A BreuerPress és a HetiTV legfrissebb hírei
Belföldi hírek
Magyarország biztonságban van, mert Nyugat- és Dél-Európával szemben semmilyen körülmények között nem fenyegetik energiakimaradások – mondta a Fidesz európai parlamenti (EP) delegációjának vezetője. Deutsch Tamás hangsúlyozta: a helyzet Nyugat- és Dél-Európában súlyos. „Kézzelfogható valóság, hogy blackout, azaz hosszabb ideig a polgárok által elszenvedni kénytelen áram-, illetve energiakimaradás lehet a téli hónapokban”. Ausztriában a hadsereg már óriásplakátokon, illetve online hirdetésekben készíti fel a polgárokat arra, lehet, hogy az energiaválság miatt hosszabb, egyhetes, vagy akár tíznapos energiakimaradás lesz. Németországban is hasonló a helyzet, ott a katasztrófavédelem olyan tájékoztató filmet készített, amely arról szól, hogy az idősebb, egyedül élő polgárok hogyan tudnak védekezni több napig tartó energiakimaradás esetén. Ezzel szemben az Oroszországgal kötött hosszú távú, 10+5 éves gázszállítási megállapodásnak köszönhetően Magyarország energiatartalékai biztonságot teremtenek a polgároknak, családoknak és a gazdasági élet szereplőinek – jelentette ki a kormánypárti EP-képviselő.
Nem először borzolja a kedélyeket Karácsony Gergely. Mint ismert, újabban a Városháza eladására készülhet a főpolgármester, egy, az Index birtokába került szerződés szerint pedig már meg is bíztak egy ingatlanközvetítő céget, hogy vevőt keressen Budapest Főváros Önkormányzata valószínűleg egyik legértékesebb ingatlanára. Ugyanakkor nem ez az első kétes ügy a fővárosban: a járműbeszerzés és egyes budapesti építkezések is nagy port vertek fel az elmúlt években – írja a Magyar Nemzet.
Az oltatlanok között terjed a kórokozó, sok a beteg a 12-18 évesek között, de a fiatalabbak között is. „Hétről hétre egyre több a koronavírusos gyerek, látszik, hogy nagy szükség volt a korosztály oltásának lehetővé tételéve” – mondta Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke. Az oltatlan 12-18 évesek és a magyar szabályozás szerint még be nem oltható 12 év alattiak között is sok a fertőzött. Mint mondta, a korábbi hullámoknál az volt a jellemző, hogy ha az egyik szülő megfertőződött, akkor a gyerekek alig észrevehető tünetekkel vészelték át a fertőzést, most viszont észrevehető, hogy a fiataloknál is megjelennek a tünetek. Megugrott a beteg gyerekek száma a Bethesda Gyermekkórházban is – mondta Velkey György főigazgató. Rámutatott: az elmúlt időszakban a fiatalabb generáció sem találkozott a karanténban a kórokozókkal, a közösségekbe visszatérve viszont elkapják őket, ám a szezonális megbetegedések mellett nagyobb számban koronavírussal is megfertőződnek. Velkey hozzátette, hogy súlyos esettel még nem találkoztak, de fulladások előfordulnak a fejfájásos, hányós, hasmenéses, torokfájásos koronavírusos tünetek mellett is.
Az LMP nagyon csalódott a glasgow-i klímacsúcs eddigi eredményeiben – mondta az ellenzéki párt társelnöke. Kanász-Nagy Máté hangsúlyozta, jövőre lesz 50 éve, hogy először tartottak világértekezletet a környezetrombolásról, azóta pedig a helyzet csak romlott, jelentős mértékű éghajlatváltozás következett be az emberiség miatt. „Tudjuk, hogy mit kellene tenni, de mégse tesszük. Legfeljebb tüneti úton próbáljuk kezelni a környezeti válságot” – mondta.
Külföldi hírek:
Ausztria új kancellárja, Alexander Schallenberg szerint az Iránnal folytatott tárgyalás az egyetlen lehetőség az ország nukleáris programjának kezelésére – írja az Aruzt7. Alexander Schallenberg, Ausztria új kancellárja Bécsben az Irán és a nyugati hatalmak közötti nukleáris tárgyalások újraindításával kapcsolatban kijelentette, hogy az iráni atomprogram kérdésének megoldására a helyes út egy új diplomáciai megállapodás. Az Izrael Hayomnak adott interjújában Schallenberg azt mondta: „Komoly problémáink vannak az iráni vezetéssel, például a holokauszttagadással kapcsolatban. Nagyon világossá tettük ezt számukra. A tárgyalások azonban arra irányulnak, hogy megakadályozzuk, hogy Irán atombombát szerezzen. Bebizonyosodott, hogy a megállapodás hiánya rosszabb, mint egy tökéletlen megállapodás megléte. Természetesen az atomalku nem tökéletes. Vannak olyan területek – például az iráni rakétaprogram fejlesztése –, amelyek egyáltalán nem szerepelnek benne. De ahogy a mondás tartja: „jobb egy veréb a kézben, mint egy galamb a háztetőn” – mondta Schallenberg.
