A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

Európában 1945 május 9.-én, ezen a napon ért véget a második világháború. 1945. április 25-én az amerikai és a szovjet csapatok találkoztak az Elbánál. Április 30-án a Berlint ostromló szovjet erők elfoglalták a Reichstagot . Május 8-án a III. Birodalom kapitulált, a német haderő feltétel nélkül letette a fegyvert. Május 9-én a szovjet hadsereg elérte Prágát, ezzel az európai hadszíntéren A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGET ÉRT, amely milliókat tett földönfutóvá, országokat és városokat rombolt le és közel 60 millió embert pusztított el. Május 9-én így a fasizmus felett aratott győzelemről emlékeznek meg világszerte, mely Európában egyben A BÉKE NAPJA is.

 

Belföldi híreink:

 

Az Országos Bírói Tanács (OBT) a honlapján azt tette közzé, hogy szerdai határozatával az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének a menesztését indítványozza. Az OBH közleményében erre úgy reagált, hogy az OBT alaptalanul vádaskodik. Az OBH elnöke maradéktalanul betartja a törvényeket, az OBT az, amelyik törvénytelenül működik – írta válaszában  az OBH.

Az OBT honlapján tette közzé, hogy szerdai ülésén meghozott határozatával az Országgyűléshez fordult és Handó Tünde menesztését indítványozta. Az OBT „kifogásolta az OBH elnökének kinevezési gyakorlatát, és az előterjesztések benyújtásának megtagadását. A törvénysértések miatt az OBT összesen nyolc alkalommal élt jelzéssel az OBH elnöke felé, továbbá megállapította, hogy a sarkalatos törvényben előírt több feladata tekintetében 90 napon túl nem tett eleget kötelezettségének.” – írta az OBT. Az Igazságügyi Minisztérium azt írta, hogy az OBH elnöke és az OBT között kialakult vitát minél hamarabb fel kell oldani. A végrehajtó hatalomnak a két szerv között kialakult alkotmányos vitában semmilyen szerepe nincs. Az igazságszolgáltatás függetlensége a demokratikus jogállam működésének egyik alappillére, amit a kormány mindenkor tiszteletben tart – tették hozzá.

 

Orbán Viktor „kiírja magát Európából” és ezzel együtt Magyarország európai uniós tagságát is veszélybe sodorja – mondta Ujhelyi István, az MSZP-Párbeszéd szövetség európai parlamenti (EP-) képviselőjelöltje. A szocialista politikus az európai politikatörténet egyik legnagyobb szélkakásának nevezte a kormányfőt, aki elhagyja az „Európa-párti, jobboldali, konzervatív családi közösséget”, és az „európai újfasiszta és Európa-ellenes politikai kör” egyik vezetőjévé válik. Ujhelyi István emlékeztetett: évek óta jelzi, hogy Orbán Viktornak a hétköznapi európai politikai gyakorlattal szakító illiberális rendszere összeférhetetlen az EU értékeivel, Magyarország uniós tagságával.

 

Megérkeztek a pápai repülőtérre a Puma század első Gripen vadászrepülőgépei. Az első hat repülő kedden délelőtt szállt le az MH Pápa Bázisrepülőtéren. Köztük van a fegyveres légtérvédelmi szolgálatot ellátó készenléti géppár is, akiknek a hazánk légterébe érkező azonosítatlan, vagy valamilyen oknál fogva nem kommunikáló légi járművek elfogása és azonosítása a feladata – írta meg a veol.hu. A Magyar Honvédség tizennégy JAS-39 Gripen repülőgépéből egyelőre nem érkezett meg az összes a dunántúli repülőtérre, szerdán további repülőgépek érkeznek, teljes viszont nem lesz a flotta, ugyanis néhány nappal ezelőtt a baltikumi légtérrendészeti misszió ötvenedik váltásaként négy kecskeméti vadászgép települt Litvániába, ahol négy hónapig őrzik Észtország, Lettország, és Litvánia légterét, spanyol, valamint a Brit Királyi Légierő vadászgépeivel együttműködésben.

