A Hamász terrorszervezet szóvivője bírálta a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász és Beni Gantz izraeli védelmi miniszter közötti találkozót

A BreuerPress és a HetiTV legfrissebb hírei 2021.VIII.31.

Átadták a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szeretetkórházának Amerikai úti új főépületét.

Belföldi hírek:

Megállapodás született az Oroszországtól való újabb hosszú távú gázvásárlási megállapodás minden részletéről – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután tegnap megbeszélést folytatott Alekszej Millerrel, a Gazprom igazgatótanácsának elnökével. Ennek a szerződésnek az alapján indul majd meg a gázszállítás október elsejétől Magyarország irányába. Szijjártó Péter elmondta, hogy a megállapodás tíz plusz öt évre, azaz tizenöt évre szól, azonban tíz év után van opció a vásárolt mennyiség módosítására, adott esetben csökkentésére. A szerződés évi 4,5 millió köbméter gáz megvásárlására vonatkozik, ezt a mennyiséget a Gazprom két útvonalon szállítja Magyarországra: 3,3 milliárd köbmétert déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb-magyar interkonnektoron keresztül, illetve Ausztria felől. A miniszter közölte, hogy sikerült megállapodni az árban: ez jóval kedvezőbb, mint amit a most lejáró, 1995-ben megkötött szerződés alapján fizetett a magyar fél.

Átadták a Magyarországi Zsidó Hitközségek (Mazsihisz) Szeretetkórházának Amerikai úti új főépületét, amelyet egy másfél milliárd forintos rekonstrukció során alakítottak ki. Az ünnepélyes átadáson Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere emlékeztetett: a kormány a szeretetkórház teljes rekonstrukciójára és bővítésére mintegy 5 milliárd forintos támogatást biztosított. A szeretetkórház felújításának második üteme során az Uzsoki Utcai Kórháztól 1994-ben visszakapott épületet újították fel, és itt helyezték el a diagnosztikai és járóbeteg-ellátó részleget, illetve itt kapott helyet a hatvan ágyas rehabilitációs osztály is. Kásler Miklós elmondta, a kórházat 1952-en államosították, két melléképülete közül az egyiket, a menedékházat

azonban nem, a szeretetkórház azóta is itt működik. A másik – most felújított – melléképületet 1994-ben adták vissza az egyháznak. Emlékeztetett, a kórház teljes helyreállításának folyamatában „nagyon lényeges pillanat volt”, hogy 2017-ben Orbán Viktor és Heisler András, a Mazsihisz elnöke megállapodtak, hogy a kormány is támogatja a rekonstrukciót. A közelmúltban a Zsidó Világkongresszus elnöke, Ronald Lauder levélben mondott köszönetet a kormányfőnek a szeretetkórház támogatásáért – fűzte hozzá a tárcavezető.

Több rendőr segíti szeptemberben, az iskolakezdés hónapjában a gyerekek biztonságos közlekedését a forgalmas helyen lévő fővárosi iskolák környékén – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A közlemény szerint egész szeptemberben a rendőrök a tanítási idő kezdetén és végén elsősorban arra ügyelnek, hogy a gyerekek biztonságosan tudjanak átkelni a forgalmas úttesteken. A fő cél a balesetek megelőzése és a forgalom zavartalanságának biztosítása, de a rendőrök minden esetben intézkedni fognak, ha szabálytalanságot látnak – tették hozzá. A BRFK azt tanácsolta a szülőknek, hogy ha autóval viszik gyermeküket iskolába, mindig kössék be a biztonsági övüket. Ha pedig egy kisebb gyerek tömegközlekedéssel vagy gyalog megy iskolába, a szülők eleinte kísérjék el, gyakorolják vele az útvonalat és ismételjék át az alapvető közlekedési szabályokat.