Összecsapások voltak szombat este Jeruzsálemben a rendőrség és szélsőjobboldali tüntetők között, akik a 16 éves Ahuvia Szandak halála miatt vonultak utcára. Szandak tavaly egy autóbalesetben vesztette életét, miközben a rendőrség elől menekült, állítólag azért, mert társaival kövekkel dobált palesztinokat. A tüntetők felmásztak egy buszra, és elzárták az utat Jeruzsálem bejáratánál. Az izraeli rendőrség a tömeg feloszlatására kénytelen volt vízágyút is bevetni. A rendőrség közölte, négy rendőr megsérült, amikor a tüntetők üvegeket és köveket dobáltak. Továbbá két rendőrautó is megrongálódott. A rendőrség tájékoztatása szerint 21 tüntetőt tartóztattak le a város bejárata közelében, a Húrok hídjánál történt erőszak miatt. A demonstrálók a rendőrség szerint a forgalmat is zavarták a környéken.
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök ellenzi, hogy Jeruzsálemben újra megnyissák a palesztinokat szolgáló amerikai konzulátust, a palesztinok szerint viszont Izraelnek nincs joga megakadályozni az újranyitást. Naftali Bennett elutasította az előző amerikai elnök, Donald Trump idején bezárt jeruzsálemi konzulátus újranyitását. „Nincs helye a palesztinokat kiszolgáló amerikai konzulátusnak Jeruzsálemben. Álláspontunkat következetesen, halkan, dráma nélkül fejezzük ki, és remélem, hogy megértik. Jeruzsálem csakis Izrael állam fővárosa” – mondta Bennett. „Ha az amerikaiak konzulátust akarnak nyitni Rámalláhban, azzal nincs gondunk” – mondta Jaír Lapid külügyminiszter, a Palesztin Hatóság kormányzati központjára utalva. Külügyi tisztviselők utóbb azzal pontosították kijelentését, hogy Lapid csak egy összekötő iroda rámalláhi létesítésére gondolt, ami nem befolyásolná a palesztinokkal ápolt amerikai diplomáciai kapcsolatok szintjét. A palesztinok azonban nem fogadják el, hogy máshol legyen amerikai konzulátusuk, mert ők is Jeruzsálemet tekintik a jövendő Palesztin Állam fővárosának. A Palesztin Hatóság külügyminisztériuma vasárnap közleményben bírálta az izraeli lépést. Hangsúlyozták, hogy a konzulátus újranyitását a nemzetközi közösség azon kötelezettségvállalása részének tekintik, miszerint véget vetnek Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem felett az izraeli ellenőrzésnek. Az izraeli médiában az elmúlt hetekben többször beszámoltak a jeruzsálemi palesztin konzulátus újranyitásáról szőtt amerikai tervekről. A kormány az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokon elutasította a jeruzsálemi helyszínt, és azt vetette fel, hogy ha Washington a palesztinoknak konzuli szolgáltatásokat nyújtó irodát akar nyitni, akkor Izrael szívesebben venné, ha ezt a palesztin területeken tenné meg. A Háárecnek nyilatkozó források szerint azonban az amerikaiak jelenleg ragaszkodnak a konzulátus jeruzsálemi elhelyezéséhez.
A szudáni biztonsági erők könnygázzal oszlatták a tüntetőket vasárnap a főváros Kartúmban, ahol polgári engedetlenségi kampány indult az október végén puccsal hatalmra került hadsereg ellen. Az afrikai országban azóta vannak megmozdulások, hogy Abdel-Fattáh al-Burháni tábornok október 25-én megdöntötte a hadsereggel hatalommegosztásban működő kormányt, feloszlatta az ország összes intézményét, és letartóztatta az elmozdított kabinet szinte összes civil tagját. Vasárnap a szakszervezetek és más szervezetek által meghirdetett polgári engedetlenségi mozgalom részeként ismét több tucat tanár vonult az oktatási minisztérium elé, hogy csendben tiltakozzon Burháni tábornok döntései ellen – mondta az AFP francia hírügynökségnek Mohammed el-Amin földrajztanár. „A rendőrség megérkezett, majd könnygázgránátókkal támadt ránk, miközben mi csak álltunk ott a kezünkben a nemet a katonai rezsimnek feliratú táblákkal” – tette hozzá. A tanári szakszervezet elítélte az erőszakot, és arról számolt be, hogy több tüntetőt letartóztattak a soraikból. Előzőleg fiatalok téglákkal és térkövekkel torlaszoltak el utakat, az üzletek pedig zárva maradtak a fővárosban. „Kevesebb a mozgás az utcákon, de a blokád nem teljes” – jelentette egy szemtanú Omdurmánban, Kartúm testvérvárosában.
