Mit érhet az ellenzéki közös lista?

Mit érhet az ellenzéki közös lista?

Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője a Heti Tv Pirkadat című műsorában legújabb kutatásukról, a legfrissebb pártpreferencia számításokról, az ellenzéki összefogás esélyeiről beszélt.

Az elemző beszámolt a Nézőpont legújabb pártpreferencia-kutatásáról, ahol azt látták, hogy a hibahatáron belüli elmozdulások vannak a korábbi felméréshez képest. A biztos szavazók tekintetében a Fidesz-KDNP 51 százalékon áll, ha az ellenzéki biztos szavazókat összeadják, akkor ott 43 százalék az arány. A kutatók arra is rákérdeztek, hogy mi történik, ha a Fidesz-KDNP-vel szemben egy közös ellenzéki lista állna, a visszajelzések szerint ez nem tenne jót az ellenzéknek, ebben az esetben a biztos választóknál az arány 56-41 százalék, azaz vannak nem kevesen olyan ellenzéki szavazók, akik a közös listát nem támogatnák.

Ami az ellenzéki pártokat illeti, ott az első helyen történt változás a Nézőpont szerint, azaz a Momentum lett a legnépszerűbb, őket követi a DK. A helycsere azért is érdekes az elemző szerint, mert eddig egyik párt részéről sem lehetett látni nagyon erőteljes kommunikációt, ha csak nem tekintik annak a közösségi oldalakon való jelenlétet, bár ez Erdélyi Rezső Krisztián szerint egy idő után elérheti az üvegplafont, ahonnan már nem lehet feljebb menni. Persze az is igaz, hogy a Momentum magát egyfajta generációs pártként határozza meg, ezért sem erőltetik a hagyományos médiafelületeket.

Az parlamenti ellenzéki pártok közül a mostani kutatás szerint csak két párt jutna be a DK és a Jobbik, az LMP, valamint az MSZP-Párbeszéd koalíció nem éri el a bejutási küszöböt.  A parlamenti ellenzékhez tartozó független képviselők valószínűleg – jegyezte meg az elemző megkötik a maguk alkuját valamelyik ellenzéki párttal. A kutatás szerint 2022-re kevesebb párt lesz a Parlamentben, ez akkor is így lesz, ha megvalósul a teljes ellenzéki összefogás, azaz nem lesznek önálló frakciók, hanem kétpártrendszer lesz. Mindez persze sok kérdést von maga után. Ahogy az is kérdés, ha megvalósul egy nagy ellenzéki frakció, akkor ebben az összefogásban később szükség van-e a kisebb, önállóan bejutni nem tudó pártokra. Most az elveiket feladó pártok vannak ebben az összefogásban, ahol később előfordulhat, hogy nem csak az elveiket, hanem a létüket is fel kell adják. Példaként hozta fel a Jobbikot, amelyik szerinte most csak arra épít, hogy legyednek képviselői 2022-től. Az már most látszik, hogy mindehhez, pontosabban az ellenzéki összefogásban való szereplésüket a saját szavazóik hogyan értékelik, hiszen jelentősen visszaesett a támogatottságuk.

Már több pártban is társelnökök irányítanak, ezt Erdélyi Rezső Krisztián pótcselekvésnek tartja, hiszen ezt nem kellene alkalmazni akkor, amikor éppen nincs a pártnak konkrét mondanivalója. Hozzátette, ennek a progresszivitásnak jelenleg Budapesten, Magyarországon nincs értéke.