A változó világra nyitott, sokszínű zsidóság érdekében
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a megemlékezés hagyományáról, a Holokauszt túlélők második generációja érdekében kifejtett munkájáról. Ezen kívül szóba került még a május 12-i Mazsihisz tisztújító közgyűlése, ahol két közösségfejlesztő szemlélet küzd majd meg egymással.
Heisler András beszámolt arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében Izrael Állam megalakulásáról megemlékezve egy közterületet neveznek el Jeruzsálemről. Mint megjegyezte, ez egy örömteli esemény, de nem volt egy egyszerű folyamat, a döntés megszületésében jelentős részt vállalt Tarlós István főpolgármester, az izraeli nagykövet, valamint a Mazsihisz elnöke. A közös munka eredményeként avatják fel idén május 5-én a Jeruzsálem parkot, ami a Lánchíd budai hídfőjétől a Várkert bazárig terjed.
Ebben az évben május 2-ra esik a zsidó naptár szerint Niszán hó 27-e, amikor is Izraelben megemlékeznek a Holokauszt hatmillió áldozatásról. A Mazsihisz elnöke ennek kapcsán elmondta, számára azért is fontos ez, mert a zsidó kultúrában az emlékezésnek amúgy is nagyon fontos szerepe van, hiszen a nemrégiben véget ért Pészah ünnepén is egy több ezer évvel ezelőtti történelmi eseményre, az egyiptomi szolgaságból való megszabadulásra emlékeztek szerte a világban. Ezt az eseményt is az emlékezet tartja fenn. Heisler András úgy véli, a történelem jelentősebb eseményeire a zsidó közösségnek mindig kell emlékeznie, hozzátéve, tudni kell, ezeknek az eseményeknek a jelentős része súlyosan tragikus volt. Ezek közé sorolható a Holokauszt, amit az emberiségnek soha nem szabad elfelejteni.
Mindeközben szintén Izraelben a napokban tette le az esküt a választások utáni megalakult parlament összes képviselője. Ennek kapcsán Heisler András megismételte, minden demokratikus választás a demokrácia ünnepe. Izraelben is lezajlott egy demokratikus választás, annak minden szépségével és csúnyaságával együtt, itt elsősorban a választási kampányra utalva, leszögezve, Izraelben egy valóban demokratikus rendszer működik, ott mindenki eséllyel tud indulni, a választás során pedig egy nagyon szoros verseny alakult ki a két miniszterelnök-jelölt és pártjaik között, végül szinte az utolsó napokban dőlt el, hogy az eddigi miniszterelnök, Benjamin Netanjahu marad az állam kormányfője.
Magyarországon a tegnapi nap során volt először olyan ülése a megújult Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnak (Mazsök), hol már döntéseket is hoztak. Heisler András, mint a Mazsök kuratóriumának a tagja elmondta, a döntések azért is voltak fontosak, mert ebben a Mazsihisz is erősen érintve van. A magyar kormány a közalapítvány részére biztosított 100 millió forintos forrást abból a célból, hogy a Holokauszt túlélők második generációjának a szociális ellátásán lehessen javítani. Erre írtak ki pályázatot, a Mazsihisz a MAZS-al, a Joint hazai szociális szervezetével közösen pályázott. Egy jelentős anyagot adtak be, amiben országos szinten vállalták ennek a feladatnak a teljesítését, szigorú kritériumrendszerrel, ahol a teljes szociális háló kiépítését el lehet indítani. Nagy örömmel konstatálta Heisler András, hogy a Mazsök kuratóriuma elismerte a projekt előkészítését, így a kiosztható összegből több mint 76 millió forintot szavaztak meg.
Heisler András beszámolt arról is, hogy a Mazsihisz május 12-én tartja meg tisztújító közgyűlését, ahol a szervezet tisztségviselőiről szavazhatnak majd a küldöttek. Megerősítette, meg kívánja mérettetni magát ezen a választáson, jelenleg még nem tudja, hogy lesz-e kihívója erre a posztra. Hozzátette, lehet a választás napján, helyszínén is jelölni bárkit, véleménye szerint ez egy nagyon elavult választási rendszernek lehet az eredménye, ezen változtatni kell, de ez nem sikerült, hiszen minden ilyen súlyú döntéshez, az alapszabály módosításához a küldöttek minősített többségét kellene megszerezni. A szervezet alapszabály azért lett úgy megállapítva, ahogy most van, mert régebben nem volt egyszerű a közösségek közti kommunikáció, ezért meg kellett adni a vidéki küldötteknek, hogy akár helyben is jelölhessenek. Megjegyezte, ma már szerencsére a kommunikáció is felgyorsult, ezért – bárki is legyen a Mazsihisz elnöke – ezen mindenképpen változtatni kell.