Január elsejétől Belgiumban eltilthatják hivatásuk gyakorlásától azokat az egészségügyi alkalmazottakat, akik nem olttatták be magukat koronavírus ellen; a továbbra is emelkedő fertőzési adatok mellett több mint egy hete hétezer felett van a napi fertőzésszám az országban – közölte a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap. Pedro Facon, a belga kormány koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős biztosa a védekezés fokozását célzó belga intézkedések előkészítéséről a napilapnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, a koronavírus elleni beoltottság mindenkinek, de az egészségügyi szakemberek számára azért különösen fontos, mert sok emberrel állnak állandó kapcsolatban, köztük a gyakran legyengült immunrendszerű betegekkel. A tervezet szerint januártól az oltást továbbra is elutasító egészségügy dolgozó először figyelmeztetést kap, ha azonban ezt követően is megtagadja, hogy beoltsák, az engedélyének visszavonásával járhat. Hozzátette: a koronavírus elleni oltás kötelezővé tétele az teljes lakosság számára nem szerepel a tervek között.
Több százezer ember tüntetett vasárnap számos etiópiai városban a kormány mellett, a lázadók ellen, aki egyre közelebb nyomulnak a fővároshoz, Addisz-Abebához. Közben a tigréi lázadók szóvivője úgy nyilatkozott, „nevetséges és hiteltelen az a félelem, hogy Addisz-Abebát vérfürdő fenyegetné, ha erőik behatolnak az etióp fővárosba Abij kormányának megdöntésére”. A vasárnapi demonstrációk résztvevői békésen vonultak végig a főváros és más városok utcáin, hogy támogatásukról biztosítsák a hadsereget, elítélve a lázadó Tigréi Népi Felszabadítási Frontot (TPLF), amely nagyobb autonómiáért harcol az északi Tigré régióban. A kormány által szervezett tüntetések az erőszak befejezésére felszólító országok ellen is irányultak. „Nincs szükségünk külföldi beavatkozásra” – állt néhány plakáton. Abij Ahmed miniszterelnök kormánya néhány napja rendkívüli állapotot hirdetett. Egyúttal felszólította a lakosságot, hogy fogjon fegyvert a TPLF ellen. A központi kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, miután a TPLF közölte, hogy erői kevesebb mint 350 kilométerre vannak a fővárostól. A lázadók és a kormányerők összecsapásai által sújtott Tigré, Amhara és Afar régiókból szombaton is menekültek százai érkeztek a fővárosba – mondta egy szemtanú a dpa német hírügynökségnek. Közben Addisz-Abebában számos Tigréből származó lakost letartóztattak, majd katonai járműveken elszállítottak a fővárosból. A rendőrség szombaton megerősítette, hogy „tisztogatási művelet” történt.
Támogatni kell európai uniós forrásokkal a közösség területére Fehéroroszország felől érkező illegális migráció feltartóztatását szolgáló lengyelországi határkerítés megépítését Manfred Weber szerint. Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak a fehérorosz rezsim által az EU felé generált migrációs hullámról elmondta: támogatja, hogy az EU pénzt adjon a közösség külső határának lengyel-fehérorosz szakaszán tervezett kerítésre. Recep Tayyip Erdogan török államfő „zsarolási kísérleteit” a görög-török EU-s külső határon „csak akkor lehetett megállítani, amikor a határkerítés gyakorlatilag megakadályozta az illetéktelen átkelést. Ugyanez vonatkozik most a keleti határra is” – mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.
