A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.05.27.-reggelén
Két héten belül megszavazhatja az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet és különleges jogrendi állapot megszüntetését – jelentette be a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Orbán Balázs közölte: a kabinet a hétfői kormányülésén döntött arról, hogy törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amelyet ha a képviselők támogatnak, akkor megszűnik a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet és véget ér a különleges jogrendi időszak. Tájékoztatása szerint a két törvényjavaslat közül az egyik a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény hatályon kívül helyezését és a veszélyhelyzet megszüntetését, a másik pedig az azzal összefüggő átmeneti szabályokat tartalmazza. Terveik szerint erről az Országgyűlés két héten belül hozhat döntést, így a veszélyhelyzet és a különleges jogrendi állapot június közepén megszűnhet – mutatott rá az államtitkár.
A 2021-es költségvetés a gazdaságvédelem költségvetése a járványügyi készültség fenntartásával – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét. A büdzsé, szavai szerint kiemelt feladatként kezeli az emberek védelmét, és választ ad a járványhelyzet miatt kialakult gazdasági kihívásokra. Kiemelt helyen van a családok védelme, a gazdaság újraindítása és az ország biztonsága – fűzte hozzá. A hajót a rakomány és nem az utasok kidobásával kell megmenteni, így a kormány nem megszorításokkal, hanem segítségnyújtással reagált a válságra – hangsúlyozta, és megerősítette, továbbra is cél a teljes foglalkoztatottság, az adócsökkentés folytatása és a családok kiemelt támogatása. A költségvetésben a kormány 2021-re 4,8 százalékos GDP-bővüléssel számol, 3 százalékos infláció és 2,9 százalékos, GDP-arányos államháztartási hiány mellett. 2021-ben az adósságráta újra 70 százalék alá kerülhet. A büdzsé összeállításánál 356 forintos euró-árfolyamot vettek alapul. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy járványügyi készültségre és a gazdaságvédelmi intézkedésekre jövőre is számottevő forrást biztosítanak.
A nemzet érdekével ellentétes a központi költségvetés 2021. évi tervezte, az ebben foglalt megszorítás nemcsak egyszerűen az önkormányzatokat, hanem a helyi közösségeket érinti rendkívül súlyosan – mondta Karácsony Gergely főpolgármester. A kedden benyújtott költségvetési javaslatról szólva Karácsony Gergely arról beszélt: úgy tűnik, hogy a járvány és a járvány nyomán kialakuló gazdasági, társadalmi válságot az Orbán-kormány arra használja fel, hogy a „magyar közélet egyedüli hatalmi ellensúlyát, az önkormányzati szektort tönkretegyék”. Két olyan változás is van a törvényjavaslatban, amelyek drámai mértékben lehetetleníti el az önkormányzatokat – mondta a főpolgármester. Mint kifejtette, az egyik ilyen változás a gépjárműadó átcsoportosítása, amelynek fele része eddig az önkormányzatok bevételét erősítette. Korábban a kormány döntött a gépjárműadó átmeneti átcsoportosításáról, de úgy tűnik, hogy ez nem átmeneti, hiszen a tervezetben is ez szerepel – mondta Karácsony Gergely. A másik – mint folytatta – az önkormányzatokra kivetett adó, az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás összegének megemelése. Az idei 10 milliárd forint helyett, a számításaik szerint közel négyszeresét kell majd a fővárosnak adó formájában befizetni a központi költségvetésbe – közölte Karácsony Gergely.
Az MSZP parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi annak feltárására, hogy hányan szenvedtek súlyos egészségkárosodást vagy haltak meg, mert a koronavírus-járvánnyal összefüggő kormányzati intézkedések miatt nem kaptak megfelelő egészségügyi ellátást – közölte Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője és Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke. Bangóné Borbély Ildikó a kezdeményezést azzal indokolta: a kormányzatnak választ kell adnia arra, hogy az elmúlt két hónapban hányan szenvedtek Magyarországon súlyos egészségkárosodást, mert nem kaptak megfelelő ellátást, illetve hányan haltak meg annak következtében, mert idő előtt kirakták őket a kórházból. Korózs Lajos hozzátette: tisztán kell látni a lélegeztetőgépek beszerzése ügyében és a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban kialakult helyzetben is, illetve fel kell tárni az ezzel kapcsolatos hazugságokat.
Szerdától kezdve a cseh, a szlovák és a magyar állampolgárok legfeljebb 48 órára, azaz két napra szabadon utazhatnak egymás országába anélkül, hogy negatív koronavírustesztre lenne szükségük, illetve karanténba kellene vonulniuk – közölte Tomás Petrícek cseh külügyminiszter. A cseh-szlovák utazási megállapodásról már hétfőn a Twitteren tájékoztatott Andrej Babis cseh miniszterelnök. „Örülök, hogy szerdától ilyen lehetőség nyílik a magyarországi utazásokra is” – olvasható a külügyminiszter CTK hírügynökségnek kedden küldött közleményében. Az utazás engedélyezésének technikai részleteiről – például hogyan és kik fogják ellenőrizni a 48 órás határidőt – a tárgyalások folyamatban vannak – tette hozzá a cseh diplomácia irányítója. Megerősítette, hogy a cseh határokon csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket fognak végezni.
Külföld:
Szeretnénk, ha Magyarország nem lenne téma a közelgő romániai önkormányzati és parlamenti választások kampányában – fejtette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen. A miniszter úgy vélekedett: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közvetítésével jó kapcsolat alakult ki a járvány idején Magyarország és Románia között, de pár romániai nyilatkozat „ezzel ellentétes irányba haladt”. Szijjártó Péter kijelentette: megérti, hogy a száz éve hozott trianoni döntés a román és a magyar nemzet számára teljesen mást jelenthet. Közölte: „Számunkra a trianoni döntés a történelem egyik legszomorúbb pillanata, de ettől még nem kell rosszban lennünk egymással”. Hozzátette: „mi a Romániával való kapcsolatot a kölcsönös tiszteletre alapozzuk”.
