyházi szervezetrendszert.

Külföldi hírek:

Szerdán az Izraelnek tulajdonított szíriai támadások során az orosz hadsereg fejlett elektronikus védelmi rendszereket aktivált Latakiából, ami GPS-zavarokat okozott a térségben, közölte a Kan közszolgálati műsorszolgáltató szerdán. A Kan két hete arról számolt be, hogy a Földközi-tenger irányából Izraelbe tartó repülőgépek az Oroszország által Szíriában telepített jelzavaró rendszer miatt navigációs problémákkal küzdenek. A problémák hetekkel ezelőtt kezdődtek, és Izrael üzenetet küldött Moszkvának, amelyben tájékoztatta, hogy a rendszer zavart okoz a polgári légterében. Oroszország azonban állítólag visszautasította az izraeli kérést, és ragaszkodik ahhoz, hogy a rendszerre szükség van a Szíriában állomásozó katonái védelmében. Izrael mindeközben azon dolgozik, hogy „semlegesítse” a zavarást. A riport szerint Izraelben egyesek úgy vélik, hogy a zavarással Oroszország arra törekszik, hogy megmutassa, ki a főnök Szíriában, megjegyezve, hogy az ottani légicsapások közül sokat az izraeli hadseregnek tulajdonítanak. Szíriából kilőtt légvédelmi rakéta robbant fel a levegőben Észak-Izrael felett szerdán a kora hajnali órákban, aktiválta a rakétára figyelmeztető szirénákat Umm al-Fahm városában és Szamária közösségeiben, közölte az Izraeli Védelmi Erők.

Nem ért egyet a Kreml Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, aki tekintélyelvű rezsimnek minősítette Oroszországot és Kínát. Erről Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő nyilatkozott újságíróknak szerdán az orosz fővárosban. Peszkov Borrellnek azt a kijelentését kommentálta, amely szerint „két tekintélyelvű rendszer erős szövetséget hozhat létre”. Az uniós tisztségviselő figyelmeztetése azután hangzott el, hogy Kína támogatásáról biztosította Oroszországnak az Egyesült Államokkal és a NATO-val szemben támasztott biztonsági garanciaigényeit. „Mindenekelőtt egyáltalán nem értünk egyet azzal az értékeléssel, hogy tekintélyelvű rezsimekről van szó” – szögezte le Peszkov.

Kemény válaszlépésekre számíthat Oroszország, ha erőszakra vetemedik Ukrajna ellen, de a lehetséges büntetőintézkedések katalógusát nem hozzák nyilvánosságra – mondta Olaf Scholz német kancellár Berlinben. A kancellár Mette Fredriksen dán kormányfővel folytatott megbeszélése után, kettejük közös tájékoztatóján elmondta, hogy Európa, az Egyesült Államok és a NATO-tagországok „nagyon hatásos” szankciókat készítettek elő az Ukrajna elleni orosz agresszió esetére, és úgy döntöttek, hogy nem hozzák nyilvánosságra a tervezett intézkedések listáját. Ez így ésszerű, mert a lehetséges reakció erejét részben éppen az adja, hogy „nem lehet felmérni, mi minden tartozhat bele” – mondta Olaf Scholz.

Litvánia biztonságának növelése érdekében az amerikai katonák állomásozásának állandóvá tételét fogja kérni – közölte szerdán Gitanas Nauseda, a balti ország elnöke a német vezetésű NATO-harccsoport újonnan megérkezett váltásának fogadása utáni sajtótájékoztatón a Rukla melletti bázison. A NATO-harccsoportot 2017-ben telepítették Litvániába, miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet. A katonákat átfedéses forgó rendszerben váltják rendszeresen. Az Ukrajnával kapcsolatos válság, az orosz erők ukrán határ menti összevonása miatt hamarosan további 350 német katona érkezik a bázisra, és Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter a szerdai ruklai fogadás elején közölte: országa is megnöveli – 270-ről 350- re – kontingensének létszámát. Az Egyesült Államok 2019 óta egy 500 fős külön harccsoportot állomásoztat Litvániában, nem átfedéses forgó rendszerben. Vilnius ennek tartóssá tételét szeretné elérni.

Február végéig megszűnhet Angliában a koronavírus-fertőzöttek kötelező elkülönítése – jelentette be Boris Johnson brit miniszterelnök. Johnson a londoni alsóházban tartott rövid tájékoztatójában közölte: a csütörtökön kezdődő, február 21-ig tartó parlamenti szünet utáni első napon ismerteti részletesen, hogy a kormány új stratégiája szerint az ország hogyan tud a továbbiakban „együtt élni a koronavírussal”. Azt azonban már most bejelentette, hogy ha a jelenlegi bíztató járványügyi folyamatok tartósaknak bizonyulnak, várakozása szerint a március 24-i

határidőhöz képest egy hónappal előre lehet hozni a koronavírus-fertőzöttek elkülönítési kötelezettségének feloldását.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb járványügyi jelentése szerint világszerte 17 százalékkal csökkent az új koronavírusos esetek száma a múlt héten az egy héttel korábbi adatokhoz képest, miközben hét százalékkal kevesebben haltak meg a koronavírus okozta Covid-19-ben. Az új esetek csaknem 97 százalékát az omikron variáns okozza, a többiért a vírus delta változata a felelős – írta kedd éjjel nyilvánosságra hozott jelentésében a WHO. „Az omikron variáns gyakorisága világszerte nőtt, és a változatot már csaknem minden országban kimutatták” – hívta fel a figyelmet a WHO. A szervezet ugyanakkor megjegyezte: sok országban, ahol korábban emelkedtek a fertőzésszámok az omikron miatt, már apadóban van a járványhullám.

Gazdasági hír:

A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér januárban majdnem elérte a 3 évvel korábbi, a járvány előtti utasforgalom 60 százalékát – közölte a Budapest Airport Zrt. Éves összevetésben a havi 562 635 utas 750 százalékos növekedést jelent, míg a 15 748 tonnás teherforgalom 25,8 százalékkal nagyobb, mint tavaly ilyenkor, az áruszállítási rekordot döntő 2021-es év első hónapjában – írták. A járvány előtti úticélok 80 százaléka érhető el Budapestről, 27 légitársaság gépei 37 ország 101 repülőterére vitték az utasokat az év első hónapjában. A legnépszerűbb úticél London, Párizs, Moszkva és Dubai – derül ki a légikikötőt üzemeltető társaság januári összesítéséből. Manchester és Rimini márciustól válik elérhetővé Budapestről, május és október között újra lesz közvetlen járat Torontóba, majd júniustól New Yorkba is. Abu Dhabi, Castellon de la Plana, Szkopje, Kijev, Kisinyov, Izmir idén szintén visszakerül az úticélok közé. A menetrend bővítése még nem ért véget, sőt lesznek olyan légi összeköttetések is idén, amelyek korábban nem szerepeltek a repülőtér kínálatában. Ezek bejelentését a következő hetekre ígérte a Budapest Airport.

Időjárás:

Ma főképp napos-fátyolfelhős, az északkeleti határvidék felett mérsékelten felhős, eseménytelen időnk lesz.

Este északon méréskelt felhősödések várhatóak, míg délen csillagfényes égbolt a valószínűbb.

A hőmérséklet jellemzően 2 – 16 fok körül alakul.