 

Az európai parlamenti (EP-) választás egyik fontos tétje az elmúlt években nagyon felerősödött kivándorlás megállítása Magyarországról – jelentette ki Demeter Márta, az ellenzéki párt társelnöke. A politikus elmondta, ennek kezelésére az LMP hárompontos cselekvési tervet dolgozott ki, amelynek első és legfontosabb eleme az uniós források szinten tartása. Megválasztásuk esetén a párt képviselői azt szeretnék elérni, hogy ne csökkenjenek a Magyarországnak szánt támogatások, és ezek abszolút transzparens módon – a „korrupt kormányzatok” megkerülésével – az emberekhez kerüljenek – mondta. Az uniós pénzeknek nem a multinacionális cégek vagy a kormányzati körök zsebében van a helyük, az LMP ezeket a forrásokat a helyben munkalehetőségeket teremtő hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozásokhoz irányítaná – hangsúlyozta Demeter Márta.

 

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a Kúria választási eljárást érintő döntését. A Kúria – a Momentum feljelentése alapján – a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével ellentétesnek minősítette és ezért elmarasztalta a Fidesz-KDNP-t aláírásgyűjtő tevékenység miatt. A döntéssel szemben a Fidesz-KDNP fordult az Alkotmánybírósághoz.  Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a választási eljárásról szóló törvény nem tiltja a jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek, ésszerű értelmezés mellett sem az alapelvekből, sem a törvény más szabályából nem vonható le ilyen következtetés.

 

Külföld:

 

A miniszterelnök arra biztatta a romániai magyarokat, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listájára szavazzanak a közelgő európai parlamenti (EP-) választáson. Orbán Viktor a Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével Kolozsváron tartott közös tájékoztatón hangsúlyozta: azoknak a magyaroknak, akik az összmagyar brüsszeli képviseletet szeretnék erősíteni, hogy ott erős hangja legyen a magyarságnak, Romániában az RMDSZ-re kell szavazniuk. Kifejtette: minden EP-választás komoly lehetőség Magyarország számára, mert a magyar olyan nép, amely több ország területén lakik, ezért fontos, hogy amikor lehetőség adódik arra, hogy az összmagyar képviselet megjelenjen nemzetközi fórumokon, minden jelentős közösség, amely a magyar nemzethez tartozik, saját erős hanggal képviseltesse magát. Megjegyezte: optimistán tekintenek a választás elé, „odahaza mi, itt az RMDSZ jó eséllyel fut neki”, sokat tettek, hogy kiérdemeljék az emberek bizalmát.

 

Franciaország és Kína ragaszkodik ahhoz, hogy fennmaradjon a nagyhatalmak és Irán között 2015-ben megkötött nukleáris megállapodás – közölte Párizs és Peking az iráni elnök azon bejelentésére reagálva, amely szerint Teherán felújítja az urándúsítást, ha az egyezményben részes államok nem teljesítik  kötelezettségeiket. Haszan Róháni közlése szerint Teherán azt várja attól az öt nagyhatalomtól, amely az Egyesült Államokkal ellentétben nem mondta fel a megállapodást, hogy hatvan napon belül intézkedjenek kötelezettségeik betartásáról és teljesítéséről. Párizs amellett, hogy fenn akarja tartani a megállapodást, figyelmeztette Teheránt, hogy ha nem tartja be vállalásait, annak következményei lesznek, egyebek mellett beindul egy mechanizmus, amelynek a vége az lehet, hogy büntetőintézkedéseket vezetnek be ellene. Kína szerint Iránnak maradéktalanul teljesítenie kell az atomalkuban vállaltakat, és az egyezmény többi aláírójának felelőssége az, hogy ez megvalósuljon – hangoztatta Keng Suang, a kínai külügyminisztérium szóvivője. Mark Field brit külügyi államtitkár a londoni parlamentben arról beszélt, hogy Iránnak következményekkel kell számolnia, ha kivonul megállapodásból.