Az iráni hadsereg megkezdte éves hadgyakorlatát az Ománi-öböl egyik partvidéki területén – jelentette az állami televízió, kevesebb mint egy hónappal a Nyugattal folytatandó nukleáris tárgyalások előtt. A beszámoló szerint a gyakorlaton a haditengerészet és a légierő egységei, valamint szárazföldi erők vesznek részt a hadászati jelentőségű Hormuzi-szorostól keletre fekvő területen. A Hormuzi-szoroson keresztül halad át a világ teljes olajszállításának mintegy 20 százaléka az Ománi-öböl és az Indiai-óceán irányába. A gyakorlatot egy olyan időszakban tartják, amikor egyre feszültebbé válik a helyzet Irán és az Egyesült Államok között azt követően, hogy Donald Trump korábbi amerikai elnök egyoldalúan kiléptette Washingtont az atomalkuból, majd visszaállította a korábbi Irán-ellenes szankciókat.
Robbanóanyaggal megrakott drónnal támadták meg vasárnap hajnalban az iraki miniszterelnök rezidenciáját Bagdadban, de a politikus sértetlenül megúszta a támadást – közölte az iraki hadsereg. A hadsereg közleményében merényletkísérletről írt. Twitter-fiókján Musztafa al-Kádimi iraki kormányfő a támadást követően tudatta, hogy jól van, egyúttal nyugalomra szólított fel. Az úgynevezett zöld zónában található kormányfői rezidencia közelében kormányépületek, nagykövetségek is találhatók. Nyugati diplomaták több robbanásról és fegyverropogásról számoltak be az éjszaka folyamán. A támadás elkövetőjeként egyelőre egyetlen fegyveres csoport sem jelentkezett. A zöld zónánál az elmúlt hetekben Iránnal szövetséges milíciák tagjai tiltakoztak az előző havi parlamenti választás eredménye ellen, mert a voksolást követően meggyengültek pozícióik az ország törvényhozásában. Kádimi testőrségének hat tagja, aki a rezidencia előtt állomásozott, megsebesült – közölték biztonsági források a Reuters hírügynökséggel.
Nyugat-Szahara nem lehet alku tárgya – jelentette ki VI. Mohammed marokkói uralkodó. „Szahara Marokkóhoz tartozása sem a múltban, sem most nem kerülhet semmilyen tárgyalás napirendjére” – szögezte le a király. VI. Mohammed az 1975-ös, úgynevezett zöld menetelés évfordulója alkalmából mondott beszédet. 1975-ben a marokkói vezetés felhívására mintegy 350 ezer ember vonult Marokkóból az akkor még Spanyolországhoz tartozó Nyugat-Szaharába a terület átadását követelve. A térség hovatartozását azóta is vitatják a helyi közösségek, amelyeket Algéria támogat. VI. Mohammed a konfliktus békés rendezése mellett tette le voksát, ám egyúttal azt is mondta, hogy mesterségesen gerjesztett konfliktusról van szó.
A hétvégén Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ vezető elemzője részt vett egy konferencián Spanyolországban, melyen az illegális migráció veszélyeiről, lehetséges megoldásairól tanácskoztak. November 5. és 6. között az európai konzervatív pártcsalád, az ECR és a spanyol jobboldali VOX rendezett konferenciát – írja közleményében az Alapjogokért Központ. Drasztikusan növekszik a Spanyolországba illegálisan érkező migránsok száma. IDÉN EDDIG KÖZEL 28.700, FŐLEG A MAGREB-TÉRSÉGBŐL ÉRKEZŐ MIGRÁNS JUTOTT BE ILLEGÁLISAN SPANYOLORSZÁGON KERESZTÜL AZ EURÓPAI UNIÓBA. November 5. és 6. között az európai konzervatív pártcsalád, az ECR és a spanyol jobboldali VOX rendezett konferenciát, amelyen spanyol politikai szereplők, európai parlamenti képviselők, újságírók, iszlám- és migráció-szakértők, filozófusok, illetve elemzők, többek között az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Farkas Vajk is arra keresték a választ, hogyan számolható fel az egyre nagyobb méreteket öltő migrációs krízis. A vezető elemző elmondta, a külső határok védelme valamennyi európai közös érdeke, anélkül nem biztosítható az európaiak biztonsága.
Gazdasági hírek:
Áramszünetek fenyegetnek Nyugat-Európában – írta a Magyar Nemzet a Goldman Sachs amerikai befektetési bank és pénzügyi szolgáltatót idézve. A cikk szerint elképzelhető, hogy Nyugat-Európában korlátozni fogják a gázfogyasztást, vagy újabb áremelések lesznek a télen. „Miközben Európa-szerte nem ritka, hogy a lakosságra terhelik a szolgáltatók az egekbe szökött nagykereskedelmi árakat, addig Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatásban a villamos energia és a földgáz árát jogszabályok rögzítik tartósan a legalacsonyabbak között” – írta a lap. Az újság közölte: október közepén mintegy 5 310 millió köbméter gáz volt a magyar tárolókban.
