A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.07.15.-reggelén
A magyar-francia együttműködés felértékelődéséről írt Orbán Viktor miniszterelnök abban a levélben, amelyet Emmanuel Macron államfőnek küldött a Francia Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. „A francia és a magyar két olyan szabadságszerető nemzet, amely az elődeitől örökségül kapott függetlenségét, önrendelkezését és szabadságát még a legnagyobb megpróbáltatások árnyékában sem adta föl” – fogalmazott Orbán Viktor. Kifejezte meggyőződését, hogy „közös értékeinken alapuló együttműködésünk különösen felértékelődik a jelenlegi kihívásokkal teli időszakban, amikor tágabb hazánk, Európa boldogulása a tét”. A magyar miniszterelnök ennek szellemében biztosította a francia államfőt arról, hogy a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésében és a közös európai célok megvalósításában Franciaország a kölcsönös tisztelet jegyében továbbra is számíthat a magyar emberek támogatására – közölte a sajtófőnök.
Az Országgyűlés keddi döntése értelmében az önkormányzatoknál a döntés joga a rövidtávú lakáskiadást illetően, ha szeretnének szigorítani az Airbnb-szabályokon akkor szabadon megtehetik – mondta el a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba közölte, jó pár ok szólt amellett, hogy lépjenek az ügyben: mindenekelőtt az, hogy a rövidtávú lakáskiadás jelentősen hozzájárult az albérlet és az ingatlanárak növekedéséhez. Ez sokak számára jelentett problémát, például a fiatalok számára – mutatott rá. Az államtitkár elmondta azt is, a rövidtávú lakáskiadás gyakran okoz nehézséget a többgenerációs társasházakban, és ez nem véletlen, hiszen egy-két napra érkező turisták és több évtizede helyben élők életét kellene összehangolni úgy, hogy gyakran a párbeszéd alapvető feltételei is hiányoznak. A kormány a döntés előtt feltérképezte a jól működő nemzetközi gyakorlatokat, és azt látták, hogy számos európai városban született helyi szintű szabályozás – mondta Dömötör Csaba hozzátéve: ez sem véletlen, hiszen az önkormányzatoknál van a legtöbb tudás, hogy melyek a következmények, és melyek a legjobban működő gyakorlatok.
A kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot, és csaknem háromezer új hely megteremtésével felszámolja a börtönbizniszt – fogalmazott az igazságügyi miniszter Veszprémben, tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyainak közös átadórendezvényén. Varga Judit hangsúlyozta: a nem megfelelő börtönkörülményekre való hivatkozás, a fogvatartottak, illetve képviselőik részére fizetett milliárdos nagyságrendű kártalanítási összeg joggal sérti a társadalom igazságérzetét. A kormány ezért a kártalanítások jogalapjának megszüntetésével oldja fel ez a helyzetet – hangsúlyozta. Börtönt építeni egy demokráciában nem a legnépszerűbb intézkedések közé tartozik, mégis, a társadalmi igazságosság érdekében sokszor elkerülhetetlenné válik – jelentette ki Varga Judit. Hangsúlyozta: a kormány a klasszikus elvekben és rendszerben hisz, abban, hogy minden tettnek meg van a következménye. A szabadság emberi létünk egyik legfontosabb ajándéka, amelynek megvonása a jogállam legsúlyosabb büntetési eszköze a társadalmi egyensúly helyreállítása érdekében – emelte ki a miniszter.
Elhunyt Bogdán László, a Baranyai megyei Cserdi független polgármestere – közölte a település jegyzői feladatait ellátó közös önkormányzati hivatal jogi osztályvezetője. Papp Gizella, a Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal bodai kirendeltségének munkatársa elmondta, kedd reggel értesültek a polgármester haláláról, de további részleteket a család kérésére nem közölt. Bogdán László 46 éves volt, a települést 2006 óta irányította, előtte négy éven át önkormányzati képviselőként és alpolgármesterként is dolgozott. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI érdeklődésére azt közölte, a haláleset körülményeit a Szigetvári Rendőrkapitányság közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja.
Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője a Heti Tv Pirkadat című műsorában legújabb kutatásukról, a legfrissebb pártpreferencia számításokról, az ellenzéki összefogás esélyeiről beszélt. Az elemző beszámolt a Nézőpont legújabb pártpreferencia-kutatásáról, ahol azt látták, hogy a hibahatáron belüli elmozdulások vannak a korábbi felméréshez képest. A biztos szavazók tekintetében a Fidesz-KDNP 51 százalékon áll, ha az ellenzéki biztos szavazókat összeadják, akkor ott 43 százalék az arány. A kutatók arra is rákérdeztek, hogy mi történik, ha a Fidesz-KDNP-vel szemben egy közös ellenzéki lista állna, a visszajelzések szerint ez nem tenne jót az ellenzéknek, ebben az esetben a biztos választóknál az arány 56-41 százalék, azaz vannak nem kevesen olyan ellenzéki szavazók, akik a közös listát nem támogatnák.
Külföld:
Ausztria és keleti szomszédai többször egyeztettek virtuálisan a koronavírus-járvány idején, és a tárgyalások sikeresek voltak, segítették az egészségügyi védekezést – hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután hivatalában fogadta osztrák, cseh, szlovák és szlovén kollégáját. Az úgynevezett bécsi ötök informális csoportosulás sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter közölte: Közép-Európa sikeresen védekezett a koronavírus-járvány ellen, ezért úgy döntöttek, hogy fenntartják a bécsi ötök együttműködését. Szijjártó Péter azt szorgalmazta, hogy igazságosan osszák el az európai uniós forrásokat a következő hétéves ciklusra. Elfogadhatatlan, hogy többet kapjanak a koronavírus-helyzetet felelőtlenül, magukat eladósítva kezelő, valamint a gazdagabb államok – jelentette ki.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság jogerős ítéletben kötelezte Bákó megye prefektusát az úzvölgyi katonatemetőre vonatkozó iratok kiadására. Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A pert Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke indította magánszemélyként, miután a Bákó megyei prefektus elutasította adatigénylési kérését. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikus elmondta: az igényelt iratok azt bizonyíthatják, hogy Darmanesti (Dormánfalva) hamis iratok alapján kebelezte be a temetőt, és fontos bizonyítékot képeznek az Úzvölgye kapcsán elindított 12 per mindegyikében.
