Képtelenség 27 tagállam berendezkedését, jogállamisági rendszerét összehasonlítani
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Heti Tv Pirkadat című műsorában, mint egykori nagykövet, diplomata beszélt az aktuális európai eseményekről.
A politikus, mint egykori diplomata, nagykövet értékelte azt a helyzetet, amiben Magyarország jelenleg van az Európai Unióban. Véleménye szerint aggasztóak a közösségen belüli folyamatok, hozzátette, most az történik, hogy a magyar kormány ki meri mondani, miket is tart helytelennek, szerencsére ezzel nincs egyedül. Magyarország úgy véli, a hitelfelvételt elfogadja, még akkor is, ha ezt nem szívesen teszi. Ám ahhoz nem akar hozzájárulni, hogy ezen túlmenően mindenféle jogállamisági kritériumok alapján osszák majd szét a költségvetési forrásokat az EU-ban. A politikus megerősítette, a magyar kormány ezen az álláspontján nem változtat, ennek elérése érdekében bármeddig képes elmenni.
Szalay-Bobrovniczky Vince kijelentette, egyszerűen képtelenség 27 tagállam berendezkedését, jogállamisági rendszerét összehasonlítani, példaként hozta fel egykori állomáshelyét, Finnországot, ahol nincsen alkotmánybíróság. Véleménye szerint ezért nem kell retorzió érje a finneket, egész egyszerűen békén kell hagyni őket, ahogy Magyarországot is, már csak azért is, mert az elmúlt években többször is vizsgálódtak a közösség emberei, de semmi negatívumot nem mutattak ki. megszületett a Sargentini jelentés, ami az államtitkár szerint inkább egy politikai pamflet volt, amiből szeretnék néhányak a hetes cikkelyt kikövetkeztetni. Mellette ott volt még az egykori Európai Bizottság, ami egyesek szerint egy politikai döntéshozó fórum, a magyar kormány ezzel szemben azt mondta mindig is, ez a testület az európai szerződések őre, egy végrehajtó szervezet, a döntéseket pedig a tagállamok tanácsa hozza meg. Hozzátette, mindez oda vezethet, hogy a közösségen belül kiosztható forrásokat pont a gazdagabb tagállamok szeretnék megszerezni, ami sem Magyarországnak, sem pedig a közép-európai régiónak nem jó. Hiába mondják sokan, a tagállamok azonos elbírálás alá kell essenek, de a politikus szerint van leginkább két olyan tagállam, amivel szemben más elbírálásokat próbálnak alkalmazni, ezek pedig Lengyelország és Magyarország, nyilvánvalóan azért, mert ezen két állam politikai vezetése nem tetszik a közösség tagjai egy részének. Szalay-Bobrovniczky Vince úgy véli, ezen folyamatok mögött ott állhat Soros György is, aki mellett az Európai Parlament több mint kétszáz képviselője is elkötelezte magát. Bár az igaz, hogy az üzletember a saját pénzét viszi bele a történetbe, de mint kiemelte, a politika nem úgy működik, mint egy bolt, itt nem lehet mindent és mindenkit megvásárolni. Tudni kell, a választó mindig bölcs, az ő akaratukra kell figyelni, bár egyes európai politikai döntéshozók nem így tesznek. Szerencsére a magyar miniszterelnök, a kormány pont fordítva cselekszik, először a választópolgárok akaratát kell teljesíteni.
Szalay-Bobrovniczky Vince beszélt egy a közeljövőben megjelenő tanulmányáról, amit Kurt Waldheimről írt, aki 1986-1992 között volt osztrák államfő. Ám a megválasztása előtt kiderült róla, hogy a II. világháborúban a Wermachtban szolgált, ami miatt egy politikai kampányt folytattak ellene, több politikus, civil és zsidó szervezetek is, mint például a WJC. Kirobban egy komoly vita, ahol az osztrák államelnök nagyon rosszul védekezett, rossz mondatokat mondott, beszélt például arról, hogy csak a kötelességét teljesítette katonaként. Az államtitkár úgy véli, azt kellett volna mondania Waldheimnek, hogy egy rossz háborúban, rossz célért vállalt katonaként szerepet, ráadásul rossz oldalon.
Szalay-Bobrovniczky Vince példaként hozta fel egy másik kortárs politikus nevét, Richard von Weizsäckerét, aki német szövetségi elnök volt. Ő is Wermacht katona volt, ott volt a Szovjetunió elleni hadjáratban, ő mindent bevállalt, elismerte a szerepét.
Az államtitkár kérdésre válaszolva beszélt arról a helyzetről is, hogy jelenleg Európában a V4-es országok azok, amelyek elsődlegesen kiállnak Izrael mellett. Véleménye szerint az, hogy a nagyobb európai államok nem állnak ki a zsidó állam mellett „köszönhető” számos civil aktornak, itt is elsősorban a Soros Györgyhöz köthető szereplőkre gondolt. A nem támogató országoknál jelen van a migráció is igen erősen, ahol sokmilliós olyan embertömeg él, amelyik nem integrálódott. Ezeket az embereket akarja az ottani politika megnyerni, még akkor is, ha ez a helyi zsidó közösségek rovására megy. Ez egy rossz folyamat. Magyarország és a V4-es országok igenis támogatják Izraelt, a magyar kormány az ottani magyarság érdekében is így tesz.
