A BreuerPress és a HetiTV hírei 2019,06,01

 

A BreuerPress és a HetiTV hírei

Az az erős felhatalmazás, amelyet a Fidesz-KDNP kapott az európai parlamenti (EP-) választáson, nagy segítséget nyújt az európai politikai vitákban – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A Fidesz-KDNP győzelméről szólva kiemelte: annak aránya 3 százalékkal magasabb, mint a tavalyi országgyűlési választáson elért eredményük. A kormánypártok eredményét Európa-rekordnak nevezte, mivel a máltai kormánypárt után ők érték el a legjobb eredményt, az Európai Néppártot (EPP) figyelembe véve pedig a Fidesz a legerősebb párt. Gulyás Gergely hangsúlyozta, kötöttnek veszik a választóktól kapott mandátumot, így a nemzetek Európájában gondolkodnak, továbbra is bevándorlásellenes állásponton vannak, és csak olyan európai vezetőket támogatnak, akik szintén így gondolkodnak. Emellett a keresztény kultúra védelmét is a legfontosabb célok között tartják számon – tette hozzá.

 

Megerősítette a miniszter, hogy sem a néppárti, sem a szocialista csúcsjelöltet, vagyis sem Manfred Webert, sem Frans Timmermanst nem támogatják az Európai Bizottság élére. Weberről azt mondta, megsértette a magyar választókat, amikor arról beszélt, hogy nem igényli a Fidesz-KDNP támogatását. „Eleget tudunk tenni Manfred Weber igényeinek, és nem támogatjuk őt” – jegyezte meg. Timmermansszal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: ahogyan a kabinet Magyarországon is mindent megtett azért, hogy Soros György ne alapíthasson kormányt, úgy Európában sem szeretné, hogy ez bekövetkezzen. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság elnöki posztjára a jelölés joga az állam- és kormányfőket illeti meg, ezt nem lehet korlátozni.

 

Arra, hogy a kormány kit támogat európai bizottsági elnöknek, Gulyás Gergely azt felelte: Magyarország tisztában van saját helyével az EU-ban, és pillanatnyilag az az álláspontja, hogy a két csúcsjelölt egyikét sem támogatja, de minden más jelöltet szívesen megfontol. Örülnének annak – mondta -, ha a brüsszeli bizottság elnökét az Európai Néppárt adná, de nem az a legfontosabb, melyik pártcsaládból jön az új vezető, hanem az, hogy alkalmas legyen.

Idézte a keddi EU-csúcs zárónyilatkozatát, amely szerint olyan alkalmas jelöltet kell találni az Európai Bizottság élére, aki a tagállamok minősített többségének támogatását maga mögött tudhatja. A két csúcsjelölt egyike sem ilyen – fűzte hozzá.

Michel Barnier, a brit kiválás ügyében felelős európai bizottsági főtárgyaló is azok közé tartozik, akiknek a személye a magyar kormánynak elfogadható – közölte.

Arra a kérdésre, hogy ki lehet az utódja az EP-választáson képviselővé választott Trócsányi László igazságügyi miniszternek, Gulyás Gergely azt válaszolta: Orbán Viktor miniszterelnök a héten négyszemközt is tárgyalt Trócsányi Lászlóval, és abban állapodtak meg, hogy június 23-ával távozik a miniszteri posztról, az új tárcavezető személyéről pedig egyelőre nincs döntés.

Handó Tünde országos bírósági hivatali elnök jogszabály-módosítási javaslatait a tárcavezető szintén úgy kommentálta: nem nyúlna hozzá az igazságszolgáltatási szervezetrendszer szabályozásához.

 

Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) vezetője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a csapadékhelyzetről, arról, hogy víz-kormányzásra van szükség, de szóba került még az agrártanácsadók szerepe is.

 

A hazai időjárási helyzet, az elmúlt napok, hetek szinte folyamatos esőzései, valamint ezeknek a hatására a mezőgazdaságra vonatkozóan Jakab István elmondta, ez a mostani csapadékmennyiség már egy kicsit sok. Pontosabban abból a szempontból sok, hogy ez is a klímaváltozáshoz kapcsolódik. Eddig hozzá lehetett szokni a csapadék időbeli és mennyiségbeli eloszlásához, ezt lehetett előre tervezni, ezt a mennyiséget a talaj képes volt befogadni. Azonban eddig a talajból hiányzott megközelítőleg 150 milliméter csapadék, ám ez most hirtelen, két hét alatt megérkezett, ezt viszont a talaj nem tudja befogadni, hiszen ez a mennyiség nem tud lassan leszivárogni. Ez azt jelenti, hogy ez a mennyiség a felső rétegekben marad, ami viszont már komoly problémákat okozhat a mezőgazdaságban és az ágazati infrastruktúrában.

Arra a kérdésre, hogy ez a mostani helyzet milyen hatással lehet az agráriumra, a termelésre, a MAGOSZ vezetője kijelentette, amit a természet elront, azt azért általában a természet helyre is hozza. Ha most valamilyen csodának köszönhetően megszűnne a csapadék – tette hozzá, akkor a jó meleg húzná a növényeket, amiknek most már hőre van szükségük. A kalászos gabonák valamennyire már rendbejöttek, de azt is megjegyezte a politikus, hogy sokan örültek az eső megjelenésének, de látni kell, most már nem lesz tő a gabonaföldeken, amelyik szál a szárazságban nem fejlődött ki, ott már nem lesz több mag a kalászokban.