Franciaországban augusztus 1-től kötelező lesz a maszkviselés minden nyilvános zárt helyen a koronavírus-járvány második hullámának megelőzésére – jelentette be kedden Emmanuel Macron államfő. „Vannak arra utaló jelek, hogy a járvány mégiscsak egy kicsit újra megindult, ezért meg kell előznünk, és fel kell készülnünk” a második hullámra – mondta a köztársasági elnök a francia forradalom kitörésének évfordulóján tartott nemzeti ünnepen adott hagyományos élő televíziós interjúban. „Készen állunk (a második hullámra), elegendő készlet és utánpótlás is rendelkezésre áll, és a gyakorlatban is megszervezetünk mindent, ami lehetővé teszi, hogy szembenézzünk a járvány megugrásával, ha megtörténne” – tette hozzá. Az államfő emlékeztetett arra, hogy a tömegközlekedési járműveken kötelező a maszkviselés, és az szerinte „jól működik”, más nyilvános helyeken viszont „akadozó” a maszkviselés, ezért tartja szükségesnek központilag „megszervezni a dolgokat”.
Németország hajlandó a kölcsönös engedményeken alapuló megegyezésre az Európai Unió pénteken kezdődő rendkívüli csúcstalálkozóján, amelynek témája a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló helyreállítási alap és a közösség új hétéves költségvetése – mondta Angela Merkel német kancellár Berlinben Pedro Sánchez spanyol kormányfővel folytatott megbeszélése előtt. Angela Merkel sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy a 750 milliárd eurósra tervezett helyreállítási alapot és a hozzávetőleg ezermilliárd eurós költségvetést egységesen kell kezelni, egyszerre kell megállapodni mindkét ügyben. Az idő sürget, mert nemcsak megegyezni kell, hanem a tervezhetőség biztosításához ki kell dolgozni a források felhasználásról szóló programokat is. A tagországi álláspontok között vannak még eltérések, és nem biztos, hogy sikerül a megállapodás a kétnaposra tervezett rendkívüli csúcson, amelyre azonban a német küldöttség „kompromisszumok bizonyos készletével” utazik Brüsszelbe – mondta a kancellár.
Benjamin Netanyahu miniszterelnök Júdea és Szamária izraeli területeinek szuverenitására vonatkozó terve, egyelőre lekerült napirendi pontról, nyilatkozta Jariv Levin (Likud), a Kneszet elnöke. Levin szerint az Egyesült Államok jelenleg nem foglalkozik az izraeli szuverenitás kiterjesztésének ügyével, a miniszterelnök pedig nem fog egyoldalú lépéseket tenni Washington támogatása nélkül. A koalíciós megállapodás Benjamin Netanjahu miniszterelnök és partnere, Gantz (Kék-Fehér) között lehetővé teszi a miniszterelnök számára az annektálás szavazásra bocsátását a Trump-kormánnyal koordináltak szerint a kabinetben vagy a parlamentben július első napjától. A miniszterelnök azonban a kijelölt határidő után nem nyilatkozott és nem tett közzé semmilyen, a szuverenitás kiterjesztésére vonatkozó konkrét tervet, legalábbis ezidáig.
Gazdaság:
Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel közölt szerint a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés kezeléséhez a kormány még nem merítette ki az összes tartalékát, ezért a második hullámban lehetőség lesz még plusz források kihelyezésére. Ugyanakkor szerinte egy ilyen esetre már könnyebbséget jelent, hogy kiépültek a gazdasági védekezéshez szükséges struktúrák. Mint mondta, az, hogy a hivatalos adatok szerint is 100-120 ezren vesztették el az állásukat (amiben nincsenek benne azok, akik nem jelentették be magukat munkanélkülinek), ami nem kevés, de a munkahelyvesztés már elérte a csúcspontját három héttel ezelőtt, és azóta többen kerülnek ki a rendszerből, mint be. Az ITM adatai szerint 195 ezren dolgoznak csökkentett munkaidőben, a magyar Kurzarbeit-szabályozást kihasználva. A miniszter azt mondta, a közmunkások száma a járvány óta csak 3 ezer fővel nőtt, 85 ezerről 88 ezer főre, a kormány programjai pedig mindent összevetve 1,2 millió embert értek el.
Időjárás:
Szerdán elszórtan és időszakosan gyenge vagy mérsékelt felhősödések zavarhatják a napsütést, de alapvetően napos, tovább melegedő idő valószínű. Délelőtt még nagyobbrészt a napsütés várható jellemzőbbnek, gyengébb felhősödésekkel, de napközben, nyugat felől mérsékelt vastagságú, szakadozott felhőzet húzódik az ország fölé. Nyugaton már délelőtt befelhősödik, a középső és keleti térségben a délutáni órákban fordul felhősebbre az ég. Számottevő csapadék nem valószínű, de elvétve, főként délkeleten, keleten nem kizárt egy-egy helyi zápor előfordulása.
A jellemző hőmérséklet átlaga szerda reggel 10 – 13, szerda délután délnyugaton 29, északkeleten 24,
csütörtök reggel 10 – 16, csütörtök délután északon 25, délen 29 fok körül alakul.