Arra a kérdésre, hogy milyen háttértárgyalások, koalíciók előzik meg a választást, hiszen egy olyan vezetőre van szükség, akinek van jövőképe, aki beszél idegen nyelveket, aki képes valóban a magyarországi zsidóság képviseletére, sajnos ma már az egész világon észrevehető egy nem jó tendencia. A választásoknál kialakulnak különböző tömbök, amelyek között árkok képződnek. Ezt a politikában is lehet tapasztalni, legyen szó európai, magyar politikáról. Sajnos ez tapasztalható ma a zsidó közéleten, a Mazsihiszen belül is. A szervezeten belül jelenleg két nagyobb tömb van, ezeket akár lehet egy-egy személyhez is kötni, az egyiket Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija neve fémjelzi, míg a másikét a szervezet jelenlegi elnöke, Heisler András. A két tömb között – tette hozzá a Mazsihisz elnöke két különböző közösségfejlesztési felfogás van, a két emblematikus ember nagyon másként képzeli el a magyarországi zsidóság jövőjét.
Az egyik ember, így az egyik tömb is egy nagyon zárt közösségként képzeli el a zsidóságot, a vallásos embereket képviselve, míg a másik ember, így a másik tömb is, ez köthető Heisler Andráshoz, úgy véli, meg kell szólítani a teljes magyarországi zsidóságot, a már a közgyűlés által is elfogadott szlogen jegyében: A változó világra nyitott, sokszínű zsidóság érdekében.
A Mazsihisz elnöke arra a kérdésre, hogy mennyire kísérti a jelenét az a beszéd, amit a magyar és az izraeli miniszterelnök budapesti találkozóján tartott, ahol a diaszpórában élő zsidóság érdekében emelte fel a szavát, Heisler András megjegyezte, a beszédét alaposan előkészítette, ami a mai napig is vállalhatónak tart minden szavával együtt. Akkor Magyarország és Izrael, a két nép közötti kapcsolatról, a hídról beszélt, ami a zsidó közösség lehet. Mellette egy kis kritikát is megfogalmazott a két miniszterelnök felé, ennek a hatása a magyarországi és a világ zsidó közösségében is rendkívül pozitív hatásokat váltott ki.
A másik zsidó szervezetet, az EMIH-et érintő felvetésre a Mazsihisz elnöke megerősítette, nem szeretne a másik szervezettel foglalkozni, igaz az is, hogy sok konfliktusuk van, de a legfontosabb feladat a saját szervezet normális irányítása. Kiemelt feladat a Mazsihiszen belüli béke megteremtése. Hozzátette, minden döntést megelőzhet, sőt meg is kell előznie egy vitának, de a döntés után mindenkinek be4 kell állni a mögé, illetve azok mögé is, akik végrehajtják azt a döntést.
A magyarországi zsidó civil szervezetek kapcsán az elnök elismerte, jelenleg van egy probléma a Bálint Ház kapcsán ezen szervezetek elhelyezése, illetve éppen az el nem helyezése körül, azt megígérte, igyekeznek mindenkinek segíteni. Hozzátette azt is Heilser András, a Mazsihisz eddig is sok csatornán keresztül igyekszik segíteni a civileknek, ami az egyik feladata is. Igen ám, de ez sokáig nem volt természetes, hiszen, mint azt hozzátette, a régi Mazsihisz vezetés úgy vélekedett a civil szervezetekről, hogy azok gyengék és semmi mást nem akarnak, mint a Mazsihisz pénzét. Emiatt is igyekeztek régen nagy távolságot tartani a civilektől. A mai Mazsihisz attitűdje már egészen más, ha ma felkeresik őket a civil szervezetek, akkor, ha támogatást nem is tudnak nyújtani, de a hazai és a nemzetközi kapcsolataik felhasználásával lobbiznak értük. Ennek volt az egyik példája a Limmud Magyarország háromnapos konferenciája, amit egy nagyon kis összeggel támogatott meg a Mazsihisz, viszont az Európai Zsidó Kongresszusnál egy jelentősebb támogatást járt ki a civil szervezet számára, így egy nagyon sikeres rendezvényt lehetett megtartani. Ez a jövő útja – tette hozzá a Heisler András.
