A BreuerPress és a HetiTV hírei
Magyarország és Szlovénia sorsközösségben van, mindkét ország pontosan tudja ugyanis, mi az, hogy migráció és ellenőrizetlen határátlépés – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, miután tárgyalt Marjan Sarec szlovén kormányfővel. Orbán Viktor a kormányközi megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón azt mondta: „tudjuk, hogy mi az, amikor tömegesen jelennek meg és akarnak belépni az országaink területére engedéllyel nem rendelkezők, és tudjuk, milyen az, amikor nem hozzánk jönnek, csak át akarnak rajtunk menni”. Jelezte ugyanakkor, Magyarország és Szlovénia közösen fog szállítani Afrikába gyógyászati segédeszközöket „annak a logikának a mentén, hogy nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni”. A kormányfő kérdésre úgy fogalmazott: Magyarország nagy szimpátiával figyeli a szlovén határvédelmi erőfeszítéseket. Európai ügyekre kitérve a miniszterelnök arról is beszélt: ha már az Európai Unió Észak-Macedónia és Albánia esetében elhibázta a csatlakozási tárgyalások megkezdése ügyében a döntést, akkor legalább gyorsítsa fel a tárgyalásokat Szerbiával, hogy az EU-s perspektíva nyitva maradjon a Balkánnak.
Botka László szegedi polgármester hétfőn kilépett az MSZP-ből. A politikus megerősítette a kilépés tényét, de a részletekről nem kívánt nyilatkozni. Szabó Sándor, a párt megyei elnöke közölte, sajnálattal vette tudomásul Botka László döntését. A szegedi országgyűlési képviselő köszönetet mondott Botka Lászlónak az MSZP-ben végzett eddigi munkájáért. Hangsúlyozta: a városi összefogásban, az MSZP – mint a legnagyobb szegedi baloldali szervezet – továbbra is együttműködik a település sikeres fejlődéséért a polgármesterrel és a többi résztvevő párttal. Hozzátette: továbbra is a térségért, Szegedért, a szűkebb és tágabb közösségért dolgoznak. Az index.hu cikke szerint Botka László a kilépésről szóló nyilatkozatát hétfőn küldte el a MSZP szegedi szervezetének, de a portálnak úgy fogalmazott, a döntést lelkileg már két éve meghozta.
A Fidesz-KDNP frakciószövetség Stumpf István korábbi alkotmánybírósági tag helyére Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét jelöli – közölték a kormánypártok. A közlemény szerint a frakciószövetség a jelölésről tájékoztatta az Országgyűlés Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottságának elnökét.
Az elmúlt nyolc évben 665 milliárd forintot vett ki az Orbán-kormány az autósok zsebéből azzal, hogy nem csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját az Európai Unió által engedélyezett legalsó szintre – mondta a DK szóvivője. Barkóczi Balázs úgy fogalmazott: „felszólítjuk a Fideszt, fejezzék be a cinikus mellébeszélést és tegyenek végre érdemi lépéseket az üzemanyag jövedéki adójának csökkentésére”. Megdöbbentőnek nevezte, hogy az ellenzékben az üzemanyagok jövedéki adószintjének csökkentését képviselő Fidesz 2010 után hogyan ment szembe saját korábbi politikájával, és „sarcolta súlyos adómilliárdokra a magyar családok tízezreit”. Azt mondta: az elmúlt kilenc évben a kormány minden, az üzemanyag adójának csökkentésére vonatkozó tervet és törvényjavaslatot egy mozdulttal söpört le az asztalról, így „itt az ideje, hogy most először valóban megmutassák, fontosak nekik a magyar családok érdekei”, és az adóterhek folyamatos emelése helyett valóban az adócsökkentés pártjára álljanak.
Az LMP választ vár a kormánytól arra, hogy tervezi-e a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését, a közalkalmazotti törvény módosítását vagy hatályon kívül helyezését. Hohn Krisztina, az LMP országgyűlési frakciójának tagja elmondta: az innovációs és technológiai miniszternek október végéig kell a kormány elé terjesztenie az új szakképzési törvény tervezetét és a Szakképzés 4.0 stratégiai végrehajtásnak cselekvési tervét. A sajtó birtokába jutott dokumentumok szerint az oktatók munkaviszonyán is változtatnának, foglalkoztatásukat már nem a közalkalmazotti törvény, hanem a munka törvénykönyve szabályozná – ismertette, hozzátéve: a kormányzat magyarázata minderre a jogviszony alakításának rugalmassá tétele. Ide sorolták a munkafeltételeket, köztük az illetményeket is.
Külföld:
Az Európai Unió 27 tagállama jóváhagyta a Brexittel kapcsolatos brit halasztási kérelmet hétfőn – jelentette be az Európai Tanács elnöke a Twitteren. Donald Tusk közölte: 2020. január 31-ig elhalasztják az Egyesült Királyság kiválását az Európai Unióból. A huszonhetek brüsszeli EU-nagykövetei egyhangúlag megegyeztek a jelenleg érvényes október 31-ei határidő rugalmas kiterjesztéséről – írta. Tusk közölte: nem lesz szükség soron kívüli európai uniós csúcstalálkozó összehívására, írásbeli eljárással történik a jóváhagyás. Az ülés csak 15 percig tartott, miután Emmanuel Macron francia elnök a Boris Johnson brit kormányfővel folytatott telefonbeszélgetését követően vasárnap jelezte, hogy országa nem torpedózza meg a döntést.
