Az izraeli külügyminisztérium a terrorizmus támogatásával és pénzelésével, valamint a közel-keleti térség stabilitásának aláásásával vádolta Teheránt

A BreuerPress és a HetiTV 2021.XI.23. friss hírei 

A klímaváltozás sebessége jelenleg lényegesen nagyobb, mint eddig bármikor, legfőbb kiváltó oka pedig az ember – hangsúlyozta Áder János.

Az izraeli külügyminisztérium a terrorizmus támogatásával és pénzelésével, valamint a közel-keleti térség stabilitásának aláásásával vádolta Teheránt, reagálva Ebráhim Raiszi iráni elnök felszólalására az ENSZ-közgyűlés ülésszakán.

Afganisztán polgárháborúba süllyed, ha nem alakul széles társadalmi alapokon nyugvó, befogadó kormány – figyelmeztetett Imrán Hán pakisztáni miniszterelnök egy interjújában.

Rálőttek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főtanácsadójának autójára szerdán, a főtanácsadó ép bőrrel úszta meg a támadást, de sofőrje súlyosan megsebesült – tudatta az ukrán rendőrség.

Belföldi hírek:

A klímaváltozás sebessége jelenleg lényegesen nagyobb, mint eddig bármikor, legfőbb kiváltó oka pedig az ember – hangsúlyozta Áder János. A köztársasági elnök elmondta, ma globálisan többet fogyasztunk a természeti tőkéből, mint amennyi új tud termelődni. Ezért is fontos a Budapesten tartandó fenntarthatósági expo, amely a megoldásokról szól majd. Lesz emellett tudományos tanácskozás is, amely különböző témákat fog körül járni, mint például a vízválság vagy a közlekedés – mondta Áder János. A köztársasági elnök kiemelte: 160 cég fog kiállítani, és bemutatni, hogy az egyes problémákra milyen megoldást kínál. Az expo egy másik kiállításán információs standok, úgynevezett szigetek lesznek, amelyek interaktív módon a ránk leselkedő veszélyekre figyelmeztetnek. Budapesten november 29. és december 5. között rendezik meg a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozót, amely világossá teszi, hogy a fenntarthatósági fordulat nemcsak kihívás, hanem gazdasági lehetőség is.

„Régi ismerős, új vádak” címmel tette ki Szijjártó Péter Facebook-oldalára a legújabb, vele készült CNN-interjút. A beszélgetés legnagyobb részében a pedofilellenes törvénycsomaggal kapcsolatban kérdezte Szijjártót a riporter: „Miniszter úr, ön ugyanolyan jól tudja mint én, hogy meleg vagyok. Így rám is vonatkozik ez a törvény? Ön engem pedofilnak tart?” – hangzott az első kérdés, mire Szijjártó Péter a következőket válaszolta: Én tisztelem azt az életmódot amit ön választott és a jogszabály is tiszteletben tartja minden felnőtt, tizennyolc év feletti személy jogát, hogy olyan életmódot válasszon, amilyet élni akar.” A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a jogszabály két részből áll: az egyik rész a pedofíliával összefüggésben elkövetett bűncselekmények szigorú szankcionálásáról szól, a másik pedig szavatolja, hogy a gyermekek szexuális orientációjával kapcsolatos nevelése kizárólagosan a szülők joga. Szijjártó kiemelte, Magyarországon 18 éves kor felett mindenki azt csinál

amit akar, annak az államnak semmi köze. Elmondta, azért is tartja bosszantónak, hogy LMBTQ-ellenes törvénynek hívják egyesek a jogszabályt, egyben szégyennek nevezte azt is ahogyan Ursula von der Leyen beszélt a magyar jogalkotásról a törvénycsomaggal kapcsolatban. Szijjártó kiemelte: a magyar kormány ebben a kérdésben nem ismeri a kompromisszum fogalmát.

Közös felelősségként és feladatként beszélt a nemzetiségi oktatás fejlesztéséről Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, amikor megnyitotta a Nemzetiségi Ösztöndíjas Pedagógushallgatók II. Parlamenti Találkozóját. Hangsúlyozta: könnyen háttérbe szorulhatna a nemzetiségek ügye, ha nem volnának olyan fiatalok, akik elkötelezetten működtetik a 13 őshonos hazai népcsoport oktatási, kulturális és önkormányzati intézményeit. Soltész Miklós kiemelte: a 2010-es kormányváltás óta hatalmas változás történt ezen a területen. Példaként említette, hogy az alaptörvényben államalkotónak ismerték el a nemzetiségeket, biztosították parlamenti jelenlétüket szószólók és kedvezményes kvóta alapján bejuttatható képviselő révén. Az államtitkár kitért arra is: a parlamenti jelenlét és a háromszintű nemzetiségi önkormányzatok rendszerének megerősítése biztosítja „a nemzetiségek politikai képviseletét, amire óriási szükség van”.

