Az oktatás nem feltétlenül tantervközpontú, hanem pedagógus központúL.Simon László, a Fidesz országgyűlési képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a bevezetés előtt álló Nemzeti alaptantervről, arról, hogy mi mindenről lenne érdemes vitát folytatni, beszélgetni.
A politikus, aki valamikor író, költő volt elmondta, nem elsősorban az ideje a kevés az íráshoz, hanem a mindennapos politikai küzdelmekben nem könnyű eljutni az alkotói állapotba. Az íráshoz jót tenne egy kis alkotói szabadság – tette hozzá.
- L.Simon László évekkel ezelőtt a Magyar Írószövetség titkára volt, arra a kérdésre, hogy milyen a szerepe a szövetségnek most és milyen volt harminc évvel ezelőtt, azt jegyezte meg, teljesen más ma már a szerepe. A rendszerváltozás hajnalán a magyar szellemi élet azon képviselői, akik szerepet vállaltak ebben a történelmi folyamatnak a szellemi előkészítésében, szinte mindannyian iott voltk az Írószövetségben. Így azt is lehet mondani, bizonyos szempontból jóval nagyobb volt a súlya a szövetségnek a nyolcvanas évek legvégén, mint most. Mára sokkal inkább egy szakmai, érdekképviseleti szervként működik, nincsen akkor társadalomformáló súlya, mint a rendszerváltozáskor, tán nem is véletlen, hogy az első köztársasági elnök, Göncz Árpád a Magyar Írószövetség elnöke volt előtte. Harminc évvel ezelőtt olyan alkotók vezették a szövetséget, akiknek olyan rálátásuk volt a világra, hogy az alkalmassá tette őket a politikai szerepvállalásra is. Félreértés ne essék, a Magyar Írószövetség ma is kiváló, a vezetői szakmailag, emberileg is nagyszerűek, de egy szabad világban teljesen más a feladata ennek a szervezetnek. Arról nem beszélve, hogy mindeközben létrejött a Magyar Művészeti Akadémia, ahol írók is vannak, ez is egy új szerepre készteti a Magyar Írószövetséget.
A képviselő, aki az országgyűlés Kulturális Bizottságának az alelnöke elmondta, nekik is van dolguk a Nemzeti alaptantervvel, abban az esetben, ha ezt valamelyik képviselő kezdeményezi. Alapvetően nem a parlament alkotja meg a NAT-ot, hanem a kormány megbízásából szakértők, de az alaptanterv körüli politikai, szakmai viták a bizottság tagjait is foglalkoztatják. Persze a NAT korábbi és jelenlegi verziója is vitákat váltott ki a kormánypárti frakcióban is. A mostani alaptanterv kapcsán a szakpolitikus kifejtette, az erről kialakult vita azért is szomorú, mert úgy tűnik, mintha csak a magyar irodalom és a történelem szerepelne benne, pedig az is fontos kérdés – emelte ki, hogy hány órában tanítanak éneket például, mert ennek a tárgynak a korszerű oktatása is nagyban segíti a diákokat a kreativitáshoz. Mellette azon is lehetne vitatkozni, azzal is lehetne foglalkozni, hogy miközben a világban a tudományágak rendkívül differenciálódtak, közben a mostani NAT a természettudományos oktatásnak az egy tömbbe való kezelését javasolja. Persze lehet, hogy ez a megoldás, de erről is kellene vitát folytatni. Ahogy arról is érdemes beszélni, mennyire szolgálja a kreativitás kialakítását az új alaptanterv, az önálló gondolkodásra való nevelést. L. Simon László szerint a bevezetés után kiderül, hogy mennyire szolgálja ezeket a célokat, de – tette hozzá, talán nem elsősorban az alaptantervről kellene vitatkozni, hanem arról, miként végzik a munkájukat a pedagógusok, hiszen az oktatás nem feltétlenül tantervközpontú, hanem pedagógusközpontú. Személyes példaként hozta fel a képviselő a legendás Mohácsi Károlyt, aki több tankönyvet is írt, aki segített neki is felkészülni a magyar irodalom felvételire az egyetemre. Összességében az a kérdés – hangsúlyozta, a pedagógus mit és milyen módon akar megtanítani a gyerekeknek.
- L.Simon László kiemelte, a mostani NAT egyik erőssége, hogy az identitás megerősítését tűzte ki célul, legyen szó nemi, nemzeti, lokális identitásról. Mert ma olyan erős információs, kommunikációs dömpingben élünk, ahol nem biztos, hogy a család elegendő az identitás kialakításának megadásához.