Az biztos, a jelenlegi csapadékmennyiség már sok, ezért meg kell oldani a víz-kormányzást, hiszen az egyre inkább szélsőséges időjárás miatt a csapadék térben és időben is másként oszlik el. Ez azt jelenti, hogy a hirtelen nagy mennyiségben érkező csapadékot fel kell fogni, azt tározni kell, és akkor felhasználni az öntözésre, amikor szükség van rá. Mindez egy nagyon komoly beruházást igényel a vízügyi infrastruktúrában. Ez a munka megkezdődött, erre a kormány évi 17 milliárd forintot szán, ám a szakemberek azon vannak, hogy ez az összeg 170 milliárdra emelkedjen. A munka elvégzéséhez szükség van erre az összegre, lehetőleg tíz éven keresztül, mert a klímaváltozás hatásaira fel kell készülni. A helyzet változik, ehhez pedig az agráriumnak is alkalmazkodni kell.

 

Külföld:

 

Soha nem volt nagyobb szükség egy erős és egységes Európai Unióra (EU), mint a mai, kaotikus világban, és az EU túl fontos ahhoz, hogy kudarcot valljon – hangsúlyozta António Guterres ENSZ-főtitkár a németországi Aachenben a Nemzetközi Károly-díj átvétele alkalmából mondott beszédében. A volt portugál kormányfő kiemelte, hogy az ENSZ és az EU a két legnagyobb „békeprojekt” a második világháború után kezdődött korszakban. Mindkettő példa nélküli mértékben hajtott hasznot a Föld népeinek, milliókat emelt ki a szegénységből, és válságövezetekben békét teremtett. Azonban ezek az intézmények és alapértékeik, az európai felvilágosodás értékei minden eddiginél nagyobb nyomás alá kerültek. A konfliktusok egyre összetettebbek, egyre inkább összefonódnak egymással, és az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog „visszataszító megsértésével” járnak.

 

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Állami Duma elé terjesztette az európai szárazföldi telepítésű közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvénytervezetet.  Vjacseszlav Vologyin házelnök közölte, hogy a parlament alsóháza elé terjesztett törvénytervezet feljogosítaná az elnököt a megállapodás érvényességének helyreállítására. Putyin szerdán Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettest nevezte ki az INF-szerződés felfüggesztésének kérdésében illetékes elnöki biztossá. Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

 

Törökország továbbra is elkötelezett a teljes jogú tagságot célzó európai uniós (EU) csatlakozási tárgyalások mellett – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök az ankarai államfői palotában, ahol az újonnan elkészült igazságügyi reformterveket ismertette. Erdogan reményét fejezte ki, hogy a tárgyalási folyamat mihamarabb lezárul. „Ez legalább olyan fontos Európának, mint nekünk” – hangsúlyozta. Az Európai Bizottság (EB) szerdán tette közzé friss bővítési jelentését, amelyben a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének további romlásáról írt Törökországban. Faruk Kaymakci török külügyminiszter-helyettes a brüsszeli testület éves értékelését elfogadhatatlannak, az abban található bírálatokat pedig jogtalannak és aránytalannak minősítette.

 

Legalább hatan meghaltak és további hat ember megsebesült egy öngyilkos merényletben Kabulban, amelyet az afgán főváros nyugati részén található katonai akadémia bejáratánál követtek el – közölte az afgán belügyminisztérium. A minisztérium közleménye szerint a gyanúsan viselkedő férfire az akadémia közelében figyeltek fel, és igazoltatták. A merénylő ezután robbantotta fel magát. Magukat megnevezni nem kívánó hatósági források szerint a merénylő célpontja az akadémia volt, amely az ország legfontosabb ilyen jellegű intézménye. A merénylet elkövetőjeként egyelőre egyetlen csoport sem jelentkezett.

 

Az izraeli hadsereg (IDF) szerint a libanoni határ mentén fedezték fel a Hezbollah eddigi „leghosszabb” és „legjelentősebb” járatát. Az alagút 22 emeletnyi mélységben fekszik, és csaknem egy mérföld hosszú — derül ki a The Jewish Telegraphic Agency írásából. Az alagutat 2018 decemberében, az Északi Pajzs-hadművelet során fedezték fel, de csak most adtak hírt róla. Izrael hadserege a Hezbollah „zászlóshajójának” nevezte a járatot, ami 75 méteres szakaszon nyúlt át Izrael területére. Az alagúton belül teljes infrastruktúrát építettek ki a világítás és hangosító rendszerek számára, valamint betonból épült lépcsőkkel is felszerelték. A hadsereg közleménye szerint éveken át tarthatott a felépítése, ám a következő napokban semmivé válik.

 

Gazdaság:

 

Hosszú távon is magas, az EU átlagát legalább 2 százalékkal meghaladó gazdasági növekedést ösztönöz a kormány hamarosan elkészülő gazdaságvédelmi akcióterve – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Befektetési Ügynökség (Hungarian Investment Promotion Agency, HIPA) járműipari konferenciáján. Szijjártó Péter közölte, hogy az intézkedés újabb adó- és bürokráciacsökkentéssel, az eljárási folyamatok egyszerűsítésével, a szakképzés korszerűsítésével, a duális képzés bővítésével támogatná a gazdaság szereplőit. Az autóipart mindezen felül a beszállítóknak szánt pénzügyi keret bővítése is segítené – tette hozzá. A tárcavezető a képzett munkaerő jelentőségét hangsúlyozva arra biztatta az autóipari gyártókat, hogy javaslataikkal segítsék az Audi és a győri Széchenyi István Egyetem hamarosan megnyíló együttműködési központjának oktatási modelljét.

 

Időjárás:

 

Szombaton a Dunántúlon sok napsütésre van kilátás, az ország más részein azonban a felhősebb időben záporokra, zivatarokra kell készülni. A szél napközben élénk északi lesz. Hajnalban 10, 15 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 21, 26 fok között alakul.