2021-ben követséget nyit Magyarország Phnompenben, Kambodzsa Budapesten – jelentette be Áder János köztársasági elnök Phnompenben, ahova háromnapos hivatalos látogatásra érkezett. Az államfő tárgyalt vendéglátójával, Norodom Szihamoni kambodzsai királlyal és Hun Szen miniszterelnökkel. Áder János magyarországi látogatásra invitálta a kambodzsai királyt, aki elfogadta a meghívást, és legkésőbb 2021-ig Budapestre érkezik. A megbeszéléseket követően a köztársasági elnök újságíróknak elmondta, hogy Budapesten és Phnompenben a diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulóján nyitnak újra a nagykövetségek.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter azt mondta, hogy a Törökország által terrorszervezetként kezelt Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia az érvényben lévő tűzszüneti megállapodás közelgő lejárta ellenére még nem vonult ki teljesen Északkelet-Szíriában a határ menti sávból. A tárcavezető jelezte: amennyiben az YPG kedden helyi idő szerint 18 óráig (magyar idő szerint 16 óráig) nem vonul ki az Eufrátesz folyótól az iraki határig húzódó 444 kilométer hosszú és 30 kilométer széles sávból, a területet a török hadsereg „tisztítja meg a terroristáktól”. Cavusoglu leszögezte: az, hogy Törökország az északkelet-szíriai hadműveletben szünetet tart, nem azt jelenti, hogy semmit nem tesz azokkal a „terroristákkal”, akik mégis a térségben maradnak. A török diplomácia vezetője közölte, hogy ugyan vannak olyan YPG-fegyveresek, akik már elhagyták a területet – amit a szíriai kormányerőktől és Oroszországtól származó információk is megerősítenek -, de azt még nem lehet mondani, hogy mindannyian kivonultak onnan.
November 4-ére tűzte ki az új bukaresti kormány beiktatásáról szóló bizalmi szavazást a román parlament házbizottsága. Ezen a héten csak a miniszterjelöltek parlamenti meghallgatását szervezik meg a szakbizottságokban. Ludovic Orban, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányalakítással megbízott elnöke a házbizottság ülésén azt kérte, hogy már szerdán szavazzon a parlament kormánya beiktatásáról, a testületben továbbra is többségben lévő szociáldemokraták (PSD) azonban leszavazták. A miniszterelnök-jelölt szerint mielőbb el kell távolítani a hatalomból a parlament által megbuktatott – jelenleg ügyvivőként működő – szociáldemokrata Dancila-kormány „maradékát”, Romániának pedig mielőbb legitim kormányra van szüksége. Egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániától újabb jelöltet vár az Európai Bizottságban (EB) neki járó posztra az EB megválasztott elnöke, ezt a döntést pedig csak az új bukaresti kormány hozhatja meg.
Az Izraeli Védelmi Erők Twitteren közölték, hogy holtan találták a vasárnap reggel óta eltűnt Eliezer Ashkenazi katonát. A hadsereg nem közölte Ashkenazi halálának okát, csupán annyit, hogy a családot értesítették és a katonai rendőrség vizsgálatot indított az ügyben. A 20 éves katonát, utoljára vasárnap reggel látták lakóhelyén, Kfar Szavában, amikor egyenruhában és fegyverével elindult a bázisára a Golán-fennsíkra.
Donald Trump amerikai elnök vezető tanácsadója és veje, Jared Kushner találkozott a Kék-Fehér vezetőjével, Beni Gánccal. Az ex-vezérkari főnök Gáncot múlt szerdán bízta meg Reuven Rivlin elnök a kormányalakítással, mivel Netanjahu erőfeszítései kudarcot vallottak. A megbeszélésre Jeruzsálemben került sor, Gánchoz és Kushnerhez a Kék-Fehér másodikja, Jáir Lapid valamint az USA izraeli nagykövete, David Friedman, Avi Berkovitz tanácsadó és Brian Hook az Egyesült Államok különmegbízottja csatlakozott. Az USA nagykövetségének nyilatkozata szerint a felek megbeszéléseket folytattak a két ország közötti erős kapcsolatokról és elszakíthatatlan szövetségről, illetve a közel-keleti fejleményekről.
Gazdaság:
Az Eurostat hivatalos adatai szerint a vásárlóerő-paritáson számított magyarországi bruttó átlagkereset a harmadik helyen állt az előző évben a V4-ek között. A visegrádi csoporton belül a magyar adat jobb lett a szlováknál, a térségen kívüli Románia eredményét ugyancsak megelőzte – írja a Világgazdaság. Nem fedi a valóságot az a napokban számos sajtótermékben közölt hír, amely szerint a román vásárlóerő megelőzte a magyar hasonló adatot – ez derül ki az Eurostat által korábban közölt statisztikák vizsgálatából. Ha nem a bruttó, hanem a nettó átlagkeresetek szintje adja az összehasonlítás alapját, akkor az látszik, hogy vásárlóerő-paritáson mérve Magyarország Romániát mintegy 20 százalékkal előzi meg. Ráadásul úgy, hogy a rangsorolás a hazai családi adókedvezmények kihagyásával történt. A hazai index nem csak a románnál jobb: a magyar átlagfizetés többet ér, mint a horvát, a litván, a szlovák, a lett és a bolgár. A lap kiemeli, hogy Romániában 2018-tól kezdődően a munkáltatói adókat és járulékokat is beszámítják a bruttó kereset fogalmába, ami nagyban torzítja a kiindulási adatokat.
Időjárás:
Kedden borongós, hideg időre készülhetünk, sokfelé esővel. Az északkeleti megyékben azonban említést érdemlő csapadék nem hullik. Mérsékelt északi szél fúj. Éjszaka dél felé elvonul a csapadékzóna, és északon már vékonyodni, csökkenni kezd a felhőzet. A szélcsendes helyeken ködfoltok alakulhatnak ki.
A jellemző hőmérséklet kedd reggel 5 – 10,kedd délután északnyugaton 8, délkeleten 17 fok körül alakul.