A miskolci ITC-székház bontásának leállítását kezdeményezi Csöbör Katalin fideszes parlamenti képviselő és Alakszai Zoltán kormánymegbízott. Kettőjük miskolci sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy sokan ellenzik a volt MSZMP-székház lebontását. Közölték: arra kérik a kormányt, hogy továbbra is biztosítsa az épület lebontásának tervezésére szánt forrást, amelyet majd azokhoz a tervekhez tudnak felhasználni, amelyek közmegegyezésen alapulnak. Csöbör Katalin elmondta: számos megbeszélést folytatott építészekkel, helyi szakemberekkel és civilekkel, és többségében azok voltak, akik ellenezték a bontást. A politikus felhívta az épület sorsa iránt érdeklődőket, hogy töltsék ki a közösségi oldalára feltöltött kérdőívet.

Külföldi hírek:

Belehalt sebesülésébe a gázai határon fejbe lőtt izraeli határőr-őrmester. Beer- Sevában a Szoroka kórházban az orvosok kilenc napig küzdöttek Barel Hadaria Smueli 21 éves határőr-őrmester életéért, akit múlt szombaton a határ menti erőszakos demonstráción egy tüzelőnyílásból közvetlen közelről életveszélyesen fejbe lőttek a palesztin tüntetők. Az augusztus 22-i összetűzés során több száz gázai palesztin próbált meg felmászni a betonkerítésre, miközben Molotov-koktélokat és köveket dobáltak a túloldalra, a fal résein át lövéseket adtak le az izraeli határőrökre. Beni Ganz védelmi miniszter a védelmi tárca nevében részvétét fejezte ki a családnak.

Szami Abu Zuhri, a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet szóvivője bírálta a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász és Beni Gantz izraeli védelmi miniszter közötti találkozót, amelyet vasárnap este tartottak Ramallahban. Abu Zuhri a találkozót ,,veszélyes lépésnek” nevezte, mely azt bizonyítja, hogy a Palesztin Hatóság inkább a biztonsági koordináció fenntartásával foglalkozik Izraellel, a nemzeti palesztin érdekek támogatása helyett. Abdul Latif al-Kanua, a Hamász másik szóvivője pedig úgy vélte, a találkozó ,,a palesztin nép és annak áldozatainak hátba

szúrása, és a mártírok vérének elárulása”. Az övezet második legnagyobb terrorszervezete, a Palesztin Iszlám Dzsihád is elítélte a találkozót, és azzal vádolta a Palesztin Hatóságot, hogy hátat fordított a nemzeti palesztin konszenzusnak azáltal, hogy találkozott a ,,cionista ellenséggel”. A vasárnapi tárgyalás volt az első az izraeli kormány magas rangú tisztviselője és a Palesztin Hatóság vezetője között 2010 óta. Gantz irodájának közleménye szerint a felek nemzetbiztonsági, polgári és gazdasági kérdéseket, valamint a Palesztin Hatóságban és Gázában lezajlott jelenlegi biztonsági és pénzügyi helyzetet tárgyalták meg.

Az Iszlám Állam jelentkezett a kabuli reptér elleni hétfői rakétatámadások elkövetőjeként. A dzsihadisták hírszolgálata közölte a csatornáján, hogy „a mindenható Isten kegyelméből a kalifátus katonái hat katyusa rakétával vették célba a kabuli nemzetközi repülőteret”. A rakétákat hétfő reggel lőtték ki a repülőtérre, amerikai illetékesek szerint a légvédelmi rendszer öt rakétát megsemmisített. A rakétatámadásoknak nem voltak áldozatai. Joe Biden arra figyelmeztetett, hogy újabb terrortámadás várható az afganisztáni főváros repülőterén.

Elkezdődött a visszaszámlálás, ma éjfélig maradt idejük a külföldi kormányoknak, hogy kimenekítsék állampolgáraikat, valamint a korábban a csapataiknak dolgozó afgánokat Afganisztánból. Rengetegen aggódnak amiatt, hogy ha a tálibok lezárják az országot, nem tudják majd elhagyni Afganisztánt, azonban Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte, az Egyesült Államok gondoskodik arról, hogy kijussanak azok az emberek is, akik augusztus 31-ig ezt nem tudják megtenni. Már szinte csak az amerikai erők maradtak Afganisztánban, az európai országok zöme még a múlt heti öngyilkos merényletet követően leállította az evakuálásokat. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó ismertette, hogy mintegy háromszáz amerikai állampolgár maradt Afganisztánban, akiket a ma lejáró határidő előtt igyekeznek kimenekíteni. Két amerikai tisztviselő pedig arról számolt be, hogy a legtöbb amerikai diplomata már elhagyta az országot.

