Minden intézménynek újra kell gondolnia helyét és szerepét
Kovács Tamás, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény (HDKE) főigazgatója a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt az intézmény jelenéről, jövőjéről, az esetleges új partnerekről.
A főigazgató elmondta, furcsa érzésekkel érkezett vissza az intézmény élére dolgozni, hiszen az alapításkor itt volt az első munkahelye, amit nem könnyű szívvel kellett egykor elhagynia. Ma már minden megváltozott, új kihívások, új munkatársak, most elsősorban a kihívásokat nézi a HDKE élén.
Arra a kérdésre, hogy nem jelent-e problémát az a tény, hogy a múzeum nem sűrűn látogatott hely, Kovács Tamás megjegyezte, a megnyitás óta az Emlékközpont látogatói létszáma évről évre növekszik, persze lehet még javítani ezeken az adatokon. Ugyancsak van mit javítani a HDKE tudományos tevékenységén, idén már sikerült több projektet is elindítani. Jelenleg azonban csak két főállású kutatójuk van, kellene több, de a mostani létszámnak gazdasági okai is vannak. A múzeumnak jelenleg egy állandó kiállítása van és évente megnyitnak egy-egy időszaki tárlatot is, most is van egy ilyen, ami a munkaszolgálatos rendszert mutatja be egy orvos naplója alapján. Nemrégiben ért véget egy másik kamarakiállítás, ami a minszki gettóval foglalkozott.
Miután Budapestnek igen széles a kulturális kínálata, ezért a HDKE-nak is nagy szüksége van egy jól megszervezett PR-ra, hogy az emberekhez el tudjanak érni.
Ami a kutatói munkát illeti, Kovács Tamás arról beszélt, hogy többek között a közösségi média, az internet is jelentősen átalakította a kutatói létet, legalábbis az intézmény 16 évvel ezelőtti alapítása óta. Ez azt is jelenti, hogy ennek következtében minden intézménynek újra kell gondolnia helyét és szerepét.
Kovács Tamás megemlítette, a tervei között szerepel még a HDKE nemzetközi kapcsolati hálójának a fejlesztése, már vannak alakulóban lévő megbeszélések, amikről most nem kívánt bővebben nyilatkozni. Fontos, hogy lássák a partnerek, mit tud adni egy ilyen kapcsolatban a magyar fél, vannak olyan országok, mint például Franciaország, Oroszország, ahol a partnerek történelme a Holokauszt témájában találkozik, ahol lehet új kutatási területeket találni. Persze – tette hozzá, fontosak az eddigi partnerek is, mint a Jad Vasem Intézet is, de ezekkel az országokkal most sikerült felújítani a kapcsolatokat, már csak azért, mert az intézmény megalakulásában volt egykor egy jelentős francia szerepvállalás is, ami az elmúlt évekre semmilyenné vált. Oroszországgal is vannak látható szakmai kapcsolatok, ott is működik egy Holokauszt kutatási központ, arról nem is beszélve, hogy Magyarország a világháborúban az akkori Szovjetunió megszállásában vett részt, ahogy azt sem, hogy Auschwitzot a Vörös Hadsereg szabadította fel.
A felsőoktatási intézményekkel való kapcsolatot illetően a főigazgató elmondta, ma Magyarországon tömeges méretű Holokauszt oktatás nincsen, azon is érdemes elgondolkodni, ez miként illeszthető be az egyetemek tanrendjébe. Hozzátette, véleménye szerint ki kellene törni abból a világból, amelyik úgy véli, a Holokausztot csak és kizárólag azoknak kell tanulni, akik történésznek, történelemtanárnak készülnek. Példaként hozta fel Kovács Tamás a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, ahol egyetemi decensként dolgozik, úgy véli, a leendő rendőröknek, katonatiszteknek, a magyar államapparátus dolgozóinak is kell ezzel a témával foglalkozni.
A Sorsok Házával kapcsolatban azt jegyezte meg Kovács Tamás, a tudomás szerint még kidolgozás alatt van a koncepció, véleménye szerint ez egy hosszabb távon megvalósuló történet lesz, persze a HDKE vezetőjeként kapcsolatban van Köves Slomóval és az EMIH-el.
A főigazgató a közeljövőben szeretné formalizálni a kapcsolatait a Zsidó Múzeummal is. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy csak az olyan együttműködnek megkötésének a híve, amit tartalommal lehet megtölteni, ennek kapcsán említette meg a történelemtanároknak a továbbképzését a Jad Vasem Intézettel közösen, ahol idén ismételten közreműködőként, szervezőként vesz részt a HDKE.