Az előző tanévben 335 esetben kellett intézkedniük az iskolaőröknek, testi kényszert 23 esetben alkalmaztak – írta a Népszava az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlésére hivatkozva. Az említett időszakban az iskolaőröknek bilincset két alkalommal, rendőrbotot pedig egy alkalommal kellett használniuk. Az intézkedések nyomán 88 eljárást indított a rendőrség. Ezekből büntetőeljárás 57 esetben, míg szabálysértési eljárás 31 alkalommal indult – olvasható a lapban. Jelenleg 489 intézmény vesz részt az iskolaőri programban, a területi szervek állományában 495 képzett iskolaőr van. Az ORFK közölte: az idei tanévkezdéstől szeptember 19-éig 16 esetben intézkedtek az iskolaőrök, ezek közül négy esetben alkalmaztak testi kényszert.

Külföldi hírek:

Az izraeli külügyminisztérium a terrorizmus támogatásával és pénzelésével, valamint a közel-keleti térség stabilitásának aláásásával vádolta Teheránt, reagálva Ebráhim Raiszi iráni elnök felszólalására az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. „Az új iráni kormány élén Raiszi, a ‘teheráni mészáros’ áll, minisztereinek többségét terrortevékenységgel gyanúsítják, és ők szerepelnek a szankciókkal sújtottak listáján a világban. A rezsim szélsőséges arcát mutatják, amely bátorítja és pénzeli a terrorizmust a Közel-Keleten” – írta az izraeli külügyminisztérium. A tárca szerint a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie az iráni rezsimet, és meg kell akadályoznia, hogy atomfegyverek birtokába jusson. Raiszi kedden, az ENSZ-beli beszédében visszatérést ígért az iráni nukleáris programot szabályozó, 2015-ös hathatalmi megállapodás helyreállításáról folyó tárgyalásokhoz, de kikötötte, hogy a párbeszédnek el kell vezetnie az amerikai szankciók feloldásához.

A Demokrata Párt berkein belüli belső vita vezetett ahhoz, hogy az izraeli Vaskupola rakétavédelmi rendszer számára egymilliárd dollárt biztosító rendelkezést eltávolítsák egy kulcsfontosságú finanszírozási törvénytervezetből. Az eltávolításra több progresszív demokrata törvényhozó kulisszák mögötti nyomása után került sor. A fejlemény feltűnést keltő szalagcímekhez vezetett, mondván, a demokraták elutasítják az Egyesült Államok támogatását a Vaskupola számára, de a gyakorlatban Izrael még mindig nagy valószínűséggel megkapja az ígért egymilliárd dolláros sürgősségi segélyt, amelyet az év elején kért. A döntés azután történt, hogy képviselők, azzal fenyegetőztek, hogy a finanszírozási törvény ellen szavaznak- nyilatkozták a Haaretz napilapnak az ügyben jártas források. Ha ez megtörtént volna, tekintettel a képviselőház hajszálvékony demokrata többségére, szeptember 30-án a kormány leállásához vagy fizetésképtelenséghez vezetett volna. A progresszív ellenkezés hátterében nem maga a finanszírozás állt, hanem inkább annak hozzáadása a költségvetési törvényjavaslathoz. Az Egyesült Államok évente 3,8 milliárd dollár katonai segélyt nyújt Izraelnek, ebből 500 millió dollárt a Vaskupolának.

Afganisztán polgárháborúba süllyed, ha nem alakul széles társadalmi alapokon nyugvó, befogadó kormány – figyelmeztetett Imrán Hán pakisztáni miniszterelnök egy interjújában. „Ha nem fogadják be a kisebbségek képviselőit, abból előbb-utóbb polgárháború lesz” – magyarázta. „Ez azt jelentené, hogy Afganisztánt az instabilitás és a káosz uralná, és ideális menedékké válna a terroristák számára, ami miatt aggódunk” – húzta alá. Ez volt az első alkalom, hogy a tálibok támogatásával vádolt Pakisztán határozottabb hangot ütött meg a radikálisokkal szemben. Hán megjegyzéseit megelőzően orosz, kínai és pakisztáni diplomaták találkozót tartottak a tálibokkal Kabulban, annak érdekében, hogy meggyőzzék őket egy, a lehető legtöbb társadalmi réteget képviselő kormány létrehozásának szükségességéről. A pakisztáni tisztségviselők Hamid Karzai volt afgán elnökkel és Abdulla Abdullával, a nemzeti megbékélési tanács egykori vezetőjével is megbeszélést folytattak – tájékoztatott a pakisztáni külügyminisztérium.