Oroszország azt javasolta, hogy rendezzenek nemzetközi konferenciát Afganisztán gazdaságának újjáépítéséről, miután a tálibok átvették az uralmat az országban. Zamir Kabulov, az orosz elnök afganisztáni különmegbízottja, a moszkvai külügyminisztérium második ázsiai osztályának igazgatója hétfőn az állami televízióban azt mondta: „A világ minden jóléti országának találkoznia kell az új afgán hatóságokkal, hogy tárgyaljanak a gazdasági és társadalmi újjáépítés kérdéseiről”. Kabulov hangsúlyozta: kiemelten fontos lenne azoknak az országoknak a részvétele, amelyek katonáikkal jelen voltak Afganisztánban. A tisztségviselő rámutatott: ez „becsület és lelkiismeret kérdése”.

Észak-Korea nagy valószínűséggel újraindította jongbjoni atomreaktorát, amelyben állítólag korábban plutóniumot állított elő atomfegyverei számára – közölte megjelent éves jelentésében a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), amelynek szakértői 2009 óta nem juthatnak be az országba, ezért egyéb módon – főleg műholdak segítségével – figyelik Phenjan nukleáris tevékenységét. Észak-Korea a NAÜ- szakértők kitiltása után felgyorsította atomfegyver-fejlesztési programját, és hamarosan nukleáris kísérleteit is újraindította, a legutóbbi 2017-ben volt. „2018 decemberétől egészen most júliusig nem utalt semmi reaktorműködésre, de azóta igen, egyebek között hűtővíz-eltávolítást észleltek, ami aggasztó és egyértelmű

megsértése az ENSZ biztonsági tanácsi határozatainak” – olvasható a jelentésben, amely az észak-koreai atomprogram magját adó, öt megawattos jongbjoni reaktorra utal. A NAÜ szerint ezenkívül erős a gyanú, hogy újra bányásznak uránt a pjongszani bányában. A magas fokra dúsított urán pedig az atomfegyverek másik fontos eleme a plutónium mellett.

Nagyon aggasztó az európai koronavírus-fertőzési adatok növekedése, az egyes országokban tapasztalható alacsony átoltottsági szint, valamint az elmúlt hat hétben stagnáló oltakozási hajlandóság – mondta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai igazgatója. Hans Kluge azt mondta, hogy 33 európai országban több mint 10 százalékos növekedést tapasztaltak az új fertőzöttek számában az elmúlt 14 napban. Az igazgató figyelmeztetett: 236 ezer új, koronavírus okozta halálesetre számítanak Európában a december 1-jéig tartó időszakban. Hangsúlyozta, hogy a WHO hármas prioritása változatlan: növelni kell a védőoltások gyártási kapacitását, igazságosan elosztani a vakcinákat, és közben erősíteni kell a védőoltások elfogadottságát és az oltási hajlandóságot.

Gazdasági hír:

Bár az új szakképzési rendszer első évét megnehezítette a járványhelyzet, mégis sikerrel vette az akadályt – közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az országos szakképzési tanévnyitón Csongrádon. Palkovics László elmondta: több mint két éve fogadták el a Szakképzés 4.0 fejlesztési stratégiát, amelynek alapján új szakképzési rendszert indítottak el. A tavalyi évhez képest átlagosan 10 százalékkal nőtt a szakképzésbe felvett tanulók száma. A középfokú oktatásba felvettek közül 55 ezren az új szakképzésben folytatják tanulmányaikat, a nyolcadik osztály elvégzése után a legtöbben technikumban tanulnak tovább – ismertette a miniszter.

Időjárás:

Ma folytatódik a változékony, hűvös időjárás. Időről-időre felszakadozik, majd ismét megvastagszik a felhőtakaró.

Este is változó, szakadozott felhőzet várható az ország fölé. Elvétve lehet szemerkélés, rövid zápor, de nem lesz jellemző a csapadék.

A hőmérséklet jellemzően 18 – 24 fok között tetőzik.