 

Rutin jellegű volt és önvédelmi célokat szolgált a múlt heti észak-koreai „csapásmérő hadgyakorlat”, amelyen Kim Dzsong Un vezető több rakéta, köztük legalább egy rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta indítását követte végig – közölte a KCNA állami hírügynökség a kommunista ország külügyminisztériumára hivatkozva. „A hadseregünk nemrég végrehajtott manővere nem több, mint a szokványos katonai kiképzés része, nem irányult senki ellen, és nem vezetett a helyzet elmérgesedéséhez sem a régióban” – mondta az észak-koreai külügyminisztérium egyik meg nem nevezett szóvivője. A tisztségviselő kettős mérce alkalmazását kifogásolta országával szemben mondván, hogy Dél-Korea és az Egyesült Államok közös hadgyakorlatait nagyon kevés bírálat éri.

 

Izraelben kedd estétől az emlékezés napja gyászünnepségei zajlottak: a Jom hazikaron az elesett katonák és a terror áldozatainak emléknapja, amelyeken az 19. század vége óta a harcokban és háborúkban elesett 23 741 katonára, illetve a terrorakciókban megölt 3146 civil áldozatra emlékeznek. Szerda este véget értek a megemlékezések, és kezdetét vette Izrael hagyományos “születésnapi” ünnepségsorozata, a függetlenségi nap, amelyen az ország 71 évvel ezelőtti kikiáltását ülik meg országszerte. A szerdai és csütörtöki nemzeti ünnepek előtt Izrael lezárta az 1967-ben visszafoglalt palesztin területeket – jelentette az izraeli katonai rádió kedden.

Ciszjordánia és a Gázai övezet keddtől csütörtökig zárlat alatt van, az izraeli hatóságok csak humanitárius esetekben, sürgős orvosi kezelésre engedik be a palesztinokat az ország területére. Benjamin Netanjahu miniszterelnök kedden jóváhagyta, hogy felújítsák a Gázába irányuló üzemanyag-szállítást, amelynek leállítását vasárnap, a Gáza felőli rakétatámadások miatt rendelte el a kormányfő. Az üzemanyagot az övezetbe juttató járművek azonban késő délután leálltak, és csak a zárlat megnyitásakor, csütörtök este indulhatnak meg újra.

 

Gazdaság:

 

Érdekes előrejelzés jelent meg a magyar gazdaságról. A magyar gazdaság annak ellenére gyorsul, hogy az EBRD-országok teljesítménye romlik – derül ki a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank átfogó tavaszi prognózisából. Az idén várhatóan lassul, jövőre valamelyest gyorsulhat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tevékenységi területéhez tartozó gazdaságok növekedési üteme, tükrözve a világgazdasági folyamatokat és főleg a török gazdaság megtorpanását. A londoni pénzintézet átfogó tavaszi előrejelzésében ugyanakkor javította a magyar gazdaság idei növekedésére adott prognózisát. A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított bank a magyar gazdaságban az idén 3,7 százalékos, 2020-ban 2,9 százalékos növekedéssel számol.

 

Időjárás:

 

Hazánkban szerdán délelőtt a több órás napsütés mellett gyengén vagy közepesen felhős lesz az ég, csapadék nem várható, északkeleten futó záporok kialakulhatnak. Délután valamelyest megnövekszik a felhőzet, de csapadékra még nincs kilátás. A szél napközben élénk déli lesz. Hajnalban -1, 4 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 14, 19 fok között alakul. Késő este 8, 13 fok lesz. Szerdán nem érkezik front. A reggeli hűvös időszakot követő gyors melegedés az érzékenyek körében vérnyomás panaszokat okoz. Az idősek és krónikus betegek lehetőség szerint kerüljék a fizikai terhelést. A légmozgás időnként megélénkül, ez a fokozott érzékenyeknél stresszt válthat ki. A közlekedést az élénk oldalszél nehezíti. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A porkoncentráció alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.