Rálőttek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főtanácsadójának autójára szerdán, a főtanácsadó ép bőrrel úszta meg a támadást, de sofőrje súlyosan megsebesült – tudatta az ukrán rendőrség. A legfrissebb jelentések szerint legalább tizenhét golyó találta el a járművet, de a főtanácsadó, Szerhij Sefir sértetlen maradt. A kijevi belügyminisztérium egyik illetékese, Anton Herascsenko arról tájékoztatott, hogy a sofőr súlyosan megsebesült. Az UNIAN hírügynökség szerint az 58 éves férfit három lőtt sebbel vitték kórházba, és intenzív osztályon ápolják. David Arahamija, a parlamenti elnöki blokk – a Nép Szolgája – egyik képviselője szerint Sefir sokkos állapotban van, de „él és jó egészségnek örvend”. Arahamija szerint a támadók feltehetően azt hitték, hogy Sefir vezeti az autót, ezért nyitottak tüzet a vezetőülés irányában.

Bukarest vörös besorolásba került járványügyi szempontból, miután szerdán meghaladta a lakosság három ezrelékét az utóbbi két hétben azonosított koronavírus-fertőzések száma, Temesváron pedig korlátozzák a kijárást. A háromezrelékes fertőzési ráta felett a kormány múlt heti határozata értelmében csak az uniós digitális védettségi igazolással lehet belépni a vendéglátóhelyekre, mozikba, színházakba és sportlétesítményekre, de a nagyobb létszámú magánrendezvényeken

is csak azok vehetnek részt, akik felvették az oltást, legalább fél éve kigyógyultak a fertőzésből, vagy friss teszttel igazolják, hogy nem fertőzöttek. Korábban már Szatmár, Temes és a fővárost övező Ilfov megye is vörös besorolásba került. Az újonnan diagnosztizált fertőzések száma kedden és szerdán is meghaladta az ezret a kétmilliós Bukarestben. Ez azt jelenti, hogy – ha a fertőzések üteme nem csökken – két héten belül a hat ezreléket is túllépi a fertőzési ráta a román fővárosban.

Október elejétől minden egészségügyben és szociális ellátásban dolgozónak rendelkeznie kell oltási vagy gyógyultsági igazolással, illetve negatív teszttel a munkavégzéshez – írta Vili Beros horvát egészségügyi miniszter. „Alapvető célunk és jogi kötelezettségünk, hogy a lehető leghatékonyabb módon megakadályozzuk a vírus betörését az egészségügyi- és szociális ellátó rendszerbe” – mondta, hozzátéve, hogy ezzel védeni akarnak mindenkit, nem pedig büntetni. Kiemelte: tiszteletben tartják mindenki választását, ezért az alkalmazottak eldönthetik, beoltatják-e magukat vagy háromnaponta koronavírus-tesztet végeztetnek el. Azok, akik megtagadják a tesztelést, elsősorban saját maguknak okoznak problémát, de a rendszernek is, amelyben dolgoznak – hangsúlyozta.

Gazdasági hír:

Október elsejétől pályázhatnak a vállalkozások munkavállalóik továbbképzésére a vállalati belső képzési programban – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a kis-és középvállalkozásokat segítő országos szakmai roadshow kecskeméti állomásán. György László a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartott eseményen elmondta: a gazdaság újraindítása során meghirdették a 70 milliárd forintos vállalati belső képzési programot, október elsejétől az első, összesen 15 milliárd forintos keretre lehet pályázni.

Időjárás:

Ma általában szép napos idő lesz, de keleten felhős idő várható, kevesebb napsütéssel. Csapadék nem hullik. A nyugatias szél gyenge, mérsékelt marad.

Este az ország északkeleti felén megerősödik a DNY-i szél. Észak felől, magas pedig felhősödésnek indul az ég.

A hőmérséklet jellemzően 17 – 20 fokon tetőzik.