Fontos, hogy az egyes jogintézmények, szabályok alapvetően összhangban legyenek a társadalom igazságérzetével
Dr. Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt megemlékezésekről, valamint a börtönbiznisz kifejezésre és a kormány szándékára világított rá.
A politikus is jelen volt a Dohány utcai zsinagógában, ahol megemlékeztek a pesti gettó felszabadulásának 75. évfordulójáról. Mint megjegyezte, csupán történelmi tanulmányaiból, a személyes visszaemlékezésekből, történeti tanulmányokból ismeri a történelemnek ezt a pontját, bár az is igaz, még mindig van mit kutatni ebben a témában, vannak még feltáratlan sorsok. 1945 januárjában az akkori szovjet hadsereg szabadította fel a gettót, ahol több mint 70 ezer embert zsúfoltak össze, ahol a pesti zsidók jelentős része szenvedett, ahol több ezer ember halt kínhalált. A túlélők a felszabadítással az életet és szó szerint a szabadság lehetőségét kapták meg. Bajkai István kiemelte, az utókornak kötelessége megemlékezni a hősökről, az áldozatokról, ahogy az is kötelesség, hogy ezeket a tényeket a mindenkori közösség számára el kell mondani, azt, milyen szörnyűséges körülmények között sínylődtek a gettóban az emberek. A képviselő elmondta, volt alkalma túlélőkkel beszélni, tanulmányokat olvasni, kiderült, az emberek napi fél liter vizet kaptak csupán, ezt kellett minden szükségletre beosztani.
Más megemlékezéseken is jelen volt a politikus, például Márton Istvánra is emlékeztek, aki a Hattyú-ház alagsorában bújtatott több embert is az élete kockáztatásával, akit Izrael ezért a tettéért Jad Vasem kitüntetéssel ismert el, később Erzsébetváros posztumusz díszpolgári címét is megkapta. Márton István tette példát és mércét adott akkor és ad most is.
A gettó felszabadításának kapcsán azt is hangsúlyozta Bajkai István, hogy a Dohány utcai zsinagóga kertje és a Klauzál tér is egy szent hely, hiszen itt több ezer magyarországi zsidó nyugszik. Hozzátette, nagyon reméli, hogy a Klauzál téren megvalósul a kerület előző vezetése által tervezett emlékhely is.
A napokban, elsősorban a miniszterelnök megszólalása kapcsán a közbeszéd tárgya lett a börtönbiznisz kifejezés. Bajkai István, mint egykor gyakorló ügyvéd erről azt mondta, azon hírek mögött, amelyek megjelentek, van egy politikai és egy üzleti sorozat. Az ténykérdés, hogy a magyarországi börtönviszonyok miatt indultak és indulnak különböző eljárások, a börtönökben alkalmazott elhelyezések kapcsán. Véleménye szerint, akkor működik jól egy jogrendszer, akkor van összhang a jogrendszeren belül és az igazságszolgáltatásban, ha az egyes jogintézmények, szabályok alapvetően összhangban vannak a társadalom igazságérzetével. A kormány éppen az ellen emelt kifogást, hogy súlyos bűncselekményekért elítéltek pert indítanak a börtönviszonyok miatt a magyar állammal szemben, és a liberálisabb Emberi Jogok Európai Bírósága meg is ítéli a nagyösszegű kártérítéseket. Ezzel szemben áll a társadalom igazságérzete, hiszen adott esetekben az áldozatok, illetve a hozzátartozóik nem jutnak hozzá a részükre megítélt kártérítéshez, miközben az elkövetők viszonylag magas összegeket akasztanak le a magyar állammal szemben, mert úgymond nem áll elegendő négyzetméter a börtönélethez. Bajkai István kifejtette, Magyarország abban is az élen áll Európában és a világon, hogy milyen börtönviszonyokat valósít meg, a jelenlegi viszonyok semmivel sem rosszabbak, mint az Európai Unióban, vagy éppen a környező országokban. Hozzátette, a börtön nem egy szálloda, az a büntetés egyik eszköze.
Arra a kérdésre, hogy ügyvédként vállalna-e olyan esetet, ahol egy elítéltet kéne képviselnie, a képviselő úgy felelt, minden ügyvédnek a saját lelkiismeretére van bízva, milyen ügyet vállal el, azaz az ügy mögé tud-e állni, nem csak jogászként, hanem erkölcsileg is, mert csak így lehet egy ügyet felelősséggel képviselni. Azt is elmondta, ő maga nem tudna ilyen ügyet elvállalni, ahogy eddig sem tette meg. A börtönbiznisz kifejezés azt jelenti – tette hozzá, hogy egyesek, netán liberális, magukat jogvédőnek feltüntető csoportok a börtönben lévők számára keresnek lehetőségeket, azaz nem az elítélt keresett meg ügyvédet, jogvédő szervezetet, hanem éppen fordítva történt, üzleti célból. Bajkai István úgy véli, mindez bizonyítható is, valamint azt is hozzátette, alapesetben úgy működik az ügyvédi szakma, hogy ha valaki úgy érzi sérül a joga, akkor ő keresi fel az ügyvédet.
