A BreuerPress és a HetiTV hírei
Az a helyes magatartás, ha megelőlegezzük a bizalmat az uniós intézmények új vezetőinek, illetve vezetőjelöltjeinek – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely kiemelte: a vezetőjelöltek között vannak, akikkel több kérdésben is véleménykülönbség van köztük, illetve a Fidesz és a magyar kormány között. Az Európai Bizottság sikeres tevékenységének azonban az a lényege, hogy vezetője a szerződések őreként járjon el a véleménykülönbségek ellenére – fűzte hozzá. Mint mondta, fontos, hogy „a mi céljaink” – a migráció megállítása, a keresztény kultúra védelme, a nemzetek Európájának tiszteletben tartása – ne legyenek támadott célok. A miniszter hangsúlyozta: az EU-csúcson a visegrádi négyek (V4) együttműködése és egysége megbonthatatlannak bizonyult, ma Európában ez a legerősebb együttműködés, ereje éppen az egységében van. Bár a V4-es kormányfők különböző pártcsaládokhoz tartoznak, a régióhoz tartozás felülírja a pártcsaládhoz tartozást – tette hozzá.
A kormány egyelőre nem tudja megmondani, hogy lesz-e megállapodás a Norvég Alappal. „A norvégokkal az a baj, hogy ők ragaszkodnak Soros György egyes szervezeteinek támogatásaihoz”, így ők kapnának néhány milliárdot Gulyás szerint. A kormány viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a támogatás egy részét a romák felzárkóztatására költse, mondta Gulyás Gergely. A 15 kedvezményezett ország közül Magyarország maradt az egyetlen, amellyel a norvégok nem kötöttek együttműködési megállapodást a következő Norvég Alapról. A programnak Magyarország lenne az egyik fő haszonélvezője, a jelenleg is futó hétéves ciklusban 214,6 millió euró (69,1 milliárd forint) fejlesztési pénz érkezhetne hazánkba, ennek maximum 10 százalékát kaphatnák civil szervezetek, 90 százalékát pedig a kormány oszthatná szét.
Gulyás Gergely olvasta az Index szerda reggeli cikkét az alkotmányrevízióról. „Az Index megkezdte a választási kampányt”, mondta Gulyás, majd hozzátette, szerinte az önkormányzati választásoknak semmi köze az alkotmánymódosításhoz. Az Index azt irta, a munkavállalók jogaitól a végrehajtó hatalom szerkezetén át az azonos neműek örökbe fogadásáig a kormányfőnek konkrét tervei vannak arról, hogy mit változtatna meg az Alaptörvényben. A Fideszben nem mindenki érzi az alkotmányrevízió szükségét, azonban Finkelstein halálával és Habony kiszorításával Orbánnak nem maradt egyenrangú vitapartnere a pártban. Az alkotmánymódosításhoz erős legitimáció kell a kormányfőnek, ehhez Tarlósnak nyernie kellene ősszel, a Fidesz belső kutatásai szerint azonban necces lesz a főpolgármester-választás. Ez a belső felmérés Gulyás szerint nem létezik. Azt is mondta, nem terveznek változtatást az Alaptörvényben az azonos nemű párok örökbefogadásáról, igaz, eddig is csak különböző nemű párok fogadhattak örökbe.
A vitatott köznevelési törvény zárószavazását kedden elhalasztották. Gulyás Gergely erről most azt mondta, azért halasztották el, mert a szóbeli értékelés lehetőségét meg akarják tartani. Az alternatív iskolákat érintő passzust, hogy legfeljebb 30 százalékban térhet el a nemzeti alaptantervtől, nem tervezik módosítani.
