Egy magyar zsidó egyesület története a XX. században
Harsányi László társadalomkutató, az OMIKE történetének feldolgozója, a Fényből a sötétbe című könyv szerzője beszélt a Heti Tv Pirkadat című műsorában az egyesület első évtizedeiről.
Az OMIKE történetével igen későn kezdett el foglalkozni Harsányi László, amikor is el kellett jönnie a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ éléről. Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület 1909 és 1950 között működött, aminek a történetét korábban még senki sem kutatta. Az elmúlt kilenc évben szinte minden egyes nap kutatott, olvasott, írt ebben a témában, aminek a végeredménye a 209 végén megjelent kötet, a Fényből a sötétbe. Jelenleg a kutató az országot járja, mindenhol igyekszik beszélni az OMIKE művészeiről, a Művészakcióról, arról, hogy mit jelentett zsidó alkotónak lenni a XX. század első évtizedeiben, a zsidótörvények elfogadása után.
Mint megjegyezte, a könyvében nem az OMIKE történetével kezd, hanem a XIX. századi zsidó egyesületekkel, azok megalakulásával, mert ezek voltak azok a sikeretlen kísérletek, amelyek befolyásolták később az OMIKE megalakulását, ezek a kísérletek voltak az elsők, amikor nagyon szerettek volna zsidó magyar, magyar zsidó közművelődési egyesületeket csinálni itthon. Ezek után alakult meg 1909-ben az OMIKE, a nagyszerű rabbi, Hevesi Simon irányításával, kezdeményezésére. A társaság szinte berobbant a magyar és a magyar zsidó, neológ zsidó kulturális életbe, az egyesületnek a megalakulása után egy évvel már közel háromezer tagja van, ami nagyon jelentős szám. Az OMIKE történetének első szakasza arról szól, hogy kulturális előadásokat, felolvasásokat szerveznek magyar nyelven, a legtöbb előadás a ma már nem létező Lloyd Palotában zajlik ekkoriban. Az OMIKE már megalakulásától kezdve nagy figyelmet fordított a zsidó fiatalok felé, elsősorban a felsőoktatási intézményekben tanulók felé, őket támogatva.
Az OMIKE történetének második szakasza az I. világháborúhoz köthető, az egyesület ekkor elsősorban szociális tevékenységet folytat, majd 1918-1919-ben egy röviid ideig, hasonlóan más vallási egyesületekhez, betiltották őket.
1920-ban pedig újabb fordulatot vetett a történelem, hiszen már működhet az egyesület, vége van a háborúnak, elkezdődhetne egy újabb kulturális mozgás, ám ekkor elfogadásra kerül a numerus clausus, ami a zsidó fiatalok egyetemi tanulmányait korlátozta. Az OMIKE innentől kezdve az egyetemekre be nem jutott fiatalokat segítette, mellette anyagilag támogatta a bejutott hallgatókat.
A húszas évektől kezdve Buday Goldberger Leó vette át az OMIKE vezetését, aki nagy szerencsére tudott az egyesületnek pénzt is szerezni.
Az egyesület életében jelentős változásokat hozott a harmincas évek vége, az első zsidótörvények elfogadása.
