A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

 

Nagy hangsúlyt kaptak a kormány működésében az uniós ügyek – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott meghallgatásán. Gulyás Gergely jelezte: nem az Európai Néppártban maradás a stratégiai cél, akkor marad a Fidesz, ha erre az alapelvek feladása nélkül lesz lehetőség – mondta a politikus. Az önálló közigazgatási bíróság létrehozásának határidő nélküli elhalasztásával kapcsolatban a miniszter kifejtette: az önálló közigazgatási bírósággal erősödött volna a közigazgatás feletti bírói kontroll, az erős külföldi kritikák miatt azonban elmaradt ez a „liberális jogállam irányába tett nagy lépés”. Arról is szólt, hogy a kormány előtt van a közigazgatási reform, amely egyszerűsíti a hatósági eljárásokat és csökkenti a számukat.

A jövő évi adócsomag – a kormány által elfogadott családvédelmi és gazdaságvédelmi akcióterv céljaival összhangban – segít megőrizni az elmúlt években elért eredményeket, valamint segíti a további, az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlés ülésén. Az államtitkár a kormány jövő évre szóló adócsomagját ismertetve kiemelte: a magyar gazdaság bővülése az első negyedévben elérte az 5,3 százalékot. A kormány elkötelezett amellett, hogy megőrizze az eddig elért eredményeket, és hogy továbbra is felzárkózási pályán maradjon a magyar gazdaság, aminek érdekében számos intézkedést tett és tesz a jövőben is – jelentette ki. Közölte: ennek egyik legfontosabb eleme a kormány által elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv, amely a növekedés ösztönzése, az adóterhek csökkentése mellett arra is törekszik, hogy olyan területek kapjanak a jövőben többlettámogatást, amelyek révén a gazdasági növekedés fenntartható.

Átfogó költségvetési módosító javaslatot nyújt be a Párbeszéd az oktatásról, a családtámogatásokról és az egészségügyről, továbbá beterjeszt egy úgynevezett „Budapest-csomagot” is 160 milliárd forint értékben – közölte a Párbeszéd társelnöke, frakcióvezetője.  Szabó Tímea úgy fogalmazott, hogy „az átverés és az elszegényedés költségvetése” a 2020-as, amelyet szerdán kezd tárgyalni az Országgyűlés. Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd főpolgármester-jelöltje azt mondta, hogy mindarra bőven jut pénz, ami Orbán Viktor miniszterelnöknek fontos, arra azonban nem, ami a budapestieknek az.

 

A tavasszal beígért kulturális dolgozói életpályamodellt kérte számon a kormányon az LMP országgyűlési képviselője. Ungár Péter elmondta: a kulturális államtitkár a modellt még márciusban ígérte meg az érdekképviseleteknek. Későbbi sajtóhírek szerint azonban azt csupán a Petőfi Irodalmi Múzeumban alkalmazzák majd. A kulturális területen dolgozók körében tíz éve nem volt érdemi béremelés, és a legtöbben szinte csak a garantált bérminimum összegét keresik meg – mondta a képviselő. Egy többdiplomás, negyven éves munkatapasztalattal rendelkező ember fizetése így nettó 145 ezer forint.

A Hableány üzemeltetőjének oldalán sértetti képviselőként fellépő ügyvédek egyike úgy véli, a Viking Sigyn kapitányát nemcsak gondatlanság miatt terheli a felelősség, hanem azért is, mert nem kellő mértékben nyújtott segítséget vagy azt teljesen elmulasztotta. Sógor Zsolt arról, beszélt, hogy a szállodahajó a baleset után nyolcszáz méterrel feljebb állt meg. Száz méterrel mögötte azonban közlekedett egy másik Viking hajó is, amely egy kis időre megállt, de nem biztos, hogy teljesen meggyőződött arról, mi történt a helyszínen. Az ügyvéd úgy gondolja, több embert is meg lehetett volna menteni, mert nemcsak a hét túlélő esett a vízbe, annál – elmondása szerint – többen álltak a Hableány fedélzetén. Az ügyvéd szerint az ukrán hajóskapitánynál nem merült fel ittasság kérdése, inkább figyelmetlenségről van szó. Az ügyvéd – hangsúlyozva, hogy ez nem tényállás – felvetette, hogy a Viking kapitánya esetleg telefonján internetezhetett a baleset bekövetkeztekor, ez vonta el a figyelmét, és emiatt törölt ki adatokat a telefonjából.

Külföld:

Ellentétes az Európai Unió, Közép-Európa, illetve Magyarország érdekeivel is, hogy nem született meg a döntés az albán és észak-macedón csatlakozási tárgyalások megkezdéséről az európai uniós tagállamok illetékes szakminisztereinek luxembourgi ülésén – jelentette ki Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy a közép-európai országok rendkívül erős és egységes támogató álláspontot képviseltek a bővítés mellett, egyes nyugati tagállamok ellenállása miatt azonban nem sikerült egyetértésre jutni. „Semmifajta fizikai vagy jogi, semmilyen érdemi akadálya nem volt annak, hogy ma meghozzuk a döntést a csatlakozási tárgyalások megindításáról” – hangsúlyozta.

Megerősített biztonsági intézkedések mellett temették el kedden Mohamed Murszit, Egyiptom megbuktatott államfőjét, aki rosszul lett az ellene szóló egyik per előző napi tárgyalásán, majd kórházba szállítása közben halt meg. Murszi egyik ügyvédjének a közlése szerint Murszi halotti imáját a dél-kairói Tora börtönben mondták el, ahol korábban őrizték, majd egy nyugat-kairói temetőben helyezték végső nyugalomra. A megbuktatott államfő fia, Ahmed Murszi azt mondta, a hatóságok nem engedélyezték, hogy apját a család a szülőhelyén, az észak-egyiptomi Sarkíja tartományban temesse el. A hétfői tárgyalás után az egyiptomi főügyész elrendelte a tárgyalási videofelvételek lefoglalását, és kihallgatnak mindenkit, aki jelen volt Murszi összeesésekor. A boncolás eredményéről szólva az állami média egy magát megnevezni nem akaró orvos szakértői forrásra hivatkozva azt közölte, hogy a halál oka szívroham volt. A Muszlim Testvériség nevű iszlamista szervezet, amelynek Murszi is a tagja volt, s amelyet nem sokkal az ő megbuktatása után tiltottak be Egyiptomban, a honlapján megjelent közleményében „nyilvánvaló gyilkosságnak” nevezte Murszi halálát.

 

Donald Trump amerikai elnök elrendelte további ezer amerikai katona Közel-Keletre küldését – jelentette be Patrick Shanahan, az Egyesült Államok ügyvezető védelmi minisztere. Bejelentésében a Pentagon vezetője „légi, haditengerészeti és szárazföldi fenyegetésekkel” indokolta a döntést. Részletekbe ugyan nem bocsátkozott, de elemzők szerint Trump az Irán körül kialakult feszültség miatt hozta meg a döntést. Patrick Shanahan hangsúlyozta, hogy az amerikai katonák Közel-Keletre küldése kizárólag „védelmi célokat” szolgál. „Az Egyesült Államok nem akar konfliktust Iránnal. Mai döntésünk kizárólag a térségben tevékenykedő katonai személyzetünk védelmét és biztonságát célozza, továbbá azt, hogy megvédjük nemzeti érdekeinket” – szögezte le az ügyvezető védelmi miniszter. A lépésre azt követően került sor, hogy az amerikai kormányzat májusban – szintén konkrétan meg nem nevezett iráni fenyegetésekre hivatkozva – közölte: 1500 katonát küld a térségbe. Donald Trump korábban többször is arra figyelmeztette Iránt, hogy „komoly következményekkel” számolhat, ha amerikai célpontokat, vagy az Egyesült Államok szövetségeseit támadja.

 

Az Egyesült Jobboldal első két embere kapta az oktatási és a közlekedési tárcát Netanjahutól, valamint a biztonsági kabinetbe is bekerült egyikük – írja az ujkelet.live. A baloldal szerint „messiáshívő háborús uszító” került pozícióba. Benjamin Netanjahu miniszterelnök kinevezte az ideiglenes kormány oktatási minisztériumának élére az Egyesült Jobboldal vezetőjét, Rafi Peretzet, míg a pártlista második helyén lévő Bezalel Szmotrich megkapta a közlekedési tárcát, és egy széket a biztonsági kabinetben. Míg Peretz megköszönte a miniszterelnöknek a bizalmat, Szmotrich kijelentette, továbbra is igényt tartanak az igazságügyi minisztériumra. Az új kinevezéssel kapcsolatban Szmotrich elismerte, hogy mint miniszter, olyan dolgokat is meg kell majd szavazzon, amikkel nem feltétlenül ért egyet. Tamar Zandberg, a baloldali Merec vezetője kritizálta Netanjahut, amiért „egy messiás hívő háborús uszítót is bevett a biztonsági kabinetbe”.

 

Gazdaság:

Közösségi jogot sért a gyakorlatilag kizárólag külföldieket terhelő autópályadíjak németországi bevezetése – mondta ki az Európai Bíróság. A Németországban két évvel ezelőtt elfogadott díjfizetési rendszer alapgondolata, hogy a németeknek és a külföldieknek is kell úthasználati díjat fizetniük, de a belföldi autósokat a gépjárműadó csökkentésével tehermentesítik. Ausztria – Hollandia támogatásával – az Európai Bírósághoz fordult az ügyben, mondván, a szabályok gyakorlatilag diszkriminálják a külföldi autósokat, nekik kell tulajdonképpen kizárólag fizetniük az úthasználatért. A luxembourgi bírák a felperesnek adtak igazat, így a német hatóságoknak módosítaniuk kell vagy visszavonniuk a kifogásolt jogszabályt.

Időjárás:

Hazánkban szerdán délelőtt sok napsütésre van kilátás, de közben elkezdődik a gomolyfelhő-képződés is. Számottevő csapadék még nem várható. Délután a napos időszakok mellett a képződő gomolyfelhőkből helyi záporok, zivatarok kialakulására lehet számítani. A szél napközben mérsékelt északi lesz. Hajnalban 15, 20 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 25, 30 fok között alakul. Késő este 19, 24 fok lesz. Szerdán fülledt idő lesz. Habár front nem érkezik, gyakori lehet a vérnyomás-ingadozás és a rosszullét is. Egyesek nehézlégzést, illetve idegi feszültséget is tapasztalhatnak, és a fejfájás sem szűnik meg az arra érzékenyeknél. A zivatarokban romolhat az asztmások állapota. A szabadtéri programok során változékonyságra kell készülni. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.