Budapest egyik fontos célja, mint minden komoly nagyvárosé, hogy egyre élhetőbb város legyen, ezért fontosak a közterületek megnyitását, átjárhatóvá tételét, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedés megkönnyítését célzó programok – hangsúlyozta Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes. Bagdy Gábor elmondta: a fővárosban ilyen kiemelt programok között szerepel a dunai partszakaszok megnyitása a város felé, valamint közterületek, így például a Margitsziget és a Városliget megújítása. A magyar és az osztrák főváros között nagyon sok a hasonlóság, és ez Budapestnek perspektívát is jelent. Bécs kiváló példa lehet, és „mi szeretnék is ezt az utat követni” – közölte a főpolgármester-helyettes, aki szerint ezért is fontos a kétnapos tanácskozás. Az eltérések között említette, hogy az osztrák fővárossal ellentétben Budapesten csak 2-3 százalék az önkormányzati lakások aránya, és ezek többsége a kerületek kezében van. Másik jelentős eltérés a kerületek és a főváros viszonya – mutatott rá Bagdy Gábor megjegyezve, „könnyen lehet, hogy a régi klasszikus struktúra, ami Bécsben megmaradt, hatékonyabb”, mint a budapesti.
Új mozgalom létrehozását tervezi Szanyi Tibor, aki párttagságának felfüggesztését vitatva továbbra is az MSZP alelnökének tartja magát. Szanyi Tibor közölte, a „munkanevén” Bal Blokknak hívott mozgalomról augusztus végén Horányban, a „Baloldali Sziget fesztiválon” szeretné az első bejelentéseket megtenni. A mozgalomhoz csatlakozni szándékozókat a műsorban nem nevezte meg, de elmondta, több emberrel tárgyalt már, akikkel „kétségtelenül egyetértenek abban, hogy vétek magukra hagyni a baloldali érzelmű embereket”. Mivel 2022-ig – az idei önkormányzati választásokat leszámítva – nem lesz igazi választási szituáció, ez jó időszak az újszerű, innovatív mozgalmak felépítésére – hangsúlyozta. A politikus úgy vélekedett, az MSZP által az európai parlamenti választáson elért 6 százaléknál jóval nagyobb a baloldali érzelmű polgárok aránya Magyarországon, ezért „méltatlan”, amit Tóth Bertalan, az MSZP elnöke produkált.
Külföld:
Ursula von der Leyen védelmi miniszter jelölése az Európai Bizottság élére elegendő ok ahhoz, hogy a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kilépjen a kormányból – mondta a párt korábbi vezetője, Sigmar Gabriel egykori alkancellár és külügyminiszter a Der Spiegelnek. Gabriel példátlan politikai trükközésnek nevezte a miniszter jelölését az Európai Bizottság élére, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy úgy lett volna helyes, ha von der Leyent előbb a német kormány jelöli az uniós testületbe, és utána nevezi meg elnökjelöltként az Európai Tanács. A biztosi jelölés viszont kormányzati hatáskör, s ezért koalíciós egyeztetésre lett volna szükség hozzá. Angela Merkel kancellár Brüsszelben kedden éppen arra hivatkozva tartózkodott von der Leyen jelölésénél, hogy a német koalíció nem egységes a kérdésben. Gabriel szerint ez az érvelés „hülyeség”. „Ha Merkel a kormány felhatalmazása nélkül nevezi meg von der Leyent, azzal világosan megsérti a kormány szabályait, és ez elég ok a kormány elhagyására” – fogalmazott a korábbi alkancellár, aki szerint az SPD-nek meg kell akadályoznia, hogy von der Leyent kinevezzék az Európai Bizottság élére, máskülönben részesévé válik a „kutyakomédiának”, és viccet csinál az EP-választásokból.
A várakozásoknak megfelelően az olasz szociáldemokrata David-Maria Sassolit választotta elnökévé az Európai Parlament (EP). A strasbourgi plenáris ülésen a második fordulóban érvényesen leadott 667 szavazatból Sassoli 345-öt kapott. Megválasztásához abszolút többségre, vagyis legalább 334 voksra volt szükség. A megbízatás két és fél évre szól. Sassoli után bizonyosan egy európai néppárti képviselő tölti majd be az elnöki tisztséget, minthogy erről állapodtak meg előző nap a tagállami vezetők az elfogadott tisztújítási csomag keretében. Három jelölt szállt rajta kívül versenybe a nagyrészt ceremoniális, azonban tekintélyes posztért: a német zöldpárti Ska Keller, valamint Jan Zahradil, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció cseh és Sira Rego, az Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) spanyol politikusa. Dobrev Klárát, a DK és Járóka Líviát, a Fidesz európai képviselőit az Európai Parlament alelnökeivé választották ugyanakkor.
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt. Az Állami Duma (alsóház) által június 18-án elfogadott és a Szövetségi Tanács (felsőház) által június 26-án jóváhagyott törvény szövegét az egyik kormányzati honlapon tették közzé, és ezzel hatályba lépett. Washington február 1-jén bejelentette, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben azt. Putyin február 2-án közölte, hogy Moszkva hasonló intézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.
Négy év telt el, amióta az izraeli Igazságügyi Minisztérium reformokat kezdett bevezetni, hogy az etióp származású izraeliek egyenlőbb bánásmódban részesüljenek. Az eredmények azonban vegyesek. Kedden etióp tüntetők bénították meg az izraeli forgalmat. A zavargások kiváltó oka az, hogy egy 18 éves etióp fiút Szolomon Tekát halálosan megsebesített egy szolgálaton kívüli rendőr. Az eset valószínűleg a rendőr elleni vádemeléshez fog vezetni. A zavargások sora azonban bizonyíték arra, hogy a beígért reformok egy részét nem sikerült gyakorlatba ültetni — olvasható a The Jerusalem Post elemzésében. Az izraeli rendőrség belső nyomozóosztályának szóvivője azt nyilatkozta, hogy bíznak benne, néhány hét alatt meg tudják állapítani, miért történt az emberölés. Az ügy megint felkavarta az etióp közösséget, akik már évek óta panaszkodnak a velük kapcsolatos egyenlőtlen bánásmódra. A rendőrség elhalasztotta annak a fontos reformnak a bevezetését, hogy videófelvételeket készítsen az etiópszármazású izraeli gyanúsítottak kihallgatásairól. Ennek megfelelően ez több esetben is elmaradt.
Gazdaság:
Az építőipari cégek, illetve az ágazatban dolgozók munkavédelmi tudatosságának fokozása érdekében két éves, országos tájékoztató kampányt indít a Pénzügyminisztérium (PM) az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ) közösen – jelentette be a PM foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára. Bodó Sándor kiemelte, folyamatosan nő a magyar gazdaság teljesítménye, amelynek az építőipar az egyik húzóágazata. Ezt támasztja alá, hogy 2019. első negyedévében több mint 320 ezren dolgoztak ebben a szektorban, ami körülbelül 60 ezres növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly 915 munkabaleset történt az építőiparban, ebből 22 halálos kimenetelű volt, 7 pedig súlyos csonkolással végződött. Az államtitkár szerint az építőipar gazdasági súlya, valamint a szektorban bekövetkezett munkabalesetek miatt döntöttek a „Fókuszban az építőipar – első a munkavégzés biztonsága” című, 2020 végéig tartó kampány elindítása mellett.
Időjárás:
Hazánkban csütörtökön délelőtt délen általában erősen felhős lesz az ég, helyenként kisebb eső, zápor is lehet, északon azonban szűrt napsütés és csapadékmentes idő valószínű. Délután a napsütést kezdetben többfelé fátyolfelhők szűrik, majd csökken a felhőzet. Számottevő csapadék nem várható. A szél napközben mérsékelt nyugati lesz. Hajnalban 12, 18 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 27 fok között alakul. Késő este 17, 22 fok lesz. Csütörtökön nem érvényesül fronthatás, de a fokozottan érzékenyek közül néhányan görcsös fejfájást, vérnyomás-ingadozást tapasztalhatnak, egyeseknél légzési nehézségek is felléphetnek, főleg délnyugaton. A hpérzet a kellemes tartományban alakul, és többnyire kedvező lesz a komfortérzet is. A hűvösebb reggelen a fokozottan érzékenyek tapasztalhatnak enyhébb kopásos ízületi panaszokat. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.
