Tisa BeAv
Tisá beáv (áv kilencedike) az első és a második szentély pusztulásának emléknapja.
A böjt napja: Ezen a böjtnapon egy sor tragikus történelmi eseményre is emlékezik a zsidóság:
A Tóra szerint Isten ezen a napon döntötte el, hogy a kételkedés miatt negyven évig kell vándorolniuk a pusztában, hogy egy új nemzedék jusson csak be Kánaánba, az ígéret földjére. I. e. 586. – az első jeruzsálemi templomot (Salamon templomát) kifosztották és porig égették a babilóniaiak, 70. – a második templomot a rómaiak (a Titus vezette légiók) rombolták le. 135. – A Bar Kohba-felkelést leverik a rómaiak, Bar Kohbát megölik, az utolsó erődöt, Betér várát e napon foglalják el. 136. – A Bar Kohba felkelés után egy évvel lerombolták a rómaiak Jeruzsálem városát és helyén Aelia Capitolina néven új várost építettek, amelynek területére a zsidók évszázadokon át nem léphettek be. A templomok lerombolása egyben mindkét zsidó állam megszüntetésével volt egyenlő. A zsidókat kiűzték országukból. A hagyomány azt is tartja, hogy Józsefet ezen a napon adták el Egyiptomba rabszolgának. Közvetve tehát a nép egyiptomi rabszolgasága is ezen a napon dőlt el. A történelem során ez a nap (áv 9.) további tragikus eseményekkel mélyítette a böjt bánatát. 1095. – Az első keresztes háborúról dönt II. Orbán pápa a clermont-i zsinaton. 1242. – A Talmud megégése. 1290. – I. Eduárd angol király aláírja a zsidók száműzéséről szóló dokumentumot Angliában. 1492. – A zsidók kiűzése Spanyolországból (Alhambrai dekrétum). 1914. – Az első világháború kezdete. 1942. – Megkezdődik a tömegmészárlás a treblinkai koncentrációs táborban. Szokások tisá beáv idején: A tisá beáv teljes böjtnap, vagyis előző nap napnyugtától aznap az első három csillag feljöttéig nem esznek és nem isznak. Szigarúan véve a gyász áv hó 10. délig tart. Vannak akik áv hónap első kilenc napjában nem fogyasztanak semmilyen húsfélét. Azok, akik nagyon vallásosak, már tamuz hónap 17-én megkezdik a gyászt, vagyis nem borotválkoznak, nem vágatnak hajat, és nem ünnepelnek (tamuz 17-én törték át Jeruzsálem városfalát II. Nabú-kudurri-uszur seregei). Főbb szokások: Tilos az étel- és italfogyasztás. A böjt előtti utolsó étkezésnél az egyik fogást (mely rendszerint tojás) hamuval hintik meg. Tizedikén délig nem esznek húst és nem isznak bort, mert a szentély egészen addig égett. A tisztasági mosdáson kívül tilos a fürdés, mosakodás. A férfiak nem borotválkoznak, a nők nem festik ki magukat. Nem viselnek bőrcipőt, általában vászon- vagy posztópapucsban járnak. A zsinagógát elsötétítik és az elsötétített templomban jönnek össze, csak egy gyertya ég (az előimádkozó asztalán). Suttognak. Kerülik az üdvözlést, köszönést és kézfogást. Nem mosolyognak. Nem tanulmányozzák a Tórát, mert az megörvendezteti a szívet. (éppen ezért, ha szombatra esnék a nap, akkor a következő napra kerül át) A komolyabban vallásosak nem dolgoznak. Tilos a házasélet. Délig alacsony zsámolyon ülnek. A zsinagógában este Jeremiás sirálmait (Megilát Échá) olvassák és gyászéneket énekelnek. A nap folyamán gyászimákat (kinót) mondanak az ima után. Leveszik a párochetot (a frigyszekrény függönye) és a felolvasóasztal terítőjét. A vallási jelvényeket (tálit és tfilin) nem veszik föl reggel, csak délután. A betegeknek szabad rövidebb böjtöt tartani. Tisa beáv után megváltozik a hónap elnevezése: menáhem áv, vagyis vígasztaló áv lesz a neve. A gyász ellenzői Egyes vélekedések szerint a gyász okafogyottá vált, hiszen 1948-ban létrejött Izrael Állama, 1967-ben Jeruzsálem újra egyesült. A zsidó nép azonban nem akar felejteni, és a két templom elpusztulását nem látja helyreállítottnak, a templom nem áll. Egyes vélekedések szerint a holokauszt gyászát is tisá beávkor tartják meg.