Az Európai Unió soros elnökségét július elsejétől betöltő Németország Európa megújulásának motorja lesz – jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke, miután telefonon megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral. Sassoli videóüzenetében azt mondta, a telefonbeszélgetés világossá tette, hogy a soron következő német elnökség programjának középpontjában Európa újjáépítésé áll. Az európaiak ugyanis olyan uniót akarnak, amely hasznos a társadalom és az emberek számára egyaránt. „Biztosak lehetünk abban, hogy ez a megfelelő pillanat az Európai Unió megerősítésére” – fogalmazott. Kijelentette, a koronavírus okozta válságot csak egy erősebb Európával lehet kezelni, amely képes szembenézni a globalizált világ kihívásaival. Segíti az együttműködést és az európai térség védelmét – tette hozzá.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélete szerint Azerbajdzsán megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azáltal, hogy hazatérése után szabadon bocsátotta az örmény társa meggyilkolása miatt Magyarországon elítélt Ramil Safarovot, a baltás gyilkosként emlegetett katonatisztet. A bíróság ítélete szerint Magyarország ugyanakkor nem sértett nemzetközi jogot azzal, hogy kiadta Azerbajdzsánnak Safarovot. Ramil Safarov 2004-ben, egy budapesti NATO-nyelvtanfolyamon éjszaka, álmában, egy baltával gyilkolta meg örmény katonatársát, Gurgen Margarjánt. A magyar bíróság különös kegyetlenséggel, aljas indokból és előre kitervelten végrehajtott emberölés miatt életfogytiglani börtönre ítélte. Magyarország 2012-ben átadta Safarovot Bakunak, hogy hazájában töltse le büntetését, ahol viszont hősként ünnepelték, elnöki kegyelemben részesült és előléptették.
Újabb illegális bevándorlók érkeztek kedden két halászbárkával Afrikából a Kanári-szigetekre, ahonnan nem tudnak tovább jutni Európába a koronavírus-járvány határzárai miatt – adta hírül a Reuters hírügynökség. A Nemzetközi Vöröskereszt helyi elnöke, Gerardo Santana közölte, hogy az egyik hajón mintegy ötvenen érkeztek Gran Canariára, közülük 23 gyerek, a másikon pedig további harmincan, köztük egyetlen nővel és négy gyerekkel. Hozzátette, hogy egészségi állapotuk jó, csak enyhe kiszáradási tüneteik voltak, kivéve egy 16 éves fiút, aki feltehetően tengeri beteg lett és hányás miatt kórházba vitték. Mind a 80 illegális bevándorlón elvégzik a koronavírus-tesztet és karanténba helyezik őket két hétre.
Benjamin Netanjahu a Likud párt frakcióülésén kijelentette, hogy az annektálási folyamat kezdeteként megjelölt július elsejei időpont nem változik. A miniszterelnök jelezte eltökéltségét, hogy e tervét az egyre erősödő nemzetközi bírálatok ellenére is tovább viszi. Soha vissza nem térő történelmi alkalomnak” nevezte azt a lehetőséget, hogy Ciszjordánia bizonyos területeit az országhoz csatolja. Hozzáfűzte: ilyen történelmi jelentőségű esély Izrael 1948-as megalapítása óta nem kínálkozott. Utalt az amerikai béketervre, amely szerinte lehetővé teszi, hogy át lehessen szabni a Közel-Kelet térképét. Később, a zárt ülés során Netanjahu azt mondta a képviselőknek: „Van egy kijelölt időpontunk júliusban a szuverenitás érvényesítésére, és nem változtatjuk meg”. Az új izraeli koalíciós megállapodás értelmében július 1. után Izrael a fennhatósága alá vonhat több mint 130 ciszjordániai zsidó telepet, főként az oslói megállapodás kizárólagos izraeli civil és biztonsági felügyelete alatt álló területeket, valamint a Jordán folyó völgyét is a fennhatósága alá vonhatja az Egyesült Államok közel-keleti béketerve alapján.
Gazdaság:
Az IDE Technologies (izraeli cég) nyerte a világ legnagyobb sótalanító üzemének megépítésére vonatkozó pályázatot, közölte az izraeli Pénzügyminisztérium. A „Sorek B” sótalanító üzemet Palmachim kibucban fogják felépíteni és több mint 5 milliárd sékelbe fog kerülni. Évente 200 millió köbméter vizet termelve – ez Izrael teljes vízfogyasztásának közel egynegyede. Az IDE a tender megnyerésével 25 évig üzemeltetheti a sótalanítót. Izraeli riportok korábban arról számoltak be, hogy Izrael ígéretet tett az Egyesült Államoknak, hogy felülvizsgálja a hongkongi székhelyű CK Hutchison Holdings vállalat részvételét a sótalanító üzem megépítésére irányuló kormányzati pályázatban.
Időjárás:
Szerdán nyugaton napos, az ország keleti felén erőseben felhős időre van kilátás. Délutántól a növekvő gomolyfelhőzetből nyugaton csak elvétve, másutt többfelé alakulhatnak ki ismét helyi záporok, illetve zivatarok. Élénk, főként nyugaton még mindig erős lesz az északias szél.
Estétől csökken a felhőzet és a csapadékhajlam. Éjjel változóan felhős-csillagfényes, zömmel csapadékmentes időre készülhetünk.
A jellemző hőmérséklet átlaga szerda reggel 5 – 10, szerda délután 21, csütörtök reggel 7 – 10 fok körül